A román nemzeti örökség részét képezhetik majd a jövőben a marosvásárhelyi Teleki Tékában őrzött értékes kötetek, hogy ezáltal is akadályozzák ezek ellopását.
2014. július 17., 23:552014. július 17., 23:55
2014. július 19., 16:422014. július 19., 16:42
Ciprian Dobre, a Maros megyei önkormányzat elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a testület kiutalta a könyvek szakértői felméréséhez, osztályozásához, és a nemzeti örökségbe való felvételéhez szükséges pénzösszeget. Rámutatott, ennek hozadéka, hogy csak a művelődésügyi minisztérium jóváhagyásával lehet majd tanulmányozni az évszázados köteteket, az átlagolvasók csak ezek másolatához vagy fakszimile kiadásához férhetnek hozzá.
A tanácselnök szerint megakadályozható, hogy a 2010-ben tapasztalthoz hasonló lopás történjen, amikor 538 értékes kötetnek veszett nyoma. Az 1550 és 1700 között megjelent kiadványok Magyarország és Erdély történelmét mutatták be, illetve az adott kor matematikai, asztronómiai, geometriai és jogi állapotát örökítették meg értékes illusztrációkkal, gravírozásokkal díszítve.
Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az ellopott köteteknek nehéz a nyomára bukkanni, az ügyben még folyik a nyomozás. Soós Zoltán arra is rámutatott, hogy a lopás többnyire rendelésre történik. Nincs olyan közép-európai közgyűjtemény, amely ne találkozott volna a jelenséggel, mondta.
Romániában az okozott gondot, hogy a 90-es években megszűnt az örökség védelmére vonatkozó törvény, így 6–7 évig semmi sem szabályozta az értékes kiadványok, kegytárgyak védelmét, idézte fel Soós, aki szerint ebben az időszakban történt a legtöbb lopás.
A Teleki Tékát 1802-ben alapította gróf Teleki Sámuel, több mint 250 ezer értékes kiadványt tartalmaz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!