A magyar kultúra napja a marosvásárhelyi Kultúrpalotában
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Nekünk is feladatunk naponta megvívni a harcunkat a kulturális örökségünkért és keresni a lehetőségeit annak, hogy miként tehetünk még többet közösségeink, a magyar közösségünk megmaradásáért – mondta Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán Marosvásárhelyen, ahol a Kultúrpalotában tartottak gálaműsort a magyar kultúra napja alkalmából Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának szervezésében.
2025. január 22., 21:452025. január 22., 21:45
Zsigó Róbert ünnepi beszédében hangsúlyozta: a gyökerek, a kultúra, a hagyományok összekötik a magyarokat. Emlékeztetett arra, hogy a magyar kultúra napján ezeket a kincseket ünnepeljük, „melyek nemzetünket egységesítik, az emberi tartásunkat pedig nemesítik”. Kitért arra, hogy
„Össze kell kapaszkodnunk most is, amikor a szomszédunkban még mindig háború zajlik, amikor Európa nyugati fele kulturális zsákutcába kormányozza önmagát, és amikor egyesek hol fondorlattal, hol pedig félelemkeltő nyomásgyakorlással meg akarják törni a magunkba és a közösségünkbe vetett hitünket” – jelentette ki. Hozzátette: a magyarok az összetartozást „kiállásként demonstrálják”, mert meg kell védeni a közösségeiket.
Emlékeztetett arra, hogy Kodály Zoltán is sokszor „dacolt a fősodorral”, és amikor a kommunisták le akarták cserélni a Himnuszt, ellenállt. Bátorságának is köszönhető, hogy ez „összetartozásunk legerősebb jelképe” – mondta.
Felhívta a figyelmet, hogy a magyar kormány számos területen tesz a nemzeti összetartozásért és a határon túli magyar kulturális, felsőoktatási, oktatási intézmények helyzete ugyanolyan fontos számára, mint az anyaországiaké. Az erdélyi, marosvásárhelyi magyarok is számíthatnak rá – mondta.
Zsigó Róbert a magyar kultúra napján: össze kell kapaszkodnunk most is
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Dolhai István, Magyarország csíkszeredai főkonzulja köszöntőjében a kultúra fontosságáról beszélt, rámutatva: számos nép tűnt el, mivel nem őrizte kultúráját. Hozzátette: a magyaroknak más tapasztalatuk van erről, a török hódoltság óta tudják, hogy amíg él a kultúra, él a nemzet.
Kölcsey Ferenc és a reformkor államférfijai is tudták, hogy az egyetlen utat a nemzet felemelkedéséhez a kultúra jelenti, mely egyszerre nemzeti és egyetemes – mondta. Felhívta a figyelmet arra, hogy Kölcsey költeménye „egy újfajta nemzettudatnak az első vallomása” volt.
– foglalta össze a főkonzul.
Péter Ferenc, a Maros megyei közgyűlés elnöke is a közös örökség megélésének nevezte a magyar kultúra napját, az ünnepségnek helyet adó marosvásárhelyi Kultúrpalotáról pedig a közösség értékeként beszélt. „Az erdélyi magyar kultúra egyetemes értékeket teremt, és a mi feladatunk, hogy ezeket a nagyvilág számára is bemutassuk” – zárta beszédét az örökség ápolásának közös felelősségét hangsúlyozva.
Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere rámutatott, hogy a városban élő magyarok „képesek újra és újra megszerezni maguknak a kultúrát”, és úgy vélte, manapság továbbadni a legnehezebb ezt.
– húzta alá, a város egyediségét emelve ki. „Vagyunk annyira erősek, hogy a kultúra a hétköznapjainkat színezze” – fogalmazott.
A gálaesten Bogdán Zsolt kolozsvári színművész Bartis Attila író novellái közül adott elő válogatást Becsomagolni egy egész életet címmel. A marosvásárhelyi születésű szerző írásaiban az erdélyi város múltbeli hangulatát idézi meg. Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusát a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia Zenekara és Énekkara adta elő Pataki Adorján tenor és Horváth József karmester közreműködésével.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.
Borszék a Moldovai Köztársaságból is sok vendéget vonz, közülük többen ingatlant vásároltak vagy letelepedtek. Népszerűsége ellenére idén mintegy ezerrel csökkent a vendégéjszakák száma, és a gyógyfürdő forgalma is visszaesett.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzetikisebbség-kutató Intézet (NKI) gyorsjelentéséből.
Az RMDSZ ösztöndíjprogrammal segítené azokat a fiatal, magyarul beszélő jogászokat, akik megpróbálnak bejutni az országos bíró- és ügyészképzőbe.
A Beszterce-Naszód megyei Teke hagyományos terméke, a nyers tehéntejből készülő, sertéshólyagba töltött tekei gyúrt sajt is felkerült az Európai Unió oltalom alatt álló élelmiszereinek listájára.
Románia több uniós tagállammal közösen kezdeményezi az állatbetegségek miatt bevezetett uniós korlátozások enyhítését, hogy egy-egy járványgóc miatt ne sújtsanak exporttilalommal teljes régiókat vagy akár az egész ország
A Maros Megyei Tanfelügyelőség a diszkriminációellenes tanács megkeresését követően kiigazította a vegyes tannyelvű iskolák igazgatói és aligazgatói tisztségeire pályázók számára előírt feltételeket, törölve a kisebbségi nyelv ismeretének kötelezettségét.
Bár szűkösebb költségvetésből, de a közösségerősítés és -építés iránti töretlen lelkesedéssel tartják idén a szeptember 13-ig tartó nagybányai Főtér Fesztivált.
Kánikulára figyelmeztető riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Péntek estétől vasárnap estig zivatarok várhatók országszerte.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!