A szervezet vezetője ugyanakkor közölte: több polgármester is bírósághoz fordul az átszervezéseket előíró rendelkezések miatt. Érvelése szerint így sok kisvárosban fontos kórházak szűnnek meg, ami a betegeknek okoz nehézséget. Meglátása szerint új öregotthonokat kell építeni, nem pedig a kórházakat átalakítani. Amint arról lapunkban beszámoltunk, az egészségügyi minisztérium a kórházi rendszer átszervezését kezdeményezi.
A minisztérium honlapján megtalálható az a lista, amely az összevonásra javasolt egészségügyi intézményeket tartalmazza. A szaktárca által előterjesztett határozattervezet értelmében a 435 egészségügyi intézmény közül 182-nek megszűnik önálló jogi státusa – közöttük a minisztériumnak alárendelt és decentralizált kórház egyaránt. 111 intézmény beolvad más kórházba, és annak külső osztályaként működik tovább, 71 pedig átalakul, a helyi önkormányzat döntése nyomán öregotthonná vagy háziorvosi ügyeleti központtá. Ami az öregotthonok létrehozását illeti, ezek részei az Öregotthonok hálózatának fejlesztése elnevezésű, országos érdekeltségű programnak, amelyet 2011. április 1–2013. december 31. között az egészségügyi és a munkaügyi tárca közösen bonyolít le. A program összköltségvetése 230 millió lej, ebből 65 millió lej 2011-ben. Lehetőséget teremt 71 kórház öregotthonná való átalakítására állami költségvetési finanszírozással. Ezekben az otthonokban előreláthatóan 2500–4800 idős személy részesülhet megfelelő gondozásban. Továbbá lehetőség lesz arra, hogy ezen intézmények egy részében háziorvosi ügyeleti központokat alakítsanak ki. A szaktárca szerint az öregotthonok létrehozását az indokolja, hogy jelenleg mindössze 25 ilyen intézmény létezik 1570 ággyal, amelyeket az állami és a helyi költségvetésből finanszíroznak. További 51 otthonban biztosítanak ellátást mozgássérültek számára, és országszerte 53 hasonló intézményt üzemeltetnek civil szervezetek. Eközben jelenleg meghaladja a 2800-at azok száma, akik be szeretnének kerülni egy öregotthonba. A programban való részvételhez, az átalakítással járó finanszírozás megszerzéséhez az önkormányzatoknak 2011. március 30-áig lépniük kell.
Felháborodottan vette tudomásul többek között Gheorghe Burdan, az Arad megyei Kisjenő polgármestere is, hogy a város kórháza is felkerült azoknak az egészségügyi intézményeknek a lajstromára, amelyekben öregotthont kíván kialakítani a szaktárca. „Felháborító, hogy megtöltjük az országot öregotthonokkal, miközben belehalunk valamilyen betegségbe, még mielőtt ezekbe kerülhetnénk. A kormány arra kényszerített bennünket, hogy az úgynevezett decentralizáció keretében vegyük át a kórházakat, s miután pénzt fektettünk be ezekbe, elfogadható körülményeket teremtve, el akarja venni tőlünk” – jelentette ki a szociáldemokrata párti elöljáró. Burdan arra is kitért, hogy a városhoz eső legközelebbi kórház Gyulán van – a magyarországi fürdőváros alig 25 kilométerre van Kisjenőtől, míg Aradig 45 kilométert kell utazni. A polgármester szerint a minisztériumi intézkedés nyomán oda jutnak a helyiek, hogy Gyulán drága pénzért kell kezeltetniük magukat.
Bihar megyében is több egészségügyi intézmény felszámolását vagy egybeolvasztását helyezte kilátásba az egészségügyi tárca. Adrian Mateiaş, Barátka polgármestere tegnap bejelentette, kész beperelni a minisztériumot, amiért a 20 ezer lakost kiszolgáló helyi kórházat is át kellene alakítani öregotthonná. A nemzeti liberális párti elöljáró ugyanakkor arra is kitért, hogy a helyi önkormányzatnak már van egy európai uniós finanszírozású projektje egy öregotthon létrehozására, ami várhatóan két éven belül meg is kezdheti működését. Mateiaş szintén felmerülő problémaként említette, hogy a kórházban jelen pillanatban 25 mentálisan súlyosan sérült gyereket is ápolnak, akik korábban az állami gondozóintézetekből kerültek oda.
A szintén Bihar megyei Vaskohsziklás polgármestere, Ioan Lucaciu is hasonló aggályokat fogalmazott meg. Mint részletezte, a decentralizációt követően rengeteg pénzt fordítottak a város kórházára, aminek ugyanakkor nemcsak a település és környékének lakosságát kell kiszolgálnia, hanem a környéken található üdülőhelyekre érkező turistákat is. A demokrata-liberális párti polgármester arra is kitért, hogy a környéken éppen tavaly avattak öregotthont, másikra szerinte nincs szükség. A Szeben megyei Nagydisznód polgármestere, Johann Krech is ellenzi a város kórházának öregotthonná alakítását, amiért tiltakozó akcióra hívja a helység lakosait, s aláírásgyűjtést is kezdeményez az egészségügyi intézmény megmentése érdekében. Az elöljáró rámutatott, a kórház 24–30 ezer környékbeli lakost szolgál ki, ráadásul egyike az ország azon kevés egészségügyi intézményeinek, amelyeknek nincsen adóssága. Krech szerint ugyanakkor a minisztérium döntése alkotmányellenes. A polgármester arra is emlékeztetett, hogy tavaly nyáron Cseke Attila tárcavezető ellátogatott Nagydisznódra, akkor „tetszetősnek” nevezte a helyi kórházat, s úgy fogalmazott, kár lenne azt bezárni. „Most meg öregotthonná alakítaná” – jegyezte meg a polgármester.
Eközben Bihar megyében – ahonnan Cseke Attila tárcavezető származik – több helyen is pártolják a minisztérium ötletét. Nagyváradon például már korábban megszűnt két egészségügyi intézmény önálló jogi státusa, s tegnap Kovács Zoltán, Érmihályfalva polgármestere is úgy nyilatkozott, jó ötlet, hogy a város egészségügyi intézményét beleolvasztják a margittai kórházba. „Teljes szívünkből azt szerettük volna, hogy Érmihályfalvának legyen saját egészségügyi intézménye. Az orvosi központot el is kezdtük fejleszteni. Azonban feltevődött a kérdés, hogy egybeolvasztják ezt a margittaival vagy öregotthonná kell alakítani. Mi mindenképpen azt szeretnénk, ha lenne egy kis egészségügyi központ, amely ki tudja szolgálni a helyieket, így az összevonás sokkal jobb ötletnek tűnik” – fogalmazott Kovács. Hozzátette: reméli, sikerül az anyagiak tekintetében megállapodásra jutni a margittaiakkal, és nem lesznek gondok. Az Arad megyei Szentanna polgármestere, Viorel Enache eközben elfogadható ötletnek tartja, hogy a város kórházát öregotthonná alakítsák. Szerinte a környék betegei ezentúl is részesülhetnek majd sürgősségi ellátásban. Mint közölte, 4-5 ágyas központot alakítanak ki, ahol egy napra bent tudják tartani a rászorulókat, a súlyosabb problémákkal küzdőket pedig az aradi kórházba irányítják át.
A decentralizáció nemcsak azt jelenti, hogy a polgármester vagy a tanácselnök pozícióba juttathatja a saját embereit, hanem felelősséget is jelent. Olyan kórházi struktúra kialakításának felelősségéről van szó, amely közép- és hossz útávon fenntartható – reagált Cseke Attila egészségügyi miniszter a Krónika azon kérdésére, hogy a kórházak decentralizációját követően miért a szaktárca dönt az egészségügyi intézmények jövőjéről. Cseke hangsúlyozta, kórháznak azt az intézményt nevezhetjük, amelyben két állandó ügyeleti vonal van – egy medikális és egy sebészeti. Azokba az intézményekbe, amelyekben egyáltalán nincs délutáni vagy hétvégi ügyelet, a beteg hiába megy orvost keresni, mert nem talál. Ezeket ezért szerinte nem nevezhetjük kórházaknak, mint ahogy azokat sem, ahol az ügyeletet egyik nap például sebész, másik nap szemész látja el, és így is, úgy is továbbküldik a beteget, általában a megyeszékhelyre, a megyei kórházba. „A kórházak átszervezése tehát elsősorban a betegellátás biztosításáról szól. Ezért van az, hogy átalakításra javasoljuk azokat az intézményeket, amelyekben – mindannyian tudjuk – többnyire szociális jellegű ellátás folyik. Ezekből úgy lehet szociális intézmény, idősek otthona, hogy először Romániában, majdnem három évig az állami költségvetésből finanszírozzuk a fenntartásukat. A kisebb kórházak esetében pedig a javaslatunk az, hogy a költségeket a betegellátás javára ésszerűsítsük és nagyobb kórházak kihelyezett osztályaként maradhatnának fenn” – részletezte elképzeléseit a szaktárcavezető. Hozzátette: mostanáig vártak arra, hogy az önkormányzatok javaslatokat tegyenek a helyi egészségügyi intézmények jövőjét illetően, a minisztérium honlapján található javaslatban pedig megtalálhatók a helyi, illetve megyei tanácsok által megfogalmazott ötletek is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Első alkalommal érkezik Kolozs megyébe a Taste of Transylvania gasztronómiai és kulturális fesztivál.
Valamivel éjfél utánra sikerült a tűzoltóknak eloltaniuk a Nagyváradhoz tartozó Biharpüspökiben található hulladélerakónál kiütött tüzet.
Utolsó útjára kísérték kedden a kolozsvári Házsongárdi temetőben a 71 éves korában, tragikus hirtelenséggel elhunyt Takács Csabát. Az RMDSZ egykori ügyvezető elnökétől többek között Kelemen Hunor jelenlegi és Markó Béla volt szövetségi elnök búcsúztatta.
Heves tűz tombol a Nagyváradhoz tartozó Biharpüspökiben kialakított hulladéklerakóban – a gomolygó füst miatt a közelben tartózkodókat Ro-Alert üzenetben figyelmeztette kedden a katasztrófavédelem.
Egyedülálló avar kori sírleletre bukkantak Temesvár közelében: a gazdag mellékletekkel és lóval eltemetett harcos nyughelye újabb fontos adatokkal szolgálhat a kora középkori Bánság történetéről.
Autóbuszokat, mikrobuszokat, valamint egyéb személy- és áruszállításra szolgáló járműveket állítanak meg a közlekedési rendőrök országszerte. Az egy hétig tartó ellenőrzéseket az Európai Unió valamennyi tagállamában egy időben
Hamarosan teljesen elkészül a Mária-út félezer kilométeres szakaszának kijelzése, előkészítése, – mondta el a Krónika megkeresésére Péterfi Attila Csongor, a Romániai Mária Út Egyesület vezetője.
Felmelegedés várható az egész országban a következő két hétben, a nappali hőmérséklet egyes térségekben eléri a 28 Celsius-fokot, az éjszakai minimumok helyenként 12-13 fokig emelkednek, május 6. után pedig szinte naponta lehet záporokra számítani.
Látogatottsági adatok