
Háromnyelvű táblákkal szerelte volna fel a belvárost az RMDSZ
Fotó: Oradea.ro
Bár egy évtizede tanácsi határozat van rá, elutasította a háromnyelvű – román, magyar és angol – utcanévtáblák kihelyezését a nagyváradi tanács. Az RMDSZ-frakció egyelőre apránként „magyarítja" a magyar utcaneveket.
2018. május 29., 09:262018. május 29., 09:26
2018. május 29., 09:322018. május 29., 09:32
Sajnálatos döntésnek tartja az RMDSZ nagyváradi frakciója, hogy a tanács legutóbbi ülésén elutasította azon kezdeményezésüket, hogy a történelmi belvárosban háromnyelvű – román, magyar és angol – utcanévtáblákat szereljenek fel. Pető Dalma önkormányzati képviselő a Krónikának elmondta, a javaslat egy korábbi, a kétnyelvű – román és magyar – utcanévtáblák kihelyezését kimondó határozat kiegészítéseként született.
mondta a Krónikának Pető Dalma. Szerinte a kezdeményezés célja az lett volna, hogy egységesítsék a belvárosi feliratokat, így ezeken – a műemlék épületekre évekkel korábban kihelyezett tájékoztató táblákhoz hasonlóan – szintén barna alapon szerepelne a többnyelvű felirat. A tanácsos szerint javaslatukat a 2006/504-es tanácsi határozat kiegészítésének szánták, mely kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését írja elő a bihari megyeszékhelyen.
– utalt a város lakosságának mintegy 27 százalékát adó magyarság kérésére Pető Dalma. Elmondta, a tanácsülésen több példát is felhozott kérésük alátámasztására, mint a kétnyelvű utcanévtáblákkal felszerelt Nagyszeben vagy a háromnyelvű helységnévtáblát kihelyező Zilah, de hiába. Tervezetük nem is került a tanács elé, csupán a polgármesteri hivatal ehhez készített szakjelentése, mely arra hivatkozva, hogy a helyi közigazgatási törvény nem írja elő a többnyelvű utcanévtáblák kihelyezését, a javaslat elutasítását kérte.
Az Ebihoreanul beszámolója szerint Ionel Vila jegyző arra hivatkozva kérte az RMDSZ javaslatának elutasítását, hogy a helyi közigazgatási törvény csupán a helységnévtáblák és közintézmények többnyelvű feliratozását, illetve a tanácsi határozatok, hirdetések lefordítását írja elő, aminek szerinte a váradi önkormányzat maradéktalanul eleget tett. Az RMDSZ kérésére nincs törvényi alap, állította Ilie Bolojan polgármester is, aki azzal vádolta a szövetséget, hogy imázsépítésnek szánta javaslatát.
Pető Dalma nagyváradi helyi tanácsos
Fotó: Facebook/Nagyváradi RMDSZ
Pető Dalma elmondta, az RMDSZ-frakció a jövőben, a szövetség felső vezetésével való egyeztetés után dönt arról, benyújtja-e újra. Ez ugyanis egy folyamat eredménye, melynek első lépéseként a Szent László-híd magyar nevének feltüntetését kérték.
Elmondta, 22 esetben nem volt megfelelő a magyar felirat, az illetékeseknek április 30-ig kellett volna korrigálni a hibát, most ezt ellenőrzi. Pozitívumként tette hozzá, hogy a csütörtöki tanácsülésen a döntéshozó testület jóváhagyta, hogy a város híres építészéről, Vágó Józsefről elnevezett utca az eddigi Iosif helyett ezután magyarul szerepeljen a táblán. A következő lépés a Szent László (Sfîntul Ladislau) utca nevének magyarítása lesz.

Első fokon elveszítette a nagyváradi önkormányzat ellen a kétnyelvű - román és magyar - utcanévtáblák kihelyezése érdekében indított pert a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO).
A 27 százalékos magyarsággal rendelkező Nagyváradon évek óta téma a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezése, ez ügyben az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) tavaly egy magánszemély feljelentése alapján el is marasztalta a polgármesteri hivatalt, de ez forráshiányra hivatkozva nem pótolta a hiányt. Az önkormányzat ellen a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) is pert indított kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését kérve, de az ügyben eljáró Bihar megyei törvényszék ítéletében részben megalapozatlannak, részben tárgytalannak ítélte a jogvédő szervezet kérését.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.
szóljon hozzá!