Háromnyelvű táblákkal szerelte volna fel a belvárost az RMDSZ
Fotó: Oradea.ro
Bár egy évtizede tanácsi határozat van rá, elutasította a háromnyelvű – román, magyar és angol – utcanévtáblák kihelyezését a nagyváradi tanács. Az RMDSZ-frakció egyelőre apránként „magyarítja" a magyar utcaneveket.
2018. május 29., 09:262018. május 29., 09:26
2018. május 29., 09:322018. május 29., 09:32
Sajnálatos döntésnek tartja az RMDSZ nagyváradi frakciója, hogy a tanács legutóbbi ülésén elutasította azon kezdeményezésüket, hogy a történelmi belvárosban háromnyelvű – román, magyar és angol – utcanévtáblákat szereljenek fel. Pető Dalma önkormányzati képviselő a Krónikának elmondta, a javaslat egy korábbi, a kétnyelvű – román és magyar – utcanévtáblák kihelyezését kimondó határozat kiegészítéseként született.
mondta a Krónikának Pető Dalma. Szerinte a kezdeményezés célja az lett volna, hogy egységesítsék a belvárosi feliratokat, így ezeken – a műemlék épületekre évekkel korábban kihelyezett tájékoztató táblákhoz hasonlóan – szintén barna alapon szerepelne a többnyelvű felirat. A tanácsos szerint javaslatukat a 2006/504-es tanácsi határozat kiegészítésének szánták, mely kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését írja elő a bihari megyeszékhelyen.
– utalt a város lakosságának mintegy 27 százalékát adó magyarság kérésére Pető Dalma. Elmondta, a tanácsülésen több példát is felhozott kérésük alátámasztására, mint a kétnyelvű utcanévtáblákkal felszerelt Nagyszeben vagy a háromnyelvű helységnévtáblát kihelyező Zilah, de hiába. Tervezetük nem is került a tanács elé, csupán a polgármesteri hivatal ehhez készített szakjelentése, mely arra hivatkozva, hogy a helyi közigazgatási törvény nem írja elő a többnyelvű utcanévtáblák kihelyezését, a javaslat elutasítását kérte.
Az Ebihoreanul beszámolója szerint Ionel Vila jegyző arra hivatkozva kérte az RMDSZ javaslatának elutasítását, hogy a helyi közigazgatási törvény csupán a helységnévtáblák és közintézmények többnyelvű feliratozását, illetve a tanácsi határozatok, hirdetések lefordítását írja elő, aminek szerinte a váradi önkormányzat maradéktalanul eleget tett. Az RMDSZ kérésére nincs törvényi alap, állította Ilie Bolojan polgármester is, aki azzal vádolta a szövetséget, hogy imázsépítésnek szánta javaslatát.
Pető Dalma nagyváradi helyi tanácsos
Fotó: Facebook/Nagyváradi RMDSZ
Pető Dalma elmondta, az RMDSZ-frakció a jövőben, a szövetség felső vezetésével való egyeztetés után dönt arról, benyújtja-e újra. Ez ugyanis egy folyamat eredménye, melynek első lépéseként a Szent László-híd magyar nevének feltüntetését kérték.
Elmondta, 22 esetben nem volt megfelelő a magyar felirat, az illetékeseknek április 30-ig kellett volna korrigálni a hibát, most ezt ellenőrzi. Pozitívumként tette hozzá, hogy a csütörtöki tanácsülésen a döntéshozó testület jóváhagyta, hogy a város híres építészéről, Vágó Józsefről elnevezett utca az eddigi Iosif helyett ezután magyarul szerepeljen a táblán. A következő lépés a Szent László (Sfîntul Ladislau) utca nevének magyarítása lesz.
Első fokon elveszítette a nagyváradi önkormányzat ellen a kétnyelvű - román és magyar - utcanévtáblák kihelyezése érdekében indított pert a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO).
A 27 százalékos magyarsággal rendelkező Nagyváradon évek óta téma a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezése, ez ügyben az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) tavaly egy magánszemély feljelentése alapján el is marasztalta a polgármesteri hivatalt, de ez forráshiányra hivatkozva nem pótolta a hiányt. Az önkormányzat ellen a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) is pert indított kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését kérve, de az ügyben eljáró Bihar megyei törvényszék ítéletében részben megalapozatlannak, részben tárgytalannak ítélte a jogvédő szervezet kérését.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Az iskolák és egyetemek környékének fokozott ellenőrzésével, megelőző programokkal és a fiatalok körében egyre népszerűbb elektromos rollerek használatának szigorúbb felügyeletével kezdte az új tanévet a Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányság.
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!