Háromnyelvű táblákkal szerelte volna fel a belvárost az RMDSZ
Fotó: Oradea.ro
Bár egy évtizede tanácsi határozat van rá, elutasította a háromnyelvű – román, magyar és angol – utcanévtáblák kihelyezését a nagyváradi tanács. Az RMDSZ-frakció egyelőre apránként „magyarítja" a magyar utcaneveket.
2018. május 29., 09:262018. május 29., 09:26
2018. május 29., 09:322018. május 29., 09:32
Sajnálatos döntésnek tartja az RMDSZ nagyváradi frakciója, hogy a tanács legutóbbi ülésén elutasította azon kezdeményezésüket, hogy a történelmi belvárosban háromnyelvű – román, magyar és angol – utcanévtáblákat szereljenek fel. Pető Dalma önkormányzati képviselő a Krónikának elmondta, a javaslat egy korábbi, a kétnyelvű – román és magyar – utcanévtáblák kihelyezését kimondó határozat kiegészítéseként született.
mondta a Krónikának Pető Dalma. Szerinte a kezdeményezés célja az lett volna, hogy egységesítsék a belvárosi feliratokat, így ezeken – a műemlék épületekre évekkel korábban kihelyezett tájékoztató táblákhoz hasonlóan – szintén barna alapon szerepelne a többnyelvű felirat. A tanácsos szerint javaslatukat a 2006/504-es tanácsi határozat kiegészítésének szánták, mely kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését írja elő a bihari megyeszékhelyen.
– utalt a város lakosságának mintegy 27 százalékát adó magyarság kérésére Pető Dalma. Elmondta, a tanácsülésen több példát is felhozott kérésük alátámasztására, mint a kétnyelvű utcanévtáblákkal felszerelt Nagyszeben vagy a háromnyelvű helységnévtáblát kihelyező Zilah, de hiába. Tervezetük nem is került a tanács elé, csupán a polgármesteri hivatal ehhez készített szakjelentése, mely arra hivatkozva, hogy a helyi közigazgatási törvény nem írja elő a többnyelvű utcanévtáblák kihelyezését, a javaslat elutasítását kérte.
Az Ebihoreanul beszámolója szerint Ionel Vila jegyző arra hivatkozva kérte az RMDSZ javaslatának elutasítását, hogy a helyi közigazgatási törvény csupán a helységnévtáblák és közintézmények többnyelvű feliratozását, illetve a tanácsi határozatok, hirdetések lefordítását írja elő, aminek szerinte a váradi önkormányzat maradéktalanul eleget tett. Az RMDSZ kérésére nincs törvényi alap, állította Ilie Bolojan polgármester is, aki azzal vádolta a szövetséget, hogy imázsépítésnek szánta javaslatát.
Pető Dalma nagyváradi helyi tanácsos
Fotó: Facebook/Nagyváradi RMDSZ
Pető Dalma elmondta, az RMDSZ-frakció a jövőben, a szövetség felső vezetésével való egyeztetés után dönt arról, benyújtja-e újra. Ez ugyanis egy folyamat eredménye, melynek első lépéseként a Szent László-híd magyar nevének feltüntetését kérték.
Elmondta, 22 esetben nem volt megfelelő a magyar felirat, az illetékeseknek április 30-ig kellett volna korrigálni a hibát, most ezt ellenőrzi. Pozitívumként tette hozzá, hogy a csütörtöki tanácsülésen a döntéshozó testület jóváhagyta, hogy a város híres építészéről, Vágó Józsefről elnevezett utca az eddigi Iosif helyett ezután magyarul szerepeljen a táblán. A következő lépés a Szent László (Sfîntul Ladislau) utca nevének magyarítása lesz.
Első fokon elveszítette a nagyváradi önkormányzat ellen a kétnyelvű - román és magyar - utcanévtáblák kihelyezése érdekében indított pert a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO).
A 27 százalékos magyarsággal rendelkező Nagyváradon évek óta téma a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezése, ez ügyben az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) tavaly egy magánszemély feljelentése alapján el is marasztalta a polgármesteri hivatalt, de ez forráshiányra hivatkozva nem pótolta a hiányt. Az önkormányzat ellen a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) is pert indított kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését kérve, de az ügyben eljáró Bihar megyei törvényszék ítéletében részben megalapozatlannak, részben tárgytalannak ítélte a jogvédő szervezet kérését.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Vádat emelt a Temes megyei törvényszéki ügyészség a januárban elkövetett csenei gyermekgyilkosság három, szintén kiskorú elkövetője közül kettő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Felbátorították Közép-Európa egyik legnagyobb sípályakomplexumának képviselői a Bihar Megyei Tanács elnökét, miután közösen megvizsgálták Biharfüred és Vârtop adottságait, síparadicsommá alakításuknak potenciális fejlesztési lehetőségeit.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!