
Több nagyvárosban rendeztek tüntetést vasárnap a Fehér megyei Verespatakra tervezett ciántechnológiás aranybánya ellenzői, miután a héten a kormány törvénytervezetet fogadott el a beruházóval kötendő új megállapodásról.
2013. szeptember 01., 19:082013. szeptember 01., 19:08
2013. szeptember 01., 19:082013. szeptember 01., 19:08
A tüntetők a törvénytervezet elutasítását követelték a parlamenttől. Kolozsvár főterén több ezer tiltakozó gyűlt össze, akik Az aranyat elviszik, a cián marad, A forradalom Verespatakon kezdődik, Mentsétek meg Verespatakot, A hazaárulást aranyban mérik feliratú táblákat emeltek a magasba. A megmozdulásokkal egy időben Tőkés László európai parlamenti képviselő az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke tiltakozó nyilatkozatot tett közzé, amelyben felszólít minden jóérzésű romániai törvényhozót, mondjon nemet a ciánra, mondjon nemet az \"ország kirablására\".
Victor Ponta miniszterelnök egyébként pénteken az Antena 3 hírtelevízióban bejelentette: képviselőként a verespataki törvénytervezet ellen fog szavazni a parlamentben. A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökeként Ponta azt kérte párttársaitól, ne alakítsanak ki frakció-álláspontot: szavazzon mindenki lelkiismerete szerint.
Csütörtök este a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetői is azt nyilatkozták: nincs egységes álláspontjuk a törvénytervezetről. \"Szeretnénk, ha parlamentben valós vita alakulna ki a jogszabályról\" – jelentette ki Varujan Vosganian liberális gazdasági miniszter. Crin Antonescu, a szenátus liberális elnöke a téma kapcsán azt nyilatkozta: álláspontját csak később, a szavazást követően fogja ismertetni.
Amint arról beszámoltunk, a kormány törvénytervezetet fogadott el kedden a Verespatak térségében megvalósítandó arany- és ezüstérc-kitermeléssel kapcsolatos intézkedésekről. A törvénytervezet kiemelt, nemzeti fontosságú közhasznú projektnek nyilvánítja a verespataki beruházást. A kedden elfogadott törvénytervezetről és így a verespataki bányaprojekt elindításáról a parlament hivatott dönteni.
\"A kormány tudja, mit akar?\"
\"Még soha nem hallottam olyanról, hogy miután a miniszterelnök jóváhagy egy határozatot, két nap múlva ellene szavazzon – reagált vasárnap Cseke Attila parlamenti képviselő. – Van egy kormányunk, amelyik vagy nem tudja, hogy milyen határozatokat fogad el, vagy tudja, de nem ért egyet a saját döntésével. Mindkét eset nagyon súlyos!\".
Az RMDSZ-es politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy annak környezetvédelemre gyakorolt hatásáról egyáltalán nem beszéltek, semmilyen új esettanulmányt nem mutattak be, holott korábban Borbély László még környezetvédelmi miniszterként épp a bánya káros hatásai miatt tagadta meg a vállalattól az engedélyt. \"Azóta megoldották a problémát?\" – tette fel a kérdést Cseke, emlékeztetve arra, hogy 2011-ben amikor a Szociálliberális Unió (USL) még ellenzékben volt, határozottan tiltakozott a verespataki arany- és ezüstérc-kitermelés ellen. Azóta, mint ismert, az állam részesedése a projektben 25 százalékra nőtt.
Kelemen: kizárt, hogy megszavazzuk a tervezetet
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kizártnak tartja, hogy az RMDSZ képviselőházi és szenátusi frakciója testületileg megszavazza a verespataki bányaberuházással kapcsolatos törvényt a parlamentben. \"Vagy testületileg ellene szavazunk, amit én támogatni fogok, vagy mindenki a lelkiismerete szerint szavaz\" – ismertette Kelemen Hunor, milyen alternatívák állnak az RMDSZ-frakciók előtt.
A politikus szerint a kormány törvénytervezete az RMDSZ számára elfogadhatatlan. \"Egy olyan törvénytervezet, ami a kisajátításokkal is foglalkozik, alkotmányellenes. Egy olyan tervezet, amely egy magán többségi tulajdonú cégnek az érdekeit szolgálja, és amellyel a parlamentre próbálja a felelősséget hárítani a kormány, számunkra elfogadhatatlan. Egy ilyen típusú beruházáshoz nincs szükség törvényre\" – fogalmazott Kelemen Hunor.
Mint ismeretes, az RMGC 15 éve vár hatósági engedélyre, hogy Verespatakon megnyithassa Európa legnagyobb ciántechnológiás, külszíni aranybányáját, ahol 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt akar kitermelni.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
szóljon hozzá!