2007. május 07., 00:002007. május 07., 00:00
Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-közvetítő ügynökség vezetője a Krónikának elmondta: a Bechtel képviselői először kimondottan annak a 237 baróti bányásznak ajánlották fel az erdélyi autópálya megépítésére kiírt munkahelyeket, akiket januárban bocsátottak el a köpeci szénbányáktól. „A Bechtel képviselői arra számítottak, hogy a bányászoknak többéves tapasztalatuk van ezen a téren, és meg tudnak birkózni az autópálya nyomvonalán kért földásással, sziklafúrással, alagútépítéssel, valamint aszfaltozással” – jelentette ki Kelemen Tibor. Szerinte a baróti bányászok érdektelenségének egyik oka, hogy idén januártól két évig havonta közel 1000 lejes végkielégítést és munkanélküli-segélyt kapnak, a Bechtel pedig havi 400–500 lejes béreket és szállást ajánlott. Ez a lehetőség pedig nem ösztönzött senkit, hisz ha munkába állnak, elveszítik a munkanélküli-segélyüket, amely szinte akkora, mint a felajánlott fizetés. Kelemen szerint azonban elképzelhető, hogy egy év múlva már munkára lehet bírni a baróti bányászokat is: akkor szűnik meg a segély folyósítása, és a következő évben csak a végkielégítésük marad.
A munkaerő-közvetítő ügynökség vezetője szerint a vájárok vélhetően azért is idegenkednek a Bechtel által felajánlott munkahelyektől, mert azzal hitegetik őket, hogy egy befektető hamarosan bérbe veszi, és újraindítja a bezárt köpeci bányát. Ennek lehetőségét Kelemen Tibor sem zárta ki, ám szerinte a munka nélkül maradt bányászok rosszul döntöttek, amikor egy ígéretben bízva, elutasítottak egy konkrét állásajánlatot.
Dimény Sándor, a köpeci szénbányáktól az utolsó hullámban elbocsátott tehergépkocsi-vezető a Krónikának elmondta: értesülései szerint a bányacégnek beszállító vállalkozások már alkalmaztak munkaerőt havi 900 lejes fizetésért, egy másik, szintén bedolgozó német–román vegyes cég pedig 1200–1500 lejes bért ajánlott az érdeklődőknek. „Ha a Bechtel nem kínál ennyit, akkor nem éri meg, hogy kevesebb pénzért, otthonunktól és családunktól távol dolgozzunk hónapokon, netán éveken keresztül” – részletezte Dimény Sándor.
Benkő Levente, Kovács Zsolt
Szilárdan megalapozott nemzettudatra napjainkban legalább akkora szükség van, mint hetven évvel ezelőtt – jelentette ki Dávid Gyula egykori politikai elítélt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Kolozsvárt rendezett megemlékezésen.
A Maros megyei Szováta önkormányzata tematikus parkot létesít a Föld medvefajainak bemutatására. A becslések szerint 2,5 millió euróba kerülő beruházást európai uniós forrásokból finanszírozzák.
A történelmi egyházak segesvári egyházközségei pénteken hivatalos petíciót iktattak a Maros megyei város polgármesteri hivatalában, amelyben tiltakoznak a Halloween a Várban (Halloween în Cetate) című rendezvény megszervezése ellen.
A szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, évszázadokon át szervezték az oktatás, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig kitartottak a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak közülük.
A Temes megyei rendőrség nyomozást indított, miután egy 13 éves diák egy késsel a kezében jelent meg egy fotón, amelyet egy temesvári iskola tantermében készítettek.
Elhunyt 102 éves korában az utolsó úzvölgyi veterán, a sepsiszentgyörgyi Bartha Mihály.
Zsók László 1942. január 8-án született Csíkdánfalván. Az elemit szülőfalujában, a középiskolát Csíkszeredában, az akkori 1-es számú gimnáziumban, a mai Márton Áron Főgimnáziumban végezte. Azaz végezte volna.
Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.