2007. május 07., 00:002007. május 07., 00:00
Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-közvetítő ügynökség vezetője a Krónikának elmondta: a Bechtel képviselői először kimondottan annak a 237 baróti bányásznak ajánlották fel az erdélyi autópálya megépítésére kiírt munkahelyeket, akiket januárban bocsátottak el a köpeci szénbányáktól. „A Bechtel képviselői arra számítottak, hogy a bányászoknak többéves tapasztalatuk van ezen a téren, és meg tudnak birkózni az autópálya nyomvonalán kért földásással, sziklafúrással, alagútépítéssel, valamint aszfaltozással” – jelentette ki Kelemen Tibor. Szerinte a baróti bányászok érdektelenségének egyik oka, hogy idén januártól két évig havonta közel 1000 lejes végkielégítést és munkanélküli-segélyt kapnak, a Bechtel pedig havi 400–500 lejes béreket és szállást ajánlott. Ez a lehetőség pedig nem ösztönzött senkit, hisz ha munkába állnak, elveszítik a munkanélküli-segélyüket, amely szinte akkora, mint a felajánlott fizetés. Kelemen szerint azonban elképzelhető, hogy egy év múlva már munkára lehet bírni a baróti bányászokat is: akkor szűnik meg a segély folyósítása, és a következő évben csak a végkielégítésük marad.
A munkaerő-közvetítő ügynökség vezetője szerint a vájárok vélhetően azért is idegenkednek a Bechtel által felajánlott munkahelyektől, mert azzal hitegetik őket, hogy egy befektető hamarosan bérbe veszi, és újraindítja a bezárt köpeci bányát. Ennek lehetőségét Kelemen Tibor sem zárta ki, ám szerinte a munka nélkül maradt bányászok rosszul döntöttek, amikor egy ígéretben bízva, elutasítottak egy konkrét állásajánlatot.
Dimény Sándor, a köpeci szénbányáktól az utolsó hullámban elbocsátott tehergépkocsi-vezető a Krónikának elmondta: értesülései szerint a bányacégnek beszállító vállalkozások már alkalmaztak munkaerőt havi 900 lejes fizetésért, egy másik, szintén bedolgozó német–román vegyes cég pedig 1200–1500 lejes bért ajánlott az érdeklődőknek. „Ha a Bechtel nem kínál ennyit, akkor nem éri meg, hogy kevesebb pénzért, otthonunktól és családunktól távol dolgozzunk hónapokon, netán éveken keresztül” – részletezte Dimény Sándor.
Benkő Levente, Kovács Zsolt
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A sváb kultúra és örökség kutatásával és bemutatásával sváb kulturális-turisztikai útvonalat és történelmi emlékezőhelyet alakít ki a Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány partnerségben a magyarországi Jósa András Múzeummal.
Az elmúlt két évben elért mérföldköveknek köszönhetően számos újdonsággal szolgál a közönségnek a Degenfeld-kastély, ezért október 4-én ismét megrendezik a kutyfalvi kastélynapot.
176 köbméter tűzifát foglaltak le a rendőrök egy cséffai (Cefa) fuvaros portáján, mert nem tudta igazolni a fa eredetét.
Ismét bejárható a Via Transilvanica Parajdon áthaladó szakasza – közölték az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres turistaútvonal kiépítői.
A romániai lakosság a tavaly novemberi választások óta különösen érzékeny arra, hogyan formálódik a közbeszéd, és miként születnek a narratívák.
Súlyos közúti baleset történt Brassó és Barcaföldvár között a DN 13-as főúton: egy 65 éves férfi életét vesztette, egy személy súlyosan megsérült.
Lemondott az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöki tisztségéről Kirsch Gábor Ferenc, döntését a szervezet tisztújításához kapcsolódó, az elnöki posztra jelentkezett Toró Tamás körül kialakult botránnyal indokolta.
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
Látogatottsági adatok