2008. november 07., 11:212008. november 07., 11:21
„A kolozsvári polgármesteri hivatal 150 ezer lejjel adósunk. Ha ezt kifizetik, s ha az eredeti tervhez képest elvégzendő újabb munkálatokról és ezek finanszírozásáról a jövő héten aláírjuk a szerződéskiegészítést, karácsony előtt átadjuk a restaurált bástyát. Ellenkező esetben jövő év márciusa előtt aligha fejezzük be a munkát” – magyarázta a Krónika érdeklődésére az előállt helyzetet Bulbuk Márton, a CO-MOD Kft. vezérigazgatója. Elmondása szerint a Bethlen-bástyaként is ismert patinás középkori épületben például munkálatok folytatásához is nélkülözhetetlen fűtést is be kell vezetni, amely eredetileg nem szerepelt a tervben, sem a költségvetésben, és amelynek a tervrajzait csak három hete kapták meg.
A régi kolozsvári várból máig fennmaradt kevés építmény egyikeként számon tartott Bethlen-bástya hosszú évek óta magára hagyottan pusztult. A hajdani tizennyolc bástya közül írásban először 1475-ben említett építmény az egykori vár Zsigmond magyar király által 1405-ben engedélyezett új védelmi rendszerének délkeleti sarkán állt, nevét a fenntartásával és karbantartásával megbízott szabók céhéről kapta. 1627–29 között Bethlen Gábor újjáépíttette, így Erdély egykori fejedelmének a nevét is „megörökölte”. 1655-ben tűzvész miatt, 1704-ben pedig a kuruc–labanc harcokban szenvedett kárt, ráadásul 1707-ben Károlyi Sándor egyik oldalát felrobbantatta. 1924-ben restaurálták, 1959-ben pedig várostörténeti múzeummá alakították, de a létesítményt nem nyitották meg, és mivel azóta sem használták, hajléktalanok tanyájává vált. |
„Sem a padlófűtésrendszer, sem a padlózat, sem a bejárati ajtók kovácsoltvas rácsozata, sem a korlátok nem szerepeltek az eredeti tervben. Időközben a rajzok elkészültek, de a kivitelezéshez szerződés-, illetve költségvetés-kiegészítés kell” – fejtette ki Bulbuk Márton. Számításai szerint a felsorolt munkálatok – az eddig felhalmozódott adóssággal együtt – közel 500 ezer lejre rúgnak, de ezek kifizetése nem okozhat gondot, mert az eredeti megvalósíthatósági tanulmány szerint 2,38 millió lejre becsült és a kivitelező által 1,65 millióra taksált beruházás költségvetésébe a kiegészítés bőven belefér, és nem éri el a 2 millió lejes értéket.
Kolozsvár alpolgármestere, László Attila erről a Krónikának azt mondta: tudomása szerint az eddig elvégzett munkálatokra megtörtént a kifizetés. „Valóban voltak késések, hiszen a kivitelező az építőanyagárak emelkedésére hivatkozva büdzsékiegészítést kért, ráadásul menet közben valóban felbukkantak előre nem tervezett, de elvégzendő munkálatok” – magyarázta László Attila. A polgármesteri hivatal kommunikációs igazgatója, Raimonda Boian lapunk érdeklődésére megerősítette, hogy az eredeti tervben szereplő és elvégzett munkálatokat valóban kifizették, de „meg kell találni azt a szabályos eljárást, amellyel az időközben felmerült és elvégzett munkálatok kifizetése rendezhető”. Ez lenne az a szerződéskiegészítés, amelyet Bulbuk Márton reményei szerint még a jövő hét elején aláírnak Kolozsváron.
A kolozsvári tanács 2007 augusztusában fogadta el azt a megvalósíthatósági tanulmányt, amelynek alapján városi művelődési központtá alakítanák át a Bethlen-bástyát, többszintes és többféle rendeltetésű létesítményt hoznának létre. Például kávézót, lakossági tájékoztatóközpontot, ahol a legfontosabb közbeszerzési, illetve közberuházási terveket nyilvánosságra hozzák, és lebonyolítják az ezekkel kapcsolatos közvitákat. Ugyanakkor hetven férőhelyes tanácskozó, illetve előadóterem, kiállítóterem és a műszaki kellékeknek szánt helyiség is lesz a bástyában. A helyreállítás során eltávolították a belteret rondító huszadik századi vasbeton szerkezeteket, és kicserélték a tetőszerkezetet is. Közbeszerzési versenytárgyaláson a csíkszeredai CO-MOD Kft. 2007. szeptember elején nyerte el a kivitelezés jogát, eddig a munkálatok 80–85 százalékát végezve el.
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.