Nem vonhatók felelősségre Ráduly névtelen feljelentői

Az elöljáró elleni vádiratot összeállító ügyosztálytól arra kértek választ, hogy a kivonatolt vádirat másolatában szereplő feljelentők, akiknek nevét titokban tartják, számíthatnak-e büntetőeljárásra azért, mert valótlan vádakra alapozva tettek feljelentést, illetve mivel magyarázható a felelősségre vonás esetleges elmaradása.

A DNA sajtóosztályától érkezett levélben az áll, hogy a feljelentő ellen csak abban az esetben rendelheti el az ügyész a büntetőeljárás elindítását, ha bizonyítékok vagy arra utaló jelek vannak, hogy a feljelentés rosszindulatból történt. Ez esetben – a büntető törvénykönyv 268-as cikkelye értelmében – a hatóságok félrevezetéséről beszélünk. A jogszabály szerint 6 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbírsággal büntethető az, aki a hatóságokhoz benyújtott feljelentésében más személyt bűncselekmény elkövetésével vádol, tudva azt, hogy a feljelentés valótlan. Egytől öt évig terjedő szabadságvesztés a büntetés, ha valaki más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt adatot, bizonyítékot hoz a hatóság tudomására.

Ezzel szemben nem büntetik meg a hatóságokat félrevezető személyt, ha a megvádolt illető elleni büntetőeljárás elindítása, az őrizetbe vétel vagy a letartóztatás előtt kijelenti, hogy az általa tett feljelentés vagy bemutatott bizonyítékok valótlanok. A korábbi, 2014 előtt hatályban levő büntető törvénykönyv még rágalmazó feljelentésként definiálta a hatóságok által most félrevezetésként értelmezett bűncselekményt, az elkövetők büntetését pedig beismerés esetén csökkentették ugyan, de nem törölték el.

Mint ismeretes, a Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos csíkszeredai alpolgámester elleni vádiratot összeállító ügyész a vizsgálat után több olyan, bűncselekményekre vonatkozó feljelentést talált alaptalannak, amelyeket 2015. április 29-én ügyészségi forrásokra hivatkozva szivárogtatott ki az Evenimentul Zilei napilap portálja. Az ismeretlen feljelentők többek között azzal vádolták a polgármestert, hogy csúszópénzként 200 ezer lejt kapott egy csíkszeredai barkácsáruház építéséhez és működtetéséhez szükséges építkezési engedélyek kibocsátása és a közúti rendezés érdekében. Egy másik feljelentés szerint egy vállalkozó az általa üzemeltetett vendéglátóhely előtti terasz létesítésére kért engedélyt a polgármesteri hivataltól, de az elöljáró azt mondta, az engedélyekért fizetnie kell. Volt olyan feljelentés is, amely szerint Ráduly 5000 eurót kért egy mobilszolgáltatótól egy szerződés megkötése érdekében.

A vizsgálattal megbízott ügyész tanúk meghallgatása után egyértelműsítette, hogy a jelzett bűncselekmények nem léteznek – derült ki az elöljárók perét tárgyaló Maros megyei törvényszék által rendelkezésünkre bocsátott, kivonatolt vádiratból. Ráduly Róbert Kálmánt tavaly júniusban a DNA háromrendbeli hivatali visszaéléssel és érdekkonfliktussal, Szőke Domokost pedig négyrendbeli hivatali viszszaéléssel és okirat-hamisításra való felbujtással vádolta meg.