Péter László: a vírus elterjedése természetesnek tekinthető, hiszen a globalizációval minden „közel került” egymáshoz
Fotó: Facebook
A társadalmak nincsenek felkészülve a drasztikus, vélhetően tartós életmódváltásra, ugyanakkor Európa-szerte csökkent az államba és politikusokba vetett bizalom mértéke, utóbbiaknak most a társadalmi bizalmat is meg kell nyerniük. Mindannyiunk higgadtságára, arányérzékére és felelősségére szükség van a jelenlegi helyzetben – állapította meg a Krónika megkeresésére Péter László kolozsvári szociológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatója.
2020. március 18., 18:572020. március 18., 18:57
2020. március 18., 19:122020. március 18., 19:12
– Milyen mértékben járult hozzá a koronavírus gyors európai elterjedéséhez – a vírus agresszivitásán túlmenően – napjaink nagyfokú mobilitása, a korlátlan helyváltoztatási lehetőségek? És az a körülmény, hogy napjaink társadalma közel egy évszázada elszokott a világjárványtól, és nincs felkészülve erre?
– A vírus elterjedése természetesnek tekinthető, hiszen a globalizáció kontextusában minden „közel került” egymáshoz, a kölcsönös összefonódások komplexuma a mai világ lényegét képezi. Gyakorlatilag minden mindennel össze van kapcsolva a gazdaságtól és médiától a sportrendszeren át a kultúráig vagy a politikáig, hogy csak a közhelyszerűeket említsem. A középosztályra jellemző tömegturizmus, a széles skálán működő munkaerő-hálózatok, a gazdasági ellátórendszerek térben szétszórt elemei, a politikusok közti találkozók egyben csatornái is a vírus elterjedésének. A kínai autoriter rendszer berögzült reflexei (kezdetben tagadták, majd minimalizálták a baj mértékét) szintén hozzájárultak, hogy értékes időt vesztegessünk el. Az új koronavírus agresszív jellege persze további fontos tényező a terjedésben.
– Ennek megfelelően nem is igen készült fel a lakosság ilyen rendkívüli helyzetre.
– A társadalmak fel is vannak készülve, meg nem is. Most menet közben tanulunk gyorsan, bízom benne, hogy elégségesen gyorsan. Protokollok vannak ugyan, csak azokat szerencsére eddig nem kellett alkalmazni. Meg a helyzet is nagyon gyorsan változó, ami sokkot okoz. Gondoljunk bele: kedden még kvázi normálisan folyt Erdélyben is az élet, bár láttuk a bajt, de azt inkább tévében – máshol volt. Aztán bezártak az iskolák és egyetemek, elkezdett terjedni a fertőzés, ma meg szükségállapot van.
Látjuk, a vírus nem ismer határokat, de ennek ellenére magas fokon összehangolt, nemzetközi összefogással életbe léptetett eljárások nincsenek. Félek, hogy a lokális szintű, régi keretek szerint végrehajtott intézkedések hatékonysága nem lesz elégséges. Aztán valóban, a társadalmak nincsenek felkészülve egy drasztikus, vélhetően tartós életmódváltásra sem. Ez könnyen okozhat olyant, amit a szociológia társadalmi dezorganizáltságnak nevez: szakadások alakulhatnak ki a társadalom szövetében, az állam nem képes ellenőrizni részeket a társadalmi életből, ami súlyosbítja a krízist. Az emberek akkor akarnak kávézóba menni a szomszéddal egyet traccsolni, amikor a másik szomszéd már belehalt a szövődményekbe... Probléma, hogy az elmúlt években Európa-szerte csökkent az államba és a politikusokba vetett bizalom mértéke, nekik most a helyzet magaslatán kell állni, s menet közben a társadalmi bizalmat is meg kell nyerni.
– Kitől, illetve mitől – kormánytól, önkormányzattól, pártoktól, szervezetektől, egyháztól – várják az emberek az ilyen rendkívüli helyzetekben a jó tanácsokat, útmutatást? És pontosan mit várnak ilyenkor?
– Az emberek nyilván az elitektől és a döntéshozóktól várják az eligazítást, de nagyon-nagyon sok múlik rajtuk:
Az emberek természetesen hatékonyságot várnak el, de jelen pillanatban rendkívül fontos számukra a pontos és világos tájékoztatás, a döntések melletti érvelés, a krízis kezelésének átláthatósága, az a tudat, hogy az ügyek kezelése felelősök és szakértők kezében van. Magyarán, kapitális jelentőségű, hogy tudják, mi és miért történik körülöttük.
Fotó: Haáz Vince
– Mi váltja ki ilyenkor az emberekben a Romániában néhány hete már tapasztalt reakciót, a bevásárlási pánikot?
– Ezek olyan kollektív viselkedésformák, amelyek gyakorta fellépnek, ha az emberek egy számottevő része úgy érzi, gondolja, hogy az elkövetkező pillanatokban valami teljesen ismeretlennel fog szembesülni. Mert attól, hogy „jól bevásárolt”, úgy érzi, ellenőrzi a helyzetet, vagyis mintegy „helyreállítja” az ismert-ismeretlen közötti felbomlott egyensúlyt. Egyben meg levezeti a kontrollálatlan félelmeket.
Van a dologban egy játékelméleti dilemma is, hiszen ha úgy ítélik meg, „mindenki ezt teszi”, akkor senki sem akar balek lenni... Abban az esetben, ha ez a viselkedés meghalad egy kritikus küszöböt, akkor valóban nagy baj lehet. Világszerte láttunk ilyen példákat, ahol a lakosok megrohamozták a boltokat, de szerencsére relatív hamar alábbhagytak. Ha az ellátásban nem lesz komoly és váratlan fennakadás, akkor a „bevásárlási láz” a koronavírus-krízis természettörténetének egy mozzanata marad. Fontos kiemelnem, hogy mindannyiunk higgadtságára és eszére, arányérzékére és felelősségére szükség van. Bízom benne, hogy így lesz.
– Mivel magyarázható, hogy rengetegen annak árán is hazamenekültek Romániába Olaszországból, hogy tisztában lehettek vele: saját itthoni családtagjaikat, hozzátartozóikat is megfertőzhetik?
– Egyszerűen azzal, hogy itthon ismert társadalmi terület van: a váratlan ismeretlenség ismerős terepen egyszerűbben elviselhető. Azon túl, hogy sokan egyszerűen egzisztenciálisan is ellehetetlenültek, hiszen a szolgáltató szektor egyszerűen leállt. Velük is szolidárisnak kell lenni, hiszen polgártársaink, de a szabályokat mindenkinek be kell tartani.
Fotó: Beliczay László
– A „nyájszellem”, a riadalom, pánik „ragadóssága” mennyiben tekinthető most különbözőnek, mint másfajta veszélyek esetén? Gondolok itt arra, hogy eddig nem tapasztaltunk hasonlót: az ember biztonságát fenyegető tényezők – politikaiak vagy földrajziak: háborúk, természeti csapások, etnikai feszültségek stb. – egy adott régióra, népcsoportra vagy országra nézve jelentettek fenyegetést, a mostani helyzet azonban úgy tűnik, egységes, globális. A társadalomban vajon hogyan csapódik le az, hogy ez a mostani nem egyikünké vagy másikunké, hanem Európa- és világszerte jelent nagy közös veszélyt?
– Ez sajnos új helyzet, ami szó szerint mindenkit érinteni fog, s itt elsősorban nem az orvosi esetekre gondolok.
Ezt a tömegek bölcsessége is felfogja – „érzi”, hogy ez valahogy más. Persze ebben benne van a média által keltett morális pánik is, de vészes hiba lenne nem komolyan venni.
– Sokan vannak, akik összeesküvés-elméleteket emlegetnek a jelenlegi helyzet kapcsán: van ebben mindenféle, az apokalipszis lovasaitól kezdve addig, hogy Amerika ártani akart Kínának gazdasági okokból, stb. Hogyan látja, lehetne-e, kellene-e irányt mutatni az embereknek, hogy ezek a széles körben terjedő „konteók” ne terjedjenek?
– A „konteók” érzelmeket vezetnek le, de rettenetesen sokat tudnak ártani, mert kéz a kézben járnak a butasággal és az álhírekkel. Ezért fontos a rendszeres, tiszta, őszinte és érvelt kormányzati kommunikáció. Természetesen a média, a véleményvezérek és influencerek szerepe is nagyon fontos. Azonban a társadalmi tapasztalatok azt mutatják, hogy nagyobb krízisek esetében az emberek összefognak, együttműködnek, hozzájárulnak a problémák megoldásához. Most sem lesz másképpen még akkor is, ha nagyobb áldozatokra lesz szükség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korábbi RMDSZ‑vezető a fűnyíró kését próbálta megélezni, amikor a gép rázuhant.
Széll Lőrinc eddigi alprefektus személyében magyar prefektust neveztek ki Hunyad megyében.
Milyen lehetőségek nyílhatnak a majdnem egy évvel ezelőtti parajdi bányakatasztrófa után a térség turizmusának tovább éltetésére? Parajd jócskán megcsappant idegenforgalmának potenciális lehetőségeiről dr. Horváth Alpár egyetemi oktatót kérdeztük.
Tragikus hirtelenséggel meghalt Takács Csaba, az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke. A gyászhírt Kelemen Hunor szövetségi elnök tette közzé közösségi oldalán.
Csütörtöki ülésén fogadták el Arad megye költségvetését. Kidolgozásánál figyelembe vették a RMDSZ-es vezetésű önkormányzatok, a jelentős számban magyarok által lakta települések, a magyar történelmi egyházak és a magyar civil szervezetek igényeit is.
Súlyos szabálytalanságok sorát tárták fel a rendőrök Máramaros megyében, amikor egy traktort ellenőriztek Jód településen: a járművezető jogosítvány nélkül, ittasan vezette a járművet, miközben igazolatlan eredetű faanyagot szállított.
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!