
Bár a közlekedési törvény értelmében súlyos bírsággal sújtják azokat a szekértulajdonosokat, akik az országúton vagy városokban közlekednek járművükkel, a legtöbben semmibe veszik a rendelkezést.
2015. január 05., 19:462015. január 05., 19:46
Az érintettek olykor jogosan hivatkoznak a kerülőutak hiányára, máskor viszont kihasználják a rendőrség nemtörődömségét, és felhajtanak a közutakra. A szekeresek jelentős része egyébként nincs tisztában a szabályokkal, számos esetben este kivilágítatlan járművekkel közlekednek, veszélybe sodorva a maguk és a mások életét egyaránt.
Talán nincs is olyan sofőr, akinek évente legalább egyszer ne gyűlt volna meg a baja a törvénytelenül közlekedő szekerekkel. Míg tíz évvel ezelőtt a hatóságoknak alkalma nyílt elkobozni a járgányokat, ez az intézkedés ma már alkotmányellenesnek minősül. Marad a bírságolási lehetőség, a megszólaltatott erdélyi polgármesterek szerint azonban a legtöbb rendőr úgy tesz, mintha nem venné észre a szabálysértéseket.
Hanyatlik a mezőgazdaság Körösfőn?
A Kolozsvár és Nagyvárad közötti E60-as út körösfői szakaszáról az utóbbi években szinte teljesen eltűntek a szekerek és a mezőgazdasági gépek. Sajnos, de egyben szerencsére – ahogy a kalotaszegi település elöljárója fogalmaz. „Jó, mert nem akadályozzák a forgalmat, rossz, mert ez annak a jele, hogy ezen a vidéken szinte teljesen megszűnt a mezőgazdasági élet. Az emberek inkább az út mentén népművészeti tárgyakat meg egyéb csecsebecséket árulnak, mások meg állatokat tartanak. Nem vagyok éppen fiatal, de tényleg nem emlékszem, mikor történt utoljára szekeresek által okozott baleset Körösfőn” – mondja Antal János.
A polgármester hozzáteszi: az utóbbi években sikerült minden évben egy-egy kicsit javítgatni a mellékutakon, de mivel ma már oly kevés a szekér meg a traktor a faluban, jóformán nincs aki azokat igénybe vegye.
Hasonló helyzet jellemzi a sóvidéki Parajdot is, ahol szinte minden második család – közvetve vagy közvetlenül – a sóbányából próbál megélni. A falusi turizmus látványos fellendülése miatt egyre több parajdi mondott le a gazdálkodásról. A Hargita megyei nagyközség számos szekere ma már felvirágozva vendégfogadók udvarán díszeleg. Ezentúl a település vezetőségének sikerült néhány kisutcát rendbe tennie, ráadásul Parajd és Szováta között, a 13-as országúttal párhuzamosan használható a Görgényalja nevű mellékút.
Megállapodást kötöttek a szekeresekkel
Thiesz János kovásznai polgármester érdeklődésünkre elmondta, kimondottan jó tapasztalatai vannak a rendőrséggel. Ha valaki bemerészkedik szekerével a főtérre vagy a fürdőtelepre, a hatóság azonnal bírságol. Ugyanakkor igyekeznek kiszűrni azokat a vajnafalvi szekerezőket is, akik nem a mellékutakon próbálnak eljutni a Tündérvölgybe.
Más a helyzet a kisvároshoz tartozó Csomakörös felé közlekedő szekeresekkel, akiket nem bírságolnak meg a közút használata miatt. A rend őrei abban az esetben is elnézőek, ha a szekeres olyan településrészbe tart, ahol a mellékutcákat feltúrták. A nagyszabású infrastrúktura-fejlesztő munkálatok miatt Kovásznán számos utca járhatatlan. „Nem kérünk lehetetlent a szekeresektől, de igyekszünk rendet teremteni e téren: akinek dolga van a főutakon vagy az országúton, bejön az önkormányzathoz, és kivált egy engedélyt” – vázolta a szekértulajdonosokkal kötött megállapodás tartalmát Thiesz János, a fürdőváros polgármestere.
Szabó Ernő, a Maros megyei Gernyeszeg alpolgármestere úgy tudja, a rendőrök akkor is ritkán kobozták el az országútra szabálytalanul felhajtó szekereket, amikor a közlekedési törvény még lehetővé tette. „Csak azokét vették el, akik lopott fát szállítottak. Amúgy azóta sem bírságolnak” – panaszkodik a karhatalmiak hozzáállására Szabó.
Szerinte bizonyos esetekben valóban indokolt, hogy a szekeresek egy-egy rövidebb országútszakaszt is használjanak, ott viszont, ahol az önkormányzat kialakította a terelőutakat, nem lenne mit keresniük a gépkocsiforgalomban, az aszfalton. „Sajnos a legtöbb szekeres nem tartja be a közlekedési szabályokat, a rendőrség meg szemet huny” – állítja a 15-ös országút mentén, Marosvásárhely és Szászrégen között fekvő Gernyeszeg alpolgármestere.
A rendőrség nemtörődömségét okolja Sagyebó István is, a marosvásárhelyi, segesvári, szovátai és dicsőszentmártoni út elágazásánál fekvő Balavásár polgármestere. Mint mondja, a Küküllő menti községben még azoktól sem kobozzák el a szekeret, akiket falopáson érnek tetten, holott a törvény egyértelműen fogalmaz.
„A büntetési jegyzőkönyvekben, melyek másolata a bírság kifizetésekor az önkormányzathoz kerül, még véletlenül sem szerepel, hogy az illetőnek nem lett volna szabad felhajtania az országútra. A rendőrök olyasmiket írnak be, hogy a szekeresnél nem volt személyazonossági igazolvány, vagy a járműről hiányzott a macskaszem. Nem tudom, máshol hogyan működik, de nálunk sem a lovat, sem a szekeret nem kobozták el a törvénysértő gazdáktól” – mondja Sagyebó.
Kérdésünkre, hogy Balavásár hogyan áll a mezei utak kialakításával, a polgármester kijelentette: amíg a községben nincs mindenütt kiépítve az ivóvíz- és a csatornarendszer, a falvakat nem köti össze aszfaltút, értelmetlen lenne közpénzt herdálni a mellékutak kiépítésére és karbantartására.
Ha nincs szekér, jó lesz a ló is
Bár a törvénykezés országszerte azonos, amint az elöljárók által elmondottakból is kiderül, a rendőrség viszonyulása az igásállatok által vontatott járművekhez és azok tulajdonosaikhoz vidékenként, sőt intézményenként változik.
Andreea Pop, a Maros megyei rendőrség sajtószóvivője szerint amióta az alkotmánybíróság megállapította, hogy a szekerek elkobzása csak abban az esetben törvényes, ha a közlekedési eszközt bűnügyi tettek elkövetésére használták – például falopásra –, a hatóságoknak be kell érniük a szekeresek bírságolásával.
Ezzel szemben Valentin Bretfelean, a marosvásárhelyi rendőrség igazgatója megtalálta leghatékonyabb módszert. „Alkotmányellenes elkobozni a szekeret? Semmi gond, mi elvesszük a lovat. Nem nehéz, hisz sokszor, amikor meglátják az embereinket, megriadnak, otthagyják az úton és elfutnak. Aztán egy-két napon belül jelentkeznek a kifizetett bírsággal” – meséli a rendőrfőnök.
A rendőrségi statisztikák szerint Maros megyében az elmúlt év első tíz hónapjában három olyan közúti balesetet jegyeztek, melyben gépkocsivezetők szekerekkel ütköztek. Két esetben a szekeres súlyosan megsérült, a harmadikban a gyeplőt tartó a helyszínen életét vesztette.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
szóljon hozzá!