Kiss Eszter esetében családi örökség a sízés szeretete
Fotó: Kiss Eszter/Facebook
A világ valamely részén szinte mindig hó és egyúttal síszezon van: ha a Madarasi Hargitán elolvad a fehér takaró, az Alpok gleccserein még mindig lécre lehet állni, júliusban pedig Új-Zéland pályáin lehet siklani. De persze csak a sport „őrült” szerelmesei követik ily módon a havat, az átlagembernek a szezon néhány hónapot tart, épp ezért a síoktatás is szezonmunka. Kiss Eszter és Dobos Annamária oktató segítségével ismerkedünk a szakma rejtelmeivel.
2022. január 03., 15:062022. január 03., 15:06
2022. január 03., 16:062022. január 03., 16:06
Bár a síelés, sízés nem túl nagy történelemmel, hagyománnyal rendelkező sport és szabadidős tevékenység Romániában, illetve Erdélyben, napjainkban igencsak népszerű és felkapott. Sokan autodidakta módon vagy családi „segítséggel” sajátítják el a síelés alapjait, de egyre többen kérik szakember segítségét.
A brassói Kiss Eszter esetében családi örökség, „hozomány” a sízés szeretete, hiszen szülei mindketten síoktatóként dolgoztak Brassóban a születése előtti néhány télen, így mondhatni nem is volt választása: már két és fél éves korában „síre állították”. Elmondása szerint nem bánja, sőt örül, hogy így alakult az élete, az érettségi után az első dolga volt beiratkozni egy sítanártanfolyamra – azért is, hogy tudjon egy kis pénzt keresni, gyűjteni. Az idei szezon a nyolcadik, amikor oktat. Kiss Eszter jelezte, Romániában a sítanároknak van országos szövetségük (Asociația Monitorilor Profesioniști de Schi din România – AMPSR), és az szervez tanfolyamot több helyen is az országban, például Brassópojánában, ahol Kiss Eszter is végezte a képzést.
– részletezte tapasztalatait, hozzátéve, hogy a képzés után ő annál a „sísulinál” kezdett dolgozni, ahol elvégezte a képzést, de egyébként magánvállalkozóként is lehet oktatni.
„Én Pojánában dolgozom az Ana Ski & Snowboard Schoolnál, mely Romániában a legnagyobb iskola. A szezon az első rendesebb havazás után kezdődik, amikor elég vastag a hóréteg ahhoz, hogy a pályákat megfelelően elő tudják készíteni. És, hogy meddig tart? Amíg a hó tart. A tavaly május 3. volt az utolsó nap, de volt olyan szezon is, amelyiknek márciusban vége lett” – idézte fel. Kiss Eszter a munkája mellett egyetemen tanul – és néha nem könnyű az óráit összeegyeztetni a munkával.
– ismertette a síoktató. Bár nálunk ez idénymunka, vannak olyan oktatók, akik elmennek Új-Zélandra vagy épp Japánba oktatni, így számukra az év nagy részében „szezon” van. Eszterrel is előfordult, hogy meghosszabbította a szezont: a hazai tél után Ausztriába utazott gyerekeket oktatni.
Kiss Eszter tanítványai köre nagyon tág, a hároméves gyerekektől a „hatvanpluszos” felnőttekig, illetve a teljesen kezdőktől a haladókig, akiknek komoly technikai elemeket kell tanítani. Nagyon szeret kisgyerekekkel dolgozni, hiszen nekik nincsenek előzetes félelmeik, rossz beidegződéseik, tulajdonképpen félelemérzetük sincs, így ha elesnek, az oktató felsegíti őket, visszaállítja őket a lécre, és mennek is tovább.
„Én mindig arra fektetem a hangsúlyt, hogy szórakozzunk, nyilván játszani kell velük, hisz gyerekek, de azért mindenképp tanuljunk is. Pihenés közben hógolyózunk, havat varázsolunk, vagy ami épp nekik vagy nekem eszembe jut. És utána megint jöhet a munka része a dolognak, amikor tanulunk és szórakozunk egy időben. A felnőtteknél más, ott több elméletet kell magyarázni, félelmek, előítéletek, téves beidegződések leküzdésén kell dolgozni” – árulta el a szakember.
Dobos Annamária szerint sokat ér a kollégáktól szerzett tudás
Fotó: Dobos Annamária/Facebook
Az oktató azt is kiemelte, hogy
„Aki órára jön, bármit is mondjon, leellenőrizzük a tudását. Nem azért, mert hitetlen Tamások vagyunk, hanem mert fel kell mérnünk a valós szintjét. És aszerint eldöntjük, hogy mi a következő lépés” – vázolta. A teljesen kezdőkkel lapos terepen kezdenek, ahol olyan gyakorlatokat kell végezni, amelyek sokaknak unalmasaknak tűnnek, de elengedhetetlenek. Az oktató szerint amikor a tanítvány először életében csúszik pár métert, és sikerült fékeznie, akkor látszik az arcán, hogy érzi, mennyire megérte a sok unalmas gyakorlat.
A felszerelés kapcsán Kiss Eszter elmondta, hogy a kezdőknek általában nincs felszerelésük, nem is feltétlenül ajánlott vagy indokolt, hogy legyen. Ők általában a kölcsönzőből bérelnek nekik megfelelő felszerelést. Akik vásárolni akarnak, sokszor kérnek tanácsot. Ha a saját felszereléssel érkeznek, le kell ellenőrizni, hogy a kötés megfelelően legyen beállítva, biztonságos legyen.
– érzékeltette a szakma nehézségeit Kiss Eszter.
A székelykeresztúri Dobos Annamária a járvány kitörése óta oktat itthon, Erdélyben, addig főleg külföldi tapasztalatokat szerzett, elsősorban Franciaországban. Elmondása szerint ötéves kora óta sízik, a sport a szenvedélyévé vált az évek alatt. A síoktatást a turizmus irányából „közelítette meg”, hiszen az egyetem, illetve a mesteri után utazásszervezőként dolgozott, és mivel ő is kiutazott a csoportokkal Franciaországba, valamint mert kiderült, hogy jól sízik, hamar elkezdte ellesni az oktatóktól a szakma fortélyait. Abban a szezonban már oktatgatott nem hivatalosan, majd hazatérve elvégzett egy egyhetes képzést. Elmondása szerint
Dobos Annamária szerint a kollégáktól szerzett tudás, az, amit autodidakta módon, valamint amit a saját tapasztalataiból tanult, sokkal többet segített, mint a „papírt adó képzés”. Oktat felnőtteket és gyerekeket is, utóbbiaknál maga tapasztalta ki, hogy fontos a játék és a jókedv, így egy tehénfejes sapkában tanítja őket, gyakran énekelve. Külföldön gyakran oktatott csoportokat, mivel alapból sok csoport érkezik egy-egy üdülőhelyre, ám itthon gyakoribb az egyéni oktatás.
Fotó: Dobos Annamária/Facebook
Az oktató azt is kiemelte, hogy a nyugat-európai pályákon határozottan jobbak a lehetőségek oktatni: minden síterepen találni kezdők számára, abszolút hozzá nem értők számára kialakított részt is, de nálunk ez viszonylag ritka. „Oldalt, a pálya mellett az oktatók megtalálják azokat a kis foltokat, ahol a tanítvány biztonságosan meg tudja tenni az első lépéseket, de nagyon szűkek ezek a helyek. Pont ezért az első egy-két óra nehéz. Amikor már meg tud állni, arra már van pálya – szép lassan lecsörgedezni van lehetőség” – emelte ki Dobos Annamária. Szerinte
Dobos Annamáriának is az a tapasztalata, hogy a síoktatás egy szezonmunka – bár ismer olyan oktatót is, aki az északi félteke szezonja után Argentínában folytatja a munkát. Szerinte a kapcsolatokon is múlik, hogy valaki meg tudja-e hosszabbítani a saját szezonját, és az itthoni tél végével még pár hetet külföldön is tud oktatni. Dobos Annamária egyébként túrákat is vezet, amelyekre már haladók jelentkezhetnek, ezek pedig nagyszerű alkalmak a hazai tájak felfedezésére.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
Több mint ezer marosvásárhelyi lakos írta alá azt a petíciót, amelyben arra kérik a hatóságokat, hogy az Azomureș számára kiadandó új integrált környezetvédelmi engedélybe szigorú feltételeket foglaljanak bele – tájékoztattak szerdán a kezdeményezők.
Egyedülálló kezdeményezés indult Brassóban: ingyenesen kapnak fogkrémet és egészségügyi betétet a diákok – jelentette be a határozattervezetet a város polgármestere.
152 év után először szerelték le kedden a vajdahunyadi vár Buzogány-tornyán álló, Hunyadi János ábrázoló szobrot – jelentette be a dél-erdélyi város önkormányzata.
Méhész és apiterapeuta házaspárhoz látogattunk el az aranyosszéki Kövenden. Gazdaszemmel című videós riportsorozatunk újabb részében annak jártunk utána, hogyan gyógyítanak a méhek és a méhészeti termékek.
A Srí Lankáról érkezett vendégmunkások is anyanyelvükön hallgathatnak misét a temesvári római katolikus székesegyházban – erről beszélt Pál József Csaba temesvári püspök a templomba látogató Nicușor Dan államfőnek.
Az RMDSZ-frakció javaslatára díszpolgári címet adományozott kedden a Kolozs Megyei Tanács Ráduly-Zörgő Éva logopédusnak, iskolapszichológusnak, sportvezetőnek, egyetemi oktatónak, olimpikon gerelyhajítónak.
Az eredetileg 2024 áprilisára tervezett befejezéshez képest már másfél év eltelt, és az Arad megyei kisváros önkormányzata továbbra sem tudja megmondani, mikorra készülhet el a beruházás.
Függő sétányt alakítanak ki a Resicabánya központja felett átívelő egykori ipari drótkötélpályából. Az egykori ipari létesítmény több mint 700 méter hosszú, gyalogosoknak és kerékpárosoknak szánt sétálóutcává alakul át a város fölött 30 méteren.
szóljon hozzá!