Fotó: Boda L. Gergely
Elakadt a parlamentben a tavaly nagy csinnadrattával közvitára bocsátott, a kormány által elfogadott, majd a törvényhozás elé terjesztett oltástörvény-tervezet, amelyről hat hónap alatt sem szavaztak. A háziorvosi szövetség Hargita megyei elnöke nem érti a vacillálást.
2018. február 28., 10:112018. február 28., 10:11
2018. február 28., 11:072018. február 28., 11:07
Az annak idején sokak által bírált tervezetet tavaly augusztus 9-én fogadta el a kabinet, egy nappal később már a parlament elé került, a szenátus pedig október 23-án szavazta meg. A dokumentum eljutott a képviselőház egészségügyi bizottságáig, ahonnan viszont négy hónapja egy lépést sem mozdult, a Hotnews.ro hírportálnak nyilatkozó kormánypárti és ellenzéki honatyák pedig eltérő érvekkel magyarázzák a késlekedést.
eközben Corneliu Buicu, az egészségügyi bizottság szociáldemokrata elnöke azt állítja, a rengeteg kiegészítő és módosító javaslat miatt csúszik a dokumentum végső vitája.
Fotó: Boda L. Gergely
„A képviselőházban több megbeszélést is szerveztünk, ezeken civil szervezetek illetékesei is részt vettek. Elhangzottak pro és kontra érvek, és rengeteg módosítást javasoltak az érintettek, ezeket elküldtük az egészségügyi minisztérium megbízott munkacsoportjának” – részletezte Buicu. A honatya nem bocsátkozott becslésekbe arról, hogy a szakbizottság mikor véleményezheti a tervezetet, elmondása szerint amúgy is csak tippelni tudna, hiszen még nem alakult ki egységes vélemény az ügyben.
A legradikálisabb módosító javaslatokat egyébként éppen egy szociáldemokrata képviselő, Cristina Dumitrache kezdeményezte, indítványát pedig a PSD–ALDE-koalíció további 95 politikusa írta alá. Erről maga Dumitrache számolt be Facebook-oldalán közölt bejegyzésében, amelyben arról is írt, hogy mindenekelőtt a tervezetben szereplő „túlzó szankciók eltörlését” javasolták. A Hotnews.ro-nak nyilatkozó
viszont tetemes bírságot írnak elő azoknak a szülőknek, akik gyermekük immunizálásának visszautasítása esetén nem vesznek részt az illetékes állami intézmények által szervezett „tanácsadásokon”.
Példaként azt említette, hogy az Egyesült Államokban az egyetemre sem lehet beiratkozni oltásigazolvány nélkül, és Európában is számos ország van, ahol a tanintézetek nem fogadják a nem immunizált gyermekeket. „Az pedig a cinizmus tetőfoka, hogy az orvosokat vonják felelősségre olyan körülmények között, hogy nem biztosítják folyamatosan az oltóanyagot, holott ez törvényes kötelességük lenne. Kiszámíthatatlan az ellátás, előfordul, hogy hónapokat vagy akár fél évet késik a vakcina, így a gyerekeket nem tudjuk időben immunizálni” – panaszolta Szabó Soós Klára.
A szakember leszögezte: a legfontosabb szempont, hogy a gyerekek legyenek védettek a torokgyík, a szamárköhögés, a B típusú hepatitisz, a tetanusz ellen. Rámutatott, ezek a kórokozók mindenhol jelen vannak, tömeges megbetegedést azért nem okoznak, mert a lakosság több mint 80 százaléka immunizált, ám ha a beoltottak aránya 80 százalék alá csökken, komoly veszély fenyeget. „A szülőknek felelőssége és kötelessége, hogy megvédjék gyereküket. Hogy néz egy szülő a gyereke szemébe, ha nem oltatta be, és esetleg egy életre kerekesszékbe kényszerül, mert gyerekbénulás kórokozójával fertőződik meg?” – magyarázta Szabó Soós Klára.
Elismerte, hogy az oltóanyagoknak is lehetnek mellékhatásaik, ám ez bármelyik élelmiszerről elmondható, hiszen sok függ attól, kinek milyen módon reagál a szervezete. „Egy súlyosan gluténérzékeny személy számára egy szelet kenyér is végzetes lehet, ám mégsem gondolkodunk azon, hogy kiiktassuk a kenyeret az élelmiszerek közül, a kenyér ma is emberiség egyik alapvető tápláléka” – vont párhuzamot Szabó Soós Klára. Hozzátette, elenyészően kevés azoknak a száma, akik esetében a vakcinák mellékhatásai jelentkeztek, viszont ha mérlegre tesszük a pozitív és negatív hatásokat, minden érv az immunizálás mellett szól. „Az oltások bevezetése után növekedett az átlagéletkor. Előtte, ha egy családban tíz gyerek született, négy–öt érte meg a felnőttkort” – érvelt a csíkszeredai háziorvos.
Szabó Soós Klára
A tervezet ugyanakkor azt is előírja, hogy a tanintézetek csak akkor fogadhatják el egy gyermek beíratási kérelmét, ha a szülők az iratcsomóhoz mellékelik az oltások beadását igazoló dokumentumot, vagy az immunizálást ellenjavalló orvosi okiratot. Továbbá a szülők (vagy törvényes gyámok) hozzájárulása a gyermek beoltásához alapértelmezett, akik ezt ellenzik, írásos nyilatkozattal akadályozhatják meg a törvényben megszabott kötelező vakcinák beadását. Az országos oltásprogramban egyébként a torokgyíkkal, tetanusszal, szamárköhögéssel, kanyaróval, rózsahimlővel, mumpsszal, és hepatitis B vírussal szembeni immunitás kialakítása szerepel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
Nem ért egyet az RMDSZ az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételével – közölte pénteken Kelemen Hunor elnök. A politikus igazat ad a kötelező egyenruhaviselés ellen tiltakozó Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
A még felújítás alatt álló Magyar Ház is hangsúlyos helyszíne a csütörtökön este kezdődő 11. Temesvári Magyar Napoknak. A bánsági magyarság legnagyobb rendezvénysorozatán színes programkínálattal várják az érdeklődőket – mondta Tamás Péter.
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!