Nem sietnek oltásügyben: elakadt a parlament szakbizottságában a törvénytervezet

„A képviselőházban több megbeszélést is szerveztünk, ezeken civil szervezetek illetékesei is részt vettek. Elhangzottak pro és kontra érvek, és rengeteg módosítást javasoltak az érintettek, ezeket elküldtük az egészségügyi minisztérium megbízott munkacsoportjának” – részletezte Buicu. A honatya nem bocsátkozott becslésekbe arról, hogy a szakbizottság mikor véleményezheti a tervezetet, elmondása szerint amúgy is csak tippelni tudna, hiszen még nem alakult ki egységes vélemény az ügyben.

A PSD-seknek nem tetszik a tetemes bírság

A legradikálisabb módosító javaslatokat egyébként éppen egy szociáldemokrata képviselő, Cristina Dumitrache kezdeményezte, indítványát pedig a PSD–ALDE-koalíció további 95 politikusa írta alá. Erről maga Dumitrache számolt be Facebook-oldalán közölt bejegyzésében, amelyben arról is írt, hogy mindenekelőtt a tervezetben szereplő „túlzó szankciók eltörlését” javasolták. A Hotnews.ro-nak nyilatkozó

Példaként azt említette, hogy az Egyesült Államokban az egyetemre sem lehet beiratkozni oltásigazolvány nélkül, és Európában is számos ország van, ahol a tanintézetek nem fogadják a nem immunizált gyermekeket. „Az pedig a cinizmus tetőfoka, hogy az orvosokat vonják felelősségre olyan körülmények között, hogy nem biztosítják folyamatosan az oltóanyagot, holott ez törvényes kötelességük lenne. Kiszámíthatatlan az ellátás, előfordul, hogy hónapokat vagy akár fél évet késik a vakcina, így a gyerekeket nem tudjuk időben immunizálni” – panaszolta Szabó Soós Klára.

„A gyermekek biztonsága és egészsége a legfontosabb”

A szakember leszögezte: a legfontosabb szempont, hogy a gyerekek legyenek védettek a torokgyík, a szamárköhögés, a B típusú hepatitisz, a tetanusz ellen. Rámutatott, ezek a kórokozók mindenhol jelen vannak, tömeges megbetegedést azért nem okoznak, mert a lakosság több mint 80 százaléka immunizált, ám ha a beoltottak aránya 80 százalék alá csökken, komoly veszély fenyeget. „A szülőknek felelőssége és kötelessége, hogy megvédjék gyereküket. Hogy néz egy szülő a gyereke szemébe, ha nem oltatta be, és esetleg egy életre kerekesszékbe kényszerül, mert gyerekbénulás kórokozójával fertőződik meg?” – magyarázta Szabó Soós Klára.

Elismerte, hogy az oltóanyagoknak is lehetnek mellékhatásaik, ám ez bármelyik élelmiszerről elmondható, hiszen sok függ attól, kinek milyen módon reagál a szervezete. „Egy súlyosan gluténérzékeny személy számára egy szelet kenyér is végzetes lehet, ám mégsem gondolkodunk azon, hogy kiiktassuk a kenyeret az élelmiszerek közül, a kenyér ma is emberiség egyik alapvető tápláléka” – vont párhuzamot Szabó Soós Klára. Hozzátette, elenyészően kevés azoknak a száma, akik esetében a vakcinák mellékhatásai jelentkeztek, viszont ha mérlegre tesszük a pozitív és negatív hatásokat, minden érv az immunizálás mellett szól. „Az oltások bevezetése után növekedett az átlagéletkor. Előtte, ha egy családban tíz gyerek született, négy–öt érte meg a felnőttkort” – érvelt a csíkszeredai háziorvos.