A kórháznak szánt, torzóban maradt Monostor negyedi épületben lesz a zeneakadémia új székhelye
Fotó: Dan Bodea/G4 Media
Kolozsvár egyik legdrágább beruházása lesz a Gheorghe Dima Zeneakadémia új székhelye, ennél csak a Kolozsvár Aréna felépítése került többe. A 37 millió eurós beruházást a fejlesztési minisztérium finanszírozza.
2020. január 07., 15:372020. január 07., 15:37
2020. január 07., 15:402020. január 07., 15:40
Nem sajnálja a pénzt Kolozsvártól az Orban-kormány: a Gheorghe Dima Zeneakadémia új székhelye a kincses város második legnagyobb beruházásának ígérkezik, ennél csak a Kolozsvár Aréna felépítése került többe. A 2011-ben felavatott aréna 45 millió euróból épült, ezzel szemben a Monostor negyedbeli félkész épület befejezésének költségei 37 millió euróra rúgnak – derül ki a kormány által jóváhagyott műszaki-gazdasági mutatókból. Tehát az új sportcsarnoknál is többe, a 2014-ben átadott létesítmény ugyanis 21,5 millió euróból valósult meg.
Ludovic Orban miniszterelnök kérésének eleget téve a kormány tavalyi utolsó ülésén hagyta jóvá a zeneakadémia új székhelyének műszaki-gazdasági mutatóit. Eszerint a beruházás értéke 176 488 000 lej, amiből 166 901 000 lejt a fejlesztési minisztérium biztosít az országos befektetési program keretében, írta a kormányhatározatra hivatkozva a G4Media hírportál.
„Az épület felújítása nem várhat, ezért Monica Anisie oktatási miniszterrel aláírtuk a kormányhatározatot, mely biztosítja a projekt megvalósítását” – mondta a dokumentum elfogadása után Ion Ştefan fejlesztési miniszter, hangsúlyozva, hogy a beruházás a romániai felsőoktatás és a kolozsváriak számára egyaránt fontos.
A korábban a regionális kórháznak szánt, majd torzóban maradt Bucium utcai épület befejezése már csak azért sem lesz olcsó, mivel az új egyetemi székhelyhez bentlakás és sportcsarnok is társul, de fonotéka, könyvtár, próbatermek is helyet kapnak benne.
A két hektáron elterülő új székhely magában foglalja a meglévő félkész épületet, melyet kibővítenek több szinten 23 098 négyzetméteres hasznosítható felületet nyerve. A koncertterem nagyság szerint a harmadik lesz a városban, a román és a magyar színház nagyterme után. A földszinten és az emeleten egyaránt lesz előcsarnok, ruhatár és mosdó, illetve külön termeket különítenek el a műszaki felszerelés számára.
A tervek szerint két év alatt elkészülő komplexum több épületrészből áll majd, a főépületben a rektorátus, dékánátusok irodái és a könyvtár lesz. A legmagasabb épülettömb hatszintes lesz, rendezvényterem és tetőteraszok tartoznak hozzá, míg a négyszintes bentlakásban kialakítandó 56 szoba 180 egyetemi hallgatónak nyújt majd otthont.
A kormányhatározat indoklása szerint a konzervatórium számára azért életbe vágó az új székhely, mivel az egyetlen hazai felsőoktatási intézmény, mely nem rendelkezik saját ingatlannal.
A zeneakadémia jelenlegi, Király utcai székhelye
Fotó: Actual de Cluj
A kolozsvári zeneakadémia új székhelyének ügyét maga Ludovic Orban kormányfő sürgette a tavalyi év utolsó előtti kormányülésén, amikor személyesen szólalt fel a helyzet mielőbbi rendezése érdekében. Felszólította a kabinet tagjait, hogy a december 30-i ülésen tűzzék napirendre azt a kormányhatározat-tervezetet, melyben az új székhely műszaki-gazdasági mutatói szerepelnek.
Már a hétfői kormányülésen döntés születhet a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia új székhelyéről, miután Ludovic Orban kormányfő személyesen hozta szóba a témát a kabinet tagjainak pénteki találkozóján.
Emil Boc polgármester tíz éve ígér új székhelyet a kolozsvári felsőoktatási intézmény számára.
Így a Király utcai székhely szűkös, felszerelés tekintetében pedig elavult a számukra. Dan Tarcea alpolgármester novemberben számolt be a jó hírről, miszerint a zeneakadémia új székhelye a Monostor negyedben, a Bucium utcában lesz, ahova korábban a regionális kórházat tervezték. Ennek építését 1995-ben kezdte el a Kolozs megyei önkormányzat, de források hiányában egy év múlva abbamaradt a munka, így az épület közel két évtizede torzóban áll.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!