A zeneakadémia jelenlegi, Király utcai székhelye
Fotó: Actual de Cluj
Már a hétfői kormányülésen döntés születhet a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia új székhelyéről, miután Ludovic Orban kormányfő személyesen hozta szóba a témát a kabinet tagjainak pénteki találkozóján.
2019. december 28., 20:502019. december 28., 20:50
2019. december 28., 20:552019. december 28., 20:55
Új székhelyet hozhat az új év a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia számára, miután Ludovic Orban kormányfő személyesen szólalt fel az intézmény jelenlegi helyzetének mielőbbi rendezése érdekében. A miniszterelnök a kormány péntek esti ülésén hozta szóba a kolozsvári konzervatórium évek óta megoldatlan helyzetét, és
„Ott helyzet van. Nem lesz ahol működjön az intézmény, ha nem hagyjuk jóvá a műszaki-gazdasági mutatókat, hogy elkezdődhessen a beruházás” – idézte a Transilvania Reporter a kormányfő oktatási miniszterhez intézett szavait. A lap szerint a miniszterelnök hozzátette: azt „szeretné”, ha már hétfőn jóváhagynák a projektet.
Emil Boc kolozsvári polgármester – aki nem mellesleg a kormányfő párttársa – tíz éve ígér új székhelyet a kolozsvári felsőoktatási intézmény számára.
több mint ezer fiatal végzi itt zenei tanulmányait alap- mester- és doktori képzésen. Így a jelenlegi Király (I. C. Brăteanu) utcai székhely szűkös, felszerelés tekintetében pedig elavult a számukra.
Dan Tarcea kolozsvári alpolgármester novemberben számolt be a jó hírről, miszerint a zeneakadémia új székhelye a Monostor negyedben, a Bucium utcában lesz, ahova korábban a regionális kórházat tervezték. Az alpolgármester szerint ugyanis
Az erre vonatkozó kormányhatározat-tervezetet már közzé is tette a fejlesztési minisztérium.
A kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia jelenlegi formájában 1919 óta működik, elődje a Kolozsvári Magyar Zeneakadémia, melyet 1819-ben alapítottak a kincses városban, ebben magyar és német nyelven folyt zenei oktatás. Az intézményben 1922 óta zenetanárokat is képeznek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!