
Fotó: Veres Nándor
A Kovászna megyei önkormányzat újabb határozattervezetet fogadna el, amely a székelyföldi fejlesztési régió létrehozását szorgalmazó népszavazás kiírásáról rendelkezik – jelentette be Tamás Sándor, a megyei önkormányzat elnöke.
2014. június 02., 19:532014. június 02., 19:53
A Magyar Polgári Párt frakciójának az érdeklődésére az elöljáró közölte: a tavaly novemberben elfogadott határozatot a brassói táblabíróság formai okokra hivatkozva érvénytelenítette, így nem lehetett kiírni népszavazást, melynek keretében a szavazatra jogosultak eldönthették volna, egyetértenek-e azzal, hogy Kovászna megye Hargita és Maros megyével együtt egy fejlesztési régiót alkosson, Marosvásárhely központtal.
A megyei tanács elnöke leszögezte, hatáskörében áll egy újabb népszavazás kezdeményezése, így újabb határozattervezetet nyújtana be a székelyföldi régió létrehozására vonatkozóan. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke elmondta, a megyei tanács által elfogadott határozat felfüggesztését célzó per még folyamatban van, de bízik abban, hogy számukra kedvező döntés születik a bíróságon.
Emlékeztetett: az elképzelés szerint a referendummal nem a fejlesztési régiókat szabályozó törvényt módosították volna, hanem a népszavazás eredményére hivatkozva az RMDSZ-es honatyák törvénymódosító javaslatot nyújthattak volna be a parlamentbe. Mint ismeretes, Kovászna és Hargita megyében a prefektúra támadta meg a határozatot, míg a Maros megyei önkormányzati képviselő-testület a kezdeményezés ellen szavazott.
„Maros megyét vissza kell szerezni”
Borboly Csaba a Krónikának elmondta, véleménye szerint arra kellene összpontosítani, hogy 2016-ban RMDSZ-es politikus tölthesse be Maros megye tanácselnöki és Marosvásárhely polgármesteri tisztségét. A csíkszeredai politikus emlékeztetett, amíg a Maros megyei önkormányzat élén RMDSZ-es politikus állt, addig a hat megyét összefogó fejlesztési régióban csak az történhetett meg, amihez az RMDSZ beleegyezését adta.
„Ha Maros megye és Marosvásárhely élén magyar politikus áll, akkor a Hargita, Maros, Kovászna, Fehér, Brassó és Szeben megyét összefogó régióban nélkülünk, ellenünkre nem születhet döntés. Tehát nem kell búsulni, ha esetleg a megyei tanács referendumos döntését nem engedik meghozni” – összegezte Borboly Csaba.
Bővülhet az eszköztár
A Hargita Megyei Tanács elnöke továbbá arra hívta fel a figyelmet, hogy decembertől lép hatályba az új népszavazási törvény, mely szerint a választói névjegyzékben szereplők több mint fele helyett a választók több mint 30 százalékának a részvételére lesz szükség ahhoz, hogy egy referendum érvényes legyen.
Ugyanakkor egy népszavazás csak akkor tekinthető eredményesnek, ha az azon feltett kérdésre a választói névjegyzékben szereplő polgárok legalább 25 százaléka plusz egy fő igennel voksol. Borboly rámutatott: amint a módosítás életbe lép, le lehet majd váltani azokat az elöljárókat, akik a magyarság ellen dolgoznak, s nem tartják tiszteletben a kisebbségi jogokat.
„Ez egy olyan eszköz a magyarság kezében, amelynek hatására már látom, hogy Nagyváradon és Marosvásárhelyen visszavettek a magyarellenes hangból, pedig még hatályba sem lépett a törvény – kommentálta az elöljáró. – Ha viszont hatályossá válik, csodákra lesz képes, mert egy polgármesternek, megyei tanácselnöknek – legyen az román vagy magyar – úgy hiányzik egy leváltásáról szóló referendum a ciklus kétharmadánál, mint üvegesnek a hanyatt esés.”
Borboly szerint a magyar közösségnek vannak eszközei, s ha egységesen lép fel, hatékonyan tudja használni ezeket. A politikus úgy véli, a referendumtörvény módosítása nemcsak az erdélyi magyar, hanem a teljes romániai politika megújítása szempontjából meghatározó jellegű lesz, s ezáltal olyan új arcok, civil szervezetek képviselői kerülhetnek előtérbe, akik a mostani „becsontosodott struktúra” miatt nem kaphattak fontos szerepet.
Több mint tíz éve vár befejezésre Aradon az új gyerekpalota, de még mindig nem vehették használatba a szakkörök, mert nem tudták megoldani a villamosenergia‑csatlakozást.
Idén több medvét figyeltek meg a csíksomlyói pünkösdi búcsú helyszínének környékén, mint más években.
Meggyilkoltak egy 18 éves diáklányt pénteken a Bihar megyei Pelbárthidán, az áldozat holttestét a mezőn találták meg. A Krónika megtudta, hogy a diák a borsi szakképző líceum tanulója volt, és két éve folytatott gyakorlatot a szülőfaluja farmján.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
szóljon hozzá!