
Fotó: Veres Nándor
A Kovászna megyei önkormányzat újabb határozattervezetet fogadna el, amely a székelyföldi fejlesztési régió létrehozását szorgalmazó népszavazás kiírásáról rendelkezik – jelentette be Tamás Sándor, a megyei önkormányzat elnöke.
2014. június 02., 19:532014. június 02., 19:53
A Magyar Polgári Párt frakciójának az érdeklődésére az elöljáró közölte: a tavaly novemberben elfogadott határozatot a brassói táblabíróság formai okokra hivatkozva érvénytelenítette, így nem lehetett kiírni népszavazást, melynek keretében a szavazatra jogosultak eldönthették volna, egyetértenek-e azzal, hogy Kovászna megye Hargita és Maros megyével együtt egy fejlesztési régiót alkosson, Marosvásárhely központtal.
A megyei tanács elnöke leszögezte, hatáskörében áll egy újabb népszavazás kezdeményezése, így újabb határozattervezetet nyújtana be a székelyföldi régió létrehozására vonatkozóan. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke elmondta, a megyei tanács által elfogadott határozat felfüggesztését célzó per még folyamatban van, de bízik abban, hogy számukra kedvező döntés születik a bíróságon.
Emlékeztetett: az elképzelés szerint a referendummal nem a fejlesztési régiókat szabályozó törvényt módosították volna, hanem a népszavazás eredményére hivatkozva az RMDSZ-es honatyák törvénymódosító javaslatot nyújthattak volna be a parlamentbe. Mint ismeretes, Kovászna és Hargita megyében a prefektúra támadta meg a határozatot, míg a Maros megyei önkormányzati képviselő-testület a kezdeményezés ellen szavazott.
„Maros megyét vissza kell szerezni”
Borboly Csaba a Krónikának elmondta, véleménye szerint arra kellene összpontosítani, hogy 2016-ban RMDSZ-es politikus tölthesse be Maros megye tanácselnöki és Marosvásárhely polgármesteri tisztségét. A csíkszeredai politikus emlékeztetett, amíg a Maros megyei önkormányzat élén RMDSZ-es politikus állt, addig a hat megyét összefogó fejlesztési régióban csak az történhetett meg, amihez az RMDSZ beleegyezését adta.
„Ha Maros megye és Marosvásárhely élén magyar politikus áll, akkor a Hargita, Maros, Kovászna, Fehér, Brassó és Szeben megyét összefogó régióban nélkülünk, ellenünkre nem születhet döntés. Tehát nem kell búsulni, ha esetleg a megyei tanács referendumos döntését nem engedik meghozni” – összegezte Borboly Csaba.
Bővülhet az eszköztár
A Hargita Megyei Tanács elnöke továbbá arra hívta fel a figyelmet, hogy decembertől lép hatályba az új népszavazási törvény, mely szerint a választói névjegyzékben szereplők több mint fele helyett a választók több mint 30 százalékának a részvételére lesz szükség ahhoz, hogy egy referendum érvényes legyen.
Ugyanakkor egy népszavazás csak akkor tekinthető eredményesnek, ha az azon feltett kérdésre a választói névjegyzékben szereplő polgárok legalább 25 százaléka plusz egy fő igennel voksol. Borboly rámutatott: amint a módosítás életbe lép, le lehet majd váltani azokat az elöljárókat, akik a magyarság ellen dolgoznak, s nem tartják tiszteletben a kisebbségi jogokat.
„Ez egy olyan eszköz a magyarság kezében, amelynek hatására már látom, hogy Nagyváradon és Marosvásárhelyen visszavettek a magyarellenes hangból, pedig még hatályba sem lépett a törvény – kommentálta az elöljáró. – Ha viszont hatályossá válik, csodákra lesz képes, mert egy polgármesternek, megyei tanácselnöknek – legyen az román vagy magyar – úgy hiányzik egy leváltásáról szóló referendum a ciklus kétharmadánál, mint üvegesnek a hanyatt esés.”
Borboly szerint a magyar közösségnek vannak eszközei, s ha egységesen lép fel, hatékonyan tudja használni ezeket. A politikus úgy véli, a referendumtörvény módosítása nemcsak az erdélyi magyar, hanem a teljes romániai politika megújítása szempontjából meghatározó jellegű lesz, s ezáltal olyan új arcok, civil szervezetek képviselői kerülhetnek előtérbe, akik a mostani „becsontosodott struktúra” miatt nem kaphattak fontos szerepet.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
szóljon hozzá!