Nem mondanak le a referendumról

A Magyar Polgári Párt frakciójának az érdeklődésére az elöljáró közölte: a tavaly novemberben elfogadott határozatot a brassói táblabíróság formai okokra hivatkozva érvénytelenítette, így nem lehetett kiírni népszavazást, melynek keretében a szavazatra jogosultak eldönthették volna, egyetértenek-e azzal, hogy Kovászna megye Hargita és Maros megyével együtt egy fejlesztési régiót alkosson, Marosvásárhely központtal.

A megyei tanács elnöke leszögezte, hatáskörében áll egy újabb népszavazás kezdeményezése, így újabb határozattervezetet nyújtana be a székelyföldi régió létrehozására vonatkozóan. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke elmondta, a megyei tanács által elfogadott határozat felfüggesztését célzó per még folyamatban van, de bízik abban, hogy számukra kedvező döntés születik a bíróságon.

Emlékeztetett: az elképzelés szerint a referendummal nem a fejlesztési régiókat szabályozó törvényt módosították volna, hanem a népszavazás eredményére hivatkozva az RMDSZ-es honatyák törvénymódosító javaslatot nyújthattak volna be a parlamentbe. Mint ismeretes, Kovászna és Hargita megyében a prefektúra támadta meg a határozatot, míg a Maros megyei önkormányzati képviselő-testület a kezdeményezés ellen szavazott.

„Maros megyét vissza kell szerezni”

Borboly Csaba a Krónikának elmondta, véleménye szerint arra kellene összpontosítani, hogy 2016-ban RMDSZ-es politikus tölthesse be Maros megye tanácselnöki és Marosvásárhely polgármesteri tisztségét. A csíkszeredai politikus emlékeztetett, amíg a Maros megyei önkormányzat élén RMDSZ-es politikus állt, addig a hat megyét összefogó fejlesztési régióban csak az történhetett meg, amihez az RMDSZ beleegyezését adta.

„Ha Maros megye és Marosvásárhely élén magyar politikus áll, akkor a Hargita, Maros, Kovászna, Fehér, Brassó és Szeben megyét összefogó régióban nélkülünk, ellenünkre nem születhet döntés. Tehát nem kell búsulni, ha esetleg a megyei tanács referendumos döntését nem engedik meghozni” – összegezte Borboly Csaba.

Bővülhet az eszköztár

A Hargita Megyei Tanács elnöke továbbá arra hívta fel a figyelmet, hogy decembertől lép hatályba az új népszavazási törvény, mely szerint a választói névjegyzékben szereplők több mint fele helyett a választók több mint 30 százalékának a részvételére lesz szükség ahhoz, hogy egy referendum érvényes legyen.

Ugyanakkor egy népszavazás csak akkor tekinthető eredményesnek, ha az azon feltett kérdésre a választói névjegyzékben szereplő polgárok legalább 25 százaléka plusz egy fő igennel voksol. Borboly rámutatott: amint a módosítás életbe lép, le lehet majd váltani azokat az elöljárókat, akik a magyarság ellen dolgoznak, s nem tartják tiszteletben a kisebbségi jogokat.

„Ez egy olyan eszköz a magyarság kezében, amelynek hatására már látom, hogy Nagyváradon és Marosvásárhelyen visszavettek a magyarellenes hangból, pedig még hatályba sem lépett a törvény – kommentálta az elöljáró. – Ha viszont hatályossá válik, csodákra lesz képes, mert egy polgármesternek, megyei tanácselnöknek – legyen az román vagy magyar – úgy hiányzik egy leváltásáról szóló referendum a ciklus kétharmadánál, mint üvegesnek a hanyatt esés.” 

Borboly szerint a magyar közösségnek vannak eszközei, s ha egységesen lép fel, hatékonyan tudja használni ezeket. A politikus úgy véli, a referendumtörvény módosítása nemcsak az erdélyi magyar, hanem a teljes romániai politika megújítása szempontjából meghatározó jellegű lesz, s ezáltal olyan új arcok, civil szervezetek képviselői kerülhetnek előtérbe, akik a mostani „becsontosodott struktúra” miatt nem kaphattak fontos szerepet.