Fotó: Tokeslaszlo.eu
Bő három évtizeddel a Temesváron kirobbant forradalom után sem tetszik mindenkinek az akkori román–magyar szolidaritás, kevés kivételektől eltekintve a román politikum és a média minimalizálja a Tőkés László körül kialakult összefogás szerepét.
2021. december 15., 12:372021. december 15., 12:37
2021. december 15., 12:492021. december 15., 12:49
Elutasította a bukaresti igazságügyi minisztérium a December 15. – A román–magyar Szolidaritás Napja Egyesületének bejegyzését célzó kérvényt. A szaktárca a „román” szóba akadt bele, amelyet megnevezésükben civil szervezetek csak különleges engedéllyel használhatnak. A Temesváron, román és magyar értelmiségiek által létesített egyesület a román és a magyar közösség közötti szolidaritás és kölcsönös tisztelet nyomatékosítását tűzte zászlajára. Az öt alapító – Gabriel Andreescu bukaresti egyetemi oktató, Florin Mihalcea, a Temesvár Társaság elnöke, az 1989-es forradalom szikrájának számító Tőkés László, Szilágyi Zsolt politikus és Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd – a szándéknyilatkozatban leszögezte, hogy
A kezdeményezők ugyanakkor azt szeretnék elérni, hogy ez a jelkép soha ne kopjon ki az emberek emlékezetéből. Az utóbbi években a romániai közbeszédben egyre nagyobb hangsúlyt kapott az az elmélet, miszerint a diktatúra bukásához vezető temesvári népfelkelés nem a Tőkés László körül kialakult román–magyar összefogás eredménye, hanem a magyar és orosz kémek aknamunkája, amelynek célja Románia feldarabolása volt. Az új civil szervezet alapítói szerint ezzel az elmélettel a tömegmészárlásokat elrendelő vezetőkről próbálják levenni a felelősséget és gaztetteikről elterelni a figyelmet. Az alapítók rámutatnak, hogy a volt nómenklatúra és Szekuritáté ugyanazon sötét erőinek volt az érdeke az 1990-es márciusi konfliktus kirobbantása is Marosvásárhelyen.
Kérdésünkre, hogy miként tud szembeszállni egy maroknyi jóhiszemű román értelmiségi azzal a gépezettel, amely harminckét éve a konspirációs elméleteket tényként tálalja, Gabriel Andreescu politológus, emberi jogi aktivista derűlátónak mutatkozott. Mint fogalmazott, a hazugságot nem lehet sokáig felszínen tartani, előbb-utóbb az igazságnak diadalmaskodnia kell. „Tisztában vagyunk azzal, hogy a titkosszolgálatok volt és jelenlegi emberei nem hagyják magukat. De mi is dolgozunk: Andrei Ursu, Rolland Thomasson és Mădălin Hodor kutatómunkája, a Szekuritáté 1989-es ellenforradalmáról írt tanulmánya pontról pontra szétszedi azokat a hazugságokat, amelyet az ellentábor terjeszt” – mondta el a Ceauşescu-rendszer ellenállójaként ismert Andreescu.
Az egyesület éltre hívói nem mondanak le eredeti szándékukról: mindenképpen megalakítják a civil szervezetet, amelyet bejegyzés nélkül is lehet működtetni. Menet közben ismét próbálkoznak a hivatalosítási procedúrával. Ennek érdekében a román kormány főtitkárságához fordulnak a megnevezést tartalmazó „román” szó használatának engedélyeztetéséért.
Ha ott is elbuknak, perelni fognak – számolt be a jogi lépésekről Kincses Előd. Tőkés László 1989-es védőügyvédje továbbá elmondta: egyre nyilvánvalóbb, hogy mind a román média, mind a politikum következetesen elhallgatja, hogy a forradalom december 15-én, Tőkés László parókiája előtt tört ki. „Mindenféle más dátumokba kapaszkodnak, nehogy a román közvélemény előtt megtörjön a magyarokról alkotott ellenségkép” – állapította meg a marosvásárhelyi jogász. Korabeli felvételekkel is bizonyítható, hogy amikor Temesvár utcáin a katonák lőni kezdtek, a tömegből többen is kiáltották: „Nu trageţi, sîntem români!”, azaz: „ne lőjetek, románok vagyunk”.
Minden korosztályt megszólító, színes programokkal szervezik meg szeptember 5−6-án a Bethlenszentmiklósi Magyar Napokat. A negyedízben tartandó hiánypótló rendezvényről, annak identitáserősítő szerepéről Bodoczi Annamária főszervező beszélt a Krónikának.
Alig néhány hónappal a kivitelezési szerződés ünnepélyes, hangzatos beszédek által övezett aláírása után hidegzuhany éri a Nagyvárad és Arad között tervezett gyorsforgalmi út megépítését váró sofőröket.
Nemi erőszak kísérlete miatt vett őrizetbe a rendőrség egy 66 éves balázsfalvi férfit, a további kényszerintézkedésekről a bíróság dönt.
Személygépkocsival ütközött a vonat csütörtök reggel Dornavölgyitelepen. A sofőr elmenekült a baleset helyszínéről, keresik a rendőrök – közölte a Beszterce-Naszód megyei rendőr-főkapitányság.
Meleg időjárásra, kánikulára figyelmeztető előrejelzéseket adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A jelek szerint az uniós intézmények és az európai bíróság által elutasított Minority SafePack sorsára juthat a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) polgári kezdeményezése is.
Másodszor is visszautasította a jogalkotást Erdélyből indult, a nemzeti kisebbségek védelmét célzó európai polgári kezdeményezés esetében az Európai Bizottság – közölte szerdán Vincze Loránt EP-képviselő.
A kalotaszegi falusi turizmust akarta felkarolni a 2010-es évek végén Inaktelkén épült, a néhai televíziós újságíró nevét viselő Csép Sándor Kulturális Központ. A Gazdaszemmel újabb videós riportja a kalotaszegi falusi turizmus útkeresését járja körül.
Kolozsvárt rendezik meg idén a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét az RMPSZ és az unitárius egyház társszervezésével.
Igazi kulturális csemegével várja a kicsiket és nagyokat szeptember 13-án a torockói Duna-Ház, ahol színes programokkal nyitják meg az új évadot. Az esemény egyik kiemelt pontja a Mesélő múlt – torockói képeslapok című tárlat megnyitója lesz.
1 hozzászólás