Fotó: Tokeslaszlo.eu
Bő három évtizeddel a Temesváron kirobbant forradalom után sem tetszik mindenkinek az akkori román–magyar szolidaritás, kevés kivételektől eltekintve a román politikum és a média minimalizálja a Tőkés László körül kialakult összefogás szerepét.
2021. december 15., 12:372021. december 15., 12:37
2021. december 15., 12:492021. december 15., 12:49
Elutasította a bukaresti igazságügyi minisztérium a December 15. – A román–magyar Szolidaritás Napja Egyesületének bejegyzését célzó kérvényt. A szaktárca a „román” szóba akadt bele, amelyet megnevezésükben civil szervezetek csak különleges engedéllyel használhatnak. A Temesváron, román és magyar értelmiségiek által létesített egyesület a román és a magyar közösség közötti szolidaritás és kölcsönös tisztelet nyomatékosítását tűzte zászlajára. Az öt alapító – Gabriel Andreescu bukaresti egyetemi oktató, Florin Mihalcea, a Temesvár Társaság elnöke, az 1989-es forradalom szikrájának számító Tőkés László, Szilágyi Zsolt politikus és Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd – a szándéknyilatkozatban leszögezte, hogy
A kezdeményezők ugyanakkor azt szeretnék elérni, hogy ez a jelkép soha ne kopjon ki az emberek emlékezetéből. Az utóbbi években a romániai közbeszédben egyre nagyobb hangsúlyt kapott az az elmélet, miszerint a diktatúra bukásához vezető temesvári népfelkelés nem a Tőkés László körül kialakult román–magyar összefogás eredménye, hanem a magyar és orosz kémek aknamunkája, amelynek célja Románia feldarabolása volt. Az új civil szervezet alapítói szerint ezzel az elmélettel a tömegmészárlásokat elrendelő vezetőkről próbálják levenni a felelősséget és gaztetteikről elterelni a figyelmet. Az alapítók rámutatnak, hogy a volt nómenklatúra és Szekuritáté ugyanazon sötét erőinek volt az érdeke az 1990-es márciusi konfliktus kirobbantása is Marosvásárhelyen.
Kérdésünkre, hogy miként tud szembeszállni egy maroknyi jóhiszemű román értelmiségi azzal a gépezettel, amely harminckét éve a konspirációs elméleteket tényként tálalja, Gabriel Andreescu politológus, emberi jogi aktivista derűlátónak mutatkozott. Mint fogalmazott, a hazugságot nem lehet sokáig felszínen tartani, előbb-utóbb az igazságnak diadalmaskodnia kell. „Tisztában vagyunk azzal, hogy a titkosszolgálatok volt és jelenlegi emberei nem hagyják magukat. De mi is dolgozunk: Andrei Ursu, Rolland Thomasson és Mădălin Hodor kutatómunkája, a Szekuritáté 1989-es ellenforradalmáról írt tanulmánya pontról pontra szétszedi azokat a hazugságokat, amelyet az ellentábor terjeszt” – mondta el a Ceauşescu-rendszer ellenállójaként ismert Andreescu.
Az egyesület éltre hívói nem mondanak le eredeti szándékukról: mindenképpen megalakítják a civil szervezetet, amelyet bejegyzés nélkül is lehet működtetni. Menet közben ismét próbálkoznak a hivatalosítási procedúrával. Ennek érdekében a román kormány főtitkárságához fordulnak a megnevezést tartalmazó „román” szó használatának engedélyeztetéséért.
Ha ott is elbuknak, perelni fognak – számolt be a jogi lépésekről Kincses Előd. Tőkés László 1989-es védőügyvédje továbbá elmondta: egyre nyilvánvalóbb, hogy mind a román média, mind a politikum következetesen elhallgatja, hogy a forradalom december 15-én, Tőkés László parókiája előtt tört ki. „Mindenféle más dátumokba kapaszkodnak, nehogy a román közvélemény előtt megtörjön a magyarokról alkotott ellenségkép” – állapította meg a marosvásárhelyi jogász. Korabeli felvételekkel is bizonyítható, hogy amikor Temesvár utcáin a katonák lőni kezdtek, a tömegből többen is kiáltották: „Nu trageţi, sîntem români!”, azaz: „ne lőjetek, románok vagyunk”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás