Kalotaszeg központjának református istenháza uniós forrásokból és magyar állami támogatásból újult meg
Fotó: Rostás Szabolcs
Templomaink nem csak Isten igéjét hirdetik, hanem arról is tanúskodnak, hogy egy nemzet mi volt, és mivé lett – hangzott el Bánffyhunyad európai uniós és a magyar államtól származó támogatásával felújított református műemlék templomának vasárnapi felavatásán.
2022. július 17., 16:302022. július 17., 16:30
2022. július 17., 17:012022. július 17., 17:01
A Kalotaszegi Magyar Napok keretében tartott hálaadó istentiszteleten, majd az azt követő ünnepi eseményen Vincze Minya István, a Kalotaszegi Református Egyházmegye esperese úgy fogalmazott, Kalotaszeg református közössége hűen őrzi magyarságát, a bánffyhunyadi templom pedig nem csupán siratófal, hanem valódi lelki hajlék Isten dicsőségére, a magyar közösség épülésére. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) püspöke a román és gótikus stílust ötvöző középkori templomban mondott prédikációjában fontosnak nevezte, hogy az erdélyi magyar ember, de különösen a fiatal nemzedék tagja
„Minden történésben, amelyben ott van az ember és Isten kapcsolata, valami új kezdődik el, így válik a régi templom újjá számunkra, miközben Isten megújít bennünket is” – hangsúlyozta a református püspök, aki szerint a régi is lehet jó, ha alkalmas arra, hogy megőrizze Isten tapasztalását a múltban őseink által.
Ünneplő magyarok gyülekeznek a templom előtt
Fotó: Rostás Szabolcs
Soltész Miklós, a budapesti Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a református templomban mondott beszédében elmondta, a magyar állam az elmúlt évtizedben olyan beruházásokat támogatott, amelyekkel a nemzeti és keresztény identitás megőrzését segítette elő. Hozzátette, ezek a beruházások senki ellen nem irányultak, és Románia is nyert velük, a most felújított 700 éves templom például az ország turizmusát is gazdagítja. Az államtitkár szerint Erdély- és Partium-szerte 82 templom épült, újult meg a magyar kormány több mint egymilliárd forintos támogatásával az elmúlt években.
Soltész Miklós felhívta a figyelmet, hogy a háború, a gazdasági és energiaválság miatt nehéz idők következnek, amikor az egyházaknak támaszt, segítséget kell nyújtaniuk hívőknek és nem hívőknek egyaránt, ugyanakkor a békesség megteremtésében is szerepet kell vállalniuk. „Félre kell tenni a támadásokat, az egymás közötti békétlenséget, olyan üzeneteket kell sugározni, amely erősíti a nemzetet, a hitet” – húzta alá a magyar kormány illetékese.
Fotó: Rostás Szabolcs
Az RMDSZ elnöke úgy vélte, aki templomot épít vagy újít föl, az nem tagadja a civilizációt, hiszen hit, hagyomány nélkül nem lehet jövőt építeni, aki pedig közösséget épít és a hagyományos közösségekbe befektet, az a 21. században biztosan jó úton halad. A politikus felidézte, hogy 2014-ben, amikor kulturális miniszteri tisztséget töltött be a román kormányban, sokan megkérdőjelezték, hogy felhasználhatóak az uniós források templomfelújításra, az RMDSZ azonban kitartott amellett, hogy erre szükség van. Elmondta, hogy a korszerűsítés során folytatott régészeti kutatás példátlan volt, Romániában ugyanis még nem tártak fel érintetlen kriptát az elmúlt több mint 100 év során ( a kripta több mint 400 éves lehet, és két felnőtt és két gyermek koporsóját rejti).
Fotó: Rostás Szabolcs
Ilyés Szabolcs, a templomfelújítás uniós pályázatát lebonyolító RegioConsult tanácsadó cég igazgatója is kihangsúlyozta, hogy hasonló célra is jár a magyar közösségnek a támogatás, a Bánffyhunyadon végrehajtott korszerűsítésre pedig elsősorban nem projektként, hanem szívügyeként tekintett mindenki. Búzás-Fekete Mária alpolgármester leszögezte, rég volt ekkora ünnepben, „kivételes kegyben” része Bánffyhunyad magyarságának, mint most, szerinte a város magyar népe megérdemelte ezt a négyes ünnepet.
Az ünnepségen felszólalt a város ortodox papja is. Jakab Mihály, a bánffyhunyadi református egyházközség lelkésze meghatódva, elcsukló hangon adott hálát a felújításért mindenkinek, aki szerepet vállalt a nagy munkában, beleértve a gyülekezetet is. „Valószínűleg nem lesz Oscar-díjas, de nekünk tetszik” – állapította meg a lelkipásztor. Megkapó pillanata volt az ünnepségnek, amikor a református tiszteletes külön megköszönte a felesége támogatását, majd amikor a gyülekezet ajándékképpen átnyújtott Jakab Mihálynak egy kalotaszegi cifra szűrt.
Jakab Mihály bánffyhunyadi lelkipásztor az ajándékba kapott cifra szűrrel, felesége oldalán
Fotó: Rostás Szabolcs
Ilyés Szabolcs projektmenedzsertől megtudtuk, a 2016-ban kezdődött, idén márciusban befejeződött templomfelújítás 12 millió lejes összköltségéből 10,5 millió lej európai uniós forrás, a fennmaradó összeg (100 millió forint) a magyar kormány hozzájárulása.
A Kalotaszegi Magyar Napok keretében szombaton és vasárnap kulturális és sportrendezvényeket tartottak Bánffyhunyadon; a vasárnapi istentisztelet után a több mint 9000 lelkes, közel 30 százalékban magyarok lakta kisvárosban felvonultak a kalotaszegi települések népviseletbe öltözött csoportjai.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!