Kalotaszeg központjának református istenháza uniós forrásokból és magyar állami támogatásból újult meg
Fotó: Rostás Szabolcs
Templomaink nem csak Isten igéjét hirdetik, hanem arról is tanúskodnak, hogy egy nemzet mi volt, és mivé lett – hangzott el Bánffyhunyad európai uniós és a magyar államtól származó támogatásával felújított református műemlék templomának vasárnapi felavatásán.
2022. július 17., 16:302022. július 17., 16:30
2022. július 17., 17:012022. július 17., 17:01
A Kalotaszegi Magyar Napok keretében tartott hálaadó istentiszteleten, majd az azt követő ünnepi eseményen Vincze Minya István, a Kalotaszegi Református Egyházmegye esperese úgy fogalmazott, Kalotaszeg református közössége hűen őrzi magyarságát, a bánffyhunyadi templom pedig nem csupán siratófal, hanem valódi lelki hajlék Isten dicsőségére, a magyar közösség épülésére. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) püspöke a román és gótikus stílust ötvöző középkori templomban mondott prédikációjában fontosnak nevezte, hogy az erdélyi magyar ember, de különösen a fiatal nemzedék tagja
„Minden történésben, amelyben ott van az ember és Isten kapcsolata, valami új kezdődik el, így válik a régi templom újjá számunkra, miközben Isten megújít bennünket is” – hangsúlyozta a református püspök, aki szerint a régi is lehet jó, ha alkalmas arra, hogy megőrizze Isten tapasztalását a múltban őseink által.
Ünneplő magyarok gyülekeznek a templom előtt
Fotó: Rostás Szabolcs
Soltész Miklós, a budapesti Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a református templomban mondott beszédében elmondta, a magyar állam az elmúlt évtizedben olyan beruházásokat támogatott, amelyekkel a nemzeti és keresztény identitás megőrzését segítette elő. Hozzátette, ezek a beruházások senki ellen nem irányultak, és Románia is nyert velük, a most felújított 700 éves templom például az ország turizmusát is gazdagítja. Az államtitkár szerint Erdély- és Partium-szerte 82 templom épült, újult meg a magyar kormány több mint egymilliárd forintos támogatásával az elmúlt években.
Soltész Miklós felhívta a figyelmet, hogy a háború, a gazdasági és energiaválság miatt nehéz idők következnek, amikor az egyházaknak támaszt, segítséget kell nyújtaniuk hívőknek és nem hívőknek egyaránt, ugyanakkor a békesség megteremtésében is szerepet kell vállalniuk. „Félre kell tenni a támadásokat, az egymás közötti békétlenséget, olyan üzeneteket kell sugározni, amely erősíti a nemzetet, a hitet” – húzta alá a magyar kormány illetékese.
Fotó: Rostás Szabolcs
Az RMDSZ elnöke úgy vélte, aki templomot épít vagy újít föl, az nem tagadja a civilizációt, hiszen hit, hagyomány nélkül nem lehet jövőt építeni, aki pedig közösséget épít és a hagyományos közösségekbe befektet, az a 21. században biztosan jó úton halad. A politikus felidézte, hogy 2014-ben, amikor kulturális miniszteri tisztséget töltött be a román kormányban, sokan megkérdőjelezték, hogy felhasználhatóak az uniós források templomfelújításra, az RMDSZ azonban kitartott amellett, hogy erre szükség van. Elmondta, hogy a korszerűsítés során folytatott régészeti kutatás példátlan volt, Romániában ugyanis még nem tártak fel érintetlen kriptát az elmúlt több mint 100 év során ( a kripta több mint 400 éves lehet, és két felnőtt és két gyermek koporsóját rejti).
Fotó: Rostás Szabolcs
Ilyés Szabolcs, a templomfelújítás uniós pályázatát lebonyolító RegioConsult tanácsadó cég igazgatója is kihangsúlyozta, hogy hasonló célra is jár a magyar közösségnek a támogatás, a Bánffyhunyadon végrehajtott korszerűsítésre pedig elsősorban nem projektként, hanem szívügyeként tekintett mindenki. Búzás-Fekete Mária alpolgármester leszögezte, rég volt ekkora ünnepben, „kivételes kegyben” része Bánffyhunyad magyarságának, mint most, szerinte a város magyar népe megérdemelte ezt a négyes ünnepet.
Az ünnepségen felszólalt a város ortodox papja is. Jakab Mihály, a bánffyhunyadi református egyházközség lelkésze meghatódva, elcsukló hangon adott hálát a felújításért mindenkinek, aki szerepet vállalt a nagy munkában, beleértve a gyülekezetet is. „Valószínűleg nem lesz Oscar-díjas, de nekünk tetszik” – állapította meg a lelkipásztor. Megkapó pillanata volt az ünnepségnek, amikor a református tiszteletes külön megköszönte a felesége támogatását, majd amikor a gyülekezet ajándékképpen átnyújtott Jakab Mihálynak egy kalotaszegi cifra szűrt.
Jakab Mihály bánffyhunyadi lelkipásztor az ajándékba kapott cifra szűrrel, felesége oldalán
Fotó: Rostás Szabolcs
Ilyés Szabolcs projektmenedzsertől megtudtuk, a 2016-ban kezdődött, idén márciusban befejeződött templomfelújítás 12 millió lejes összköltségéből 10,5 millió lej európai uniós forrás, a fennmaradó összeg (100 millió forint) a magyar kormány hozzájárulása.
A Kalotaszegi Magyar Napok keretében szombaton és vasárnap kulturális és sportrendezvényeket tartottak Bánffyhunyadon; a vasárnapi istentisztelet után a több mint 9000 lelkes, közel 30 százalékban magyarok lakta kisvárosban felvonultak a kalotaszegi települések népviseletbe öltözött csoportjai.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Ha minden a várakozások szerint halad, hamarosan elkezdődhet a marosvásárhelyi körgyűrű egyik fontos szakaszának építése – adta hírül Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára.
Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.
Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.
Nyolc házkutatást tartottak kedden több Maros megyei településen annak az öt személynek az ingatlanjaiban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nagy mennyiségű halat fogtak ki jogtalanul egy mezőségi magántóból.
Csütörtöktől nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Jól haladnak az Nagyszebent Nagylakkal összekötő A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya még hiányzó, alagutakat is magában foglaló szakaszának építésével – tudatta szerdán a temesvári regionális út- és hídkarbántáró igazgatóság (DRDP).
Július 25. és 27. között kisebb szeizmikus rezgéseket észleltek a parajdi sóbánya környékén, ami egyidejűleg a Korond-patak sótartalmának emelkedésével járt – közölte az Országos Sóipari Társaság (Salrom).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!