2013. február 06., 07:212013. február 06., 07:21
Mindent megtesz a Bihar Megyei Tanács, hogy megakadályozza a palagáz-kitermelés beindítását a megyében – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján Cornel Popa. A megyei közgyűlés nemzeti liberális párti elnöke szerint a megye turizmusára és gazdaságára egyaránt katasztrofális hatással lenne az Európai Parlament által rendkívül mérgezőnek ítélt gáz bihari kitermelése.
Az Országos Ásványkincshatóság 2009-ben bocsátott ki rendeletet, amelyben számos romániai, köztük több tíz Bihar megyei helyszínen engedélyezte a lelőhelyek kutatását, kitermelését. Ezek között volt Nagyszalonta, Bors, Érszalacs, Ottomány, Micske és sok más község és falu – néhol kettő, három vagy akár négy kitermelési pontra is kiadták az engedélyt.
2010 nyarán ezek közül négyre meg is szervezte a közbeszerzési eljárást a hatóság, így például a Felsőderna községhez tartozó Terje (Tria) faluban tervezett munkálatok kivitelezője már meg is van, a kanadai, vancouveri székhelyű East West Petroleum. Miután 2012. december 4-én megszületett a feltárásra, fejlesztésre és kitermelésre végképp zöld jelzést adó kormányrendelet, a cég már másnap közleményben fejtette ki, milyen előnyökkel jár a beruházás. Írásukban elújságolják, hogy Terje területén ezer négyzetkilométert sikerült koncesszióba venniük – ez egyébként lehetetlen, ugyanis Felsőderna község teljes területe 50 négyzetkilométer, Bihar megyéé pedig mintegy 7500. A közlemény ugyanakkor arra is rámutat, hogy a társaság már befejezte a szükséges környezetvédelmi tanulmányokat, erről azonban sem a helyi önkormányzatot, sem a megye vezetőségét nem értesítették. Cornel Popa érthetetlennek tartja, hogy mind az állítólagos tanulmányokról, mind a kormányrendeletről a sajtóból kellett tudomást szereznie, holott – mint rámutatott – a megye számára fontos beruházásokról csakis a megyei közgyűlés dönthet. Az East West Petroleum 60 millió euró értékben tervez tizenkét feltáró furatot létesíteni Terje területén, a munkálatokat pedig már 2013 közepén megkezdené.
A palagázról és az egyéb, úgynevezett nem hagyományos földgázakról mostanáig egyetlen hivatalosan is figyelembe vehető tanulmány létezik, amelyet tavaly fogadott el az Európai Parlament. A tanulmányból világosan kiderül: a palagáz-kitermelés erősen veszélyezteti a környezetet. A kitermelés veszélyei között szerepel a furatokat körülvevő talaj és talajvíz szennyezése, a légszennyezés, az ivóvíz mérgezése, illetve a kibocsátott gázok emberi egészségre való hatása: a toxikus melléktermékek állítólag számos betegséget okoznak, köztük rákos megbetegedéseket is. A tanulmány alapján az Európai Parlament határozatban fejezi ki aggodalmát a nem hagyományos földgázak kitermelése miatt – a tanulmány szerint a gázok által okozott károk jócskán meghaladják az előnyöket, ugyanis a tanulmány szerint Európában egyszerűen nincs akkora palagáztartalék, amelynek kitermelése jelentősen hozzájárulhatna a kontinens energiaellátásához. Betiltani persze az EP nem tudja a kitermelést, csak ajánlást fogalmazhat meg a tagországok számára – éppúgy, mint a ciánalapú bányászat esetében. Európában egyébként több országban, köztük Franciaországban, Németországban és Bulgáriában is moratórium van érvényben a palagáz-kitermelést illetően, Lengyelországban ezzel szemben 2015-re saccolják a kitermelés beindítását.
A Bihar megyei közgyűlés elnöke által szervezett sajtótájékoztatón jelen volt négy érintett település polgármestere is. Mint kiderült, egyikük sem ért egyet a palagáz-kitermelés beindításával, és minden tőlük telhetőt megtennének a megakadályozásáért, ám sok eszköz nincs a kezükben. A nemzetközi hírű fürdőhely, Félixfürdő anyaközségének, Váradszentmártonnak a polgármestere már négyezer aláírást gyűjtött össze a lakosoktól, amelyeket egy memorandum kíséretében már el is juttatott Victor Ponta miniszterelnöknek, kérve: akadályozza meg a beruházást, amely minden bizonnyal igen negatív hatással lenne a fürdőhelyek vizének minőségére, ezáltal a község és a megye turizmusára. Lucian Popuş ugyanakkor plakátokat is kihelyezett a községben és a fürdőkben, amelyeken szintén a kitermelés veszélyeire hívja fel a figyelmet. Cornel Popa is a széles körű lakossági konzultáció híve. „Nem tudjuk, hogy Románia számára milyen gazdasági előnyökkel járna a palagázok kitermelése, de az emberek egészségét semmilyen gazdasági érvvel nem lehet ellensúlyozni” – fogalmazott a tanácselnök. „Vajon a Félixfürdő környékén tervezett fúrások beszennyezhetik-e a termálvizet? Már köztudott, hogy a környéken létesült termálvízfuratok milyen problémákat okoztak, és milyen erőfeszítésekbe kerül a tündérrózsák életterének, a meleg vizű tónak a megmentése. A 3-4000 méter mély, új furatok, illetve a víz beszennyezése Félixfürdő puszta létét fenyegetné” – szögezte le Cornel Popa.
Bár a palagáz altalajkincs, így nem az önkormányzatok, hanem az Országos Ásványkincshatóság rendelkezik vele, kitermelése mégis építkezési engedélytől függ, amelyet viszont a megyei önkormányzat főépítészi hivatalának kell kiállítania – mondta el a sajtótájékoztatón Maria Şimon megyei főépítész. Emiatt a megyei vezetőségnek lehetősége mutatkozik a beruházás megakadályozására. A környezetvédelmi kockázatot jelentő munkálatok esetében ugyanis az építkezési engedély alapját képező városrendezési bizonylathoz a hivatal dokumentációként kérheti a helyi területrendezési tervet (PUZ), amelyhez lakossági konzultáció eredményét kell csatolni. Amennyiben egy helyi referendum eredményéből kiderül, hogy a lakosok többsége ellenzi a kitermelést, a beruházást tartalmazó területrendezési tervet biztosan nem fogadja el a helyi önkormányzat, így a megyei hivatalnak jogában áll nem kiadni az engedélyt a munkálatok megkezdésére. A gond csak az, hogy egyelőre semmilyen engedélyt nem kért ki a kivitelező a megyétől – derült ki. Cornel Popa most azt kéri valamennyi Bihar megyei szenátortól és parlamenti képviselőtől, fogalmazzanak meg interpellációkat, és hívják fel a miniszterelnök figyelmét a kitermelés veszélyeire, arra kérve a kormányfőt, hogy akadályozza meg a megyében tervezett ez irányú beruházásokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Átvette nyereményét szerdán a hatos lottó rekordösszegű fődíjának nyertese – közölte a Román Lottótársaság. A nyeremény értéke 52,839 millió lej, azaz több mint 10,07 millió euró.
Megszökött egy külső munkavégzésre beosztott fogvatartott szerda délután egy nagybányai építkezésről – közölte a nagybányai börtön szóvivője, Borgyos Norbert.
Áldozataikat gyakorlatilag rabszolgasorban tartó személyekre csaptak le a hatóságok Kovászna megyében.
Háromnapos eseménysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítás és az új kenyér ünnepét: augusztus 20–22. között Magyar Kulturális Napok várják a közönséget a város több helyszínén. Idén a korábbi években megszokottnál is gazdagabb a programkínálat.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Látogatottsági adatok