Nem kérik számon a kötelező lakásbiztosítást

„Egyetlen pénzbírságot sem róttam ki eddig. Úgy gondolom, hogy minden elöljáró hasonlóan fog eljárni a jövőben is” – jelentette ki az eseményen Emil Drăghici, a Romániai Községek Egyesületének (ACR) elnöke. Hozzátette: a fennálló helyzetnek aggodalommal kellene eltöltenie az illetékeseket. Bukarest egyik önkormányzatának képviselője szintén hasonló álláspontot képviselt, mint mondta, a jelenlegi gazdasági helyzetben lehetetlen, hogy a törvény által előírt 100 és 500 lej közötti pénzbírsággal terheljék a lakosságot, így csupán felszólítást küldenek a polgároknak, amelynek következtében – reményeik szerint – az érintettek betartják az előírást.

Törvénymódosításra várva

Hasonlóképpen vélekednek a Krónika által megkeresett elöljárók is. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere kérdésünkre leszögezte, az elöljárók törvénymódosításra várnak, mivel véleményük szerint a kötelező lakásbiztosításokra vonatkozó jogszabály jelenlegi formájában kivitelezhetetlen feladatokat ró az önkormányzatokra. Ilyés elmondta: csakis annyit munkát hajlandóak elvégezni, amennyi nem haladja meg a polgármesteri hivatalok lehetőségeit. Ilyés már korábban szóvá tette a törvény visszásságait, mivel meggyőződése, hogy nem korrekt dolog a helyi költségvetés terhére végeztetni olyan tevékenységet, amelynek nyomán egy magánvállalat, a biztosító jut jelentős pénzhez. Az ezzel kapcsolatos adminisztratív feladatok pedig azt kívánnák meg, hogy külön irodát nyissanak, és újabb alkalmazottakat vegyenek fel. Mindezek mellett a szerződést nem kötők megbírságolása, illetve a pénzbehajtás is a polgármesteri hivatal feladata lenne, ami további terheket róna rájuk. A szatmári elöljáró egyébként a nyáron levélben kérte Emil Boc miniszterelnöktől, illetve Markó Béla kormányfőhelyettestől, hogy járjanak közben a törvény módosítása érdekében. Kérdésünkre, hogy kapott-e választ, tegnap azt felelte, nem azért írt, hogy választ kapjon, hanem azért, hogy oldják meg a problémát. „Nem engedhetjük meg magunknak, hogy havonta 40 ezer embernek ajánlott leveleket küldözgessünk, abból a pénzből újraaszfaltozhatunk tíz utcát – szögezte le a polgármester. – A kötelességünket megtettük, az önkormányzati lakások után kifizettük a biztosítást. Úgy tudom, országos szinten ezt összesen 14 nagyváros tette meg.” Hozzátette: már másfél évvel ezelőtt jelezte a döntéshozók irányába, hogy a jogszabály kivitelezhetetlen, de még mindig nem eszközöltek változtatásokat a 2008/
206-os törvényen.

Senki nem akar behajtani

„Az önkormányzat nyakába varrták, hogy behajtsa a kötelező lakásbiztosítást, holott ehhez nincs köze. A biztosítás nem a polgármesteri hivatal üzlete” – szögezte le a Krónika megkeresésére Bálint József, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere is. Mint részletezte, megtették az első lépést: értesítették a közigazgatási minisztériumot, hogy létrehozzák a behajtóirodát, ám kérték a szaktárca jóváhagyását, hogy ennek a működtetésére két-három munkatársat alkalmazhassanak. „Ezzel egyelőre rövidre zártuk a történetet, hiszen a minisztérium nem siet, hogy engedélyezze az alkalmazást, még nem kaptunk választ a kérésünkre.  Ha megérkezik a jóváhagyás, létrehozzuk a két-három fős csoportot, amelynek rengeteg dolga lesz a kifizetetlen kötelező biztosítások behajtásával, de legalább megfizetjük őket” – fogalmazott Bálint. Az alpolgármester hangsúlyozta, az önkormányzat elenyésző összeget, a behajtott összeg alig néhány százalékát kapná meg. Egyébként még a sepsiszentgyörgyi városháza sem fizette ki a tulajdonában levő ingatlanok kötelező biztosítását, de az alpolgármester ígérete szerint meg fogják tenni.

A PAID nem alkuszik

Az „ellenkező póluson” sem mindenki ért egyet a rendelkezés jelenlegi formájával. „Nem hiszem, hogy létezik olyan városatya, aki valaha is bírságolni fogja a lakosokat. Egyértelmű, hogy folyamatosan tárgyalnunk kell az ügyről, és megoldást kell találnunk a problémára” – hagyja helyben az ellenvetéseket megfogalmazók véleményét Bogdan Andriescu, a Biztosítási Közvetítő és Tanácsadó Társaságok Országos Egyesületének (UNSICAR) elnöke.

Ezzel szemben Nicolae Muşat, a kötelező biztosítások lebonyolítására létrejött gazdasági társulás, a PAID alelnöke leszögezi, a rendszer csakis úgy működhet, ha az illetékesek kiróják a megfelelő pénzbírságokat. „Nem kell egyetérteni a törvényekkel, egyszerűen be kell tartani azokat. Az önkormányzatok kötelessége, hogy az előírások szerint járjanak el a törvénysértő polgárokkal” – vallja Muşat. Az alelnök véleményét osztja Radu Mustăţea, az Astra biztosító ügyvezető elnöke is. Véleménye szerint Emil Drăghici példamutatása is elítélendő, az ACR elnöke ugyanis hat hónapja kijelentette: nem kötötte meg a földrengések, árvizek és földcsuszamlások esetében érvényes kötelező lakásbiztosítást. „A polgármesternek kellene elöl járnia azok előtt, akik a hatáskörébe tartoznak.

A PAID hatályos törvénykezés következtében jött létre, az azt megalapító magántársaságok több 100 ezer euró befektetést eszközöltek annak érdekében, hogy a rendszer megfelelően működhessen” – mondja Mustăţea.

2010. július 15-étől ez év október 6-áig egyébként közel 800 ezer kötelező lakásbiztosítást kötöttek meg az ingatlantulajdonosok. A PAID adatbázisában ezzel szemben mintegy 2400 település több mint 6 millió ingatlana szerepel.