Nem írta alá Băsescu az egyház-finanszírozási törvényt

Az államelnök azt kéri, hogy a törvény határolja be pontosan, átlátható módon a szociális tevékenységek finanszírozásának szabályozását, s ne egy későbbi sürgősségi kormányrendeletben határozza meg a konkrét kereteket.Amint arról lapunkban beszámoltunk, a parlament két háza által már elfogadott törvény lényege az, hogy a Romániában hivatalosan elismert egyházak állami támogatásban részesülhetnek, amennyiben árvaházakat, öregotthonokat, fogyatékkal élők számára központokat vagy más szociális jellegű intézményeket szeretnének létesíteni. Ehhez mindössze a projekt összköltségének 20 százalékát kellene önrészként felmutatniuk, az állam pedig akár 80 százalékkal is hozzájárulhat a kiadások fedezéséhez.

A Traian Băsescu által a sajtóhoz kedden este eljuttatott levél ugyanakkor arra is rámutat, hogy a szociális ellátásban részesülő egyének esetében szerinte az államnak azt kellene biztosítania, hogy otthonukban lássák el őket, ne pedig intézményekben. Az államfő arra is felhívja a figyelmet, hogy a jogszabály jelenlegi formájában előnyben részesíti az egyházakat a civil szervezetekkel szemben. Mint ismeretes, a törvény parlament általi elfogadását követően a civilek is erőteljesen hallatták hangjukat az ügyben, több nyílt levelet is intézve Băsescuhoz. „Az egyházaknak monopóliuma lesz az állam által finanszírozott szociális szolgáltatások terén”, „Választásikampány-íze van az egyház-hatóságok kapcsolatnak” – csak néhány azokból a civilek által hangoztatott szlogenekből, amelyekkel arra próbálták rávenni az államfőt, hogy ne hirdesse ki a jogszabályt. Akciójuk pedig, úgy tűnik, hatásos volt, most ugyanis Băsescu is diszkriminációról beszél.

„A szociális intézményeket működtető, a hatóságokkal partnerségben működő civil szervezetek finanszírozását szabályozó, 1998/34-es számú törvény 2. cikkelye szerint az állami szubvenció nem haladhatja meg az intézmény fenntartásával járó költségek havi átlagát. Most pedig az egyházak a jóváhagyott projektekkel járó költségek akár 80 százalékát is megkaphatnák. Így a törvény nem kezeli egységesen az egyházak, illetve a civil szervezetek által működtetett szociális intézményeket” – fogalmaz az államfő, aki azt kéri, hogy a felsorolt érvek mentén módosítsa a parlament a törvényt.

Egyébként nem csak Băsescu vár nagyobb átláthatóságot a jogszabálytól. Böcskei László nagyváradi római katolikus püspök is úgy nyilatkozott lapunknak március 23-án megjelent anyagunkban, hogy fenntartásokkal fogadja a jogszabályt. Mint elmondta, kifogásolja, hogy az érintettekkel, tehát az egyházzal, jelen esetben a római katolikus püspöki konferenciával nem egyeztettek a törvény alkotói. Kifejtette: a szociális tevékenységet folytató, régóta működő Caritas Catolica munkatársait sem kérdezte meg senki arról, milyen támogatási rendszer felelne meg nekik, és az is igaz, hogy az egyházi kezdeményezések mindmostanáig nem kaptak sok állami segítséget.

„Ahhoz képest ez egy igen nagy ugrás lenne” – fogalmazott a püspök, aki azt is elmondta, az első hallásra szépen hangzó törvénytervezetet szeretné alaposan áttanulmányozni, hogy meglássa, valójában hogyan segítené az az egyházak már folyó és a jövőben indítandó szociális szolgáltatásait. Borzási Mária, az Erdélyi Református Egyházkerület által működtetett Diakónia Keresztyén Alapítvány országos koordinációs irodájának képviselője is mindössze annyit mondott, hogy egyelőre kivárnak, amíg az államfő ki nem hirdeti a törvényt, illetve amíg a szaktárca ki nem dolgozza az alkalmazási módszertant, nem foglalnak állást.