Nem hoz oktatási reformot az új kerettanterv

Az oktatási minisztérium által közvitára bocsátott három kerettanterv-tervezet egyikét sem tartják elfogadhatónak a magyar oktatási szakemberek. Szerintük ezek nem veszik figyelembe a kisebbségi oktatás sajátosságait, ugyanakkor a teljes romániai tanügy problémáit sem orvosolják.

A minisztérium tavaly éppen karácsony előtt bocsátotta közvitára a tervezeteket, amelyekre január 23-áig, szombatig várták a pedagógusok, diákok, szülők, civil és szakmai szervezetek észrevételeit, javaslatait. A három változat a különböző tantárgyakhoz rendelt heti óraszámban, illetve a választható tárgycsoportokban különbözik.

Király András oktatási államtitkár a Krónika érdeklődésére hétvégén elmondta, több mint hatezer észrevétel futott be a minisztérium honlapjára, ezeket feldolgozzák, csoportosítják, és a figyelembevételükkel kell elkészülnie az 5–8. osztályosok új tanterve. A hatalmas menynyiségű javaslat feldolgozása több hétbe is beletelik, így a végleges kerettantervre még várni kell – szögezte le a szakpolitikus.

Király András elmondta, a kisebbségi oktatással megbízott államtitkárság is véleményezte a közvitára bocsátott anyagot, és kifejtették, hogy egyik változatot sem tartják elfogadhatónak. „A kerettantervnek az oktatás reformját kell tükröznie, a tanügyi törvényben leszögezett nyolc alapkészség fejlesztésére kell hangsúlyt fektetni, ebből a megközelítésből pedig nem lehet csak óraszámokat megadni, anélkül hogy pontosan meghatároznánk a tananyagot\" – magyarázta az államtitkár.

Túl sok óra – a magyaroknak még több

Ugyanakkor a megadott óraszámot túl soknak tartják, még a román oktatásban is, a kisebbségi osztályoknak pedig ehhez még hozzáadódik a magyar nyelv és irodalom, valamint a magyarság története – ez így például hetedik osztályban már heti öt pluszórát jelent. „Rugalmasabb tantervet szeretnénk. Lényegében nem az óraszám a döntő, elsősorban azt kellene leszögezni, hogy mit és mennyi idő alatt akarunk megtanítani a gyerekeknek, ehhez kell majd utólag óraszámokat rendelni\" – mondta Király.

Szerinte el kell magyarázni a tanároknak is, hogy az óraszámcsökkenés nem jelenti feltétlenül azt, hogy veszélybe kerül a katedrájuk, állások szűnnek meg. Mint hangsúlyozta, meg kell adni a lehetőséget a pedagógusnak, hogy a kötelező órák után felzárkóztató vagy tehetséggondozó foglalkozásokat tartsanak. „Adjuk meg végre az esélyt a diákoknak, hogy egy rugalmas, valóban 21. századi tantervből profitálhassanak, a jelenlegi, 20. század közepére jellemző helyett\" – vonta le a következtetést Király András.

Egyik terv sem jó

Háromszéken módszertani csoportot hoztak létre, hogy kielemezzék a terveket, és megfogalmazzák a javaslataikat, ám arra a következtetésre jutottak, hogy a minisztérium egyik tervezetét sem tartják elfogadhatónak. „Így nagyon nehéz dolgunk volt, hiszen a három tervezet kapcsán más és más kifogások merültek fel. Talán a hármat összegyúrva, azt is módosítva és kiegészítve elkészülhetne egy ötödik, elfogadható változat\" – fogalmazott Kiss Imre.

A Kovászna megyei főtanfelügyelő a Krónika megkeresésére elmondta, összesítették a hozzájuk beérkezett javaslatokat, azokat csoportosítva elküldték a minisztériumnak, ám meglátása szerint egy teljesen új kerettanterv-tervezetre van szükség, a közvitára bocsátott három közül egyet sem lehet elfogadhatóra módosítani.

Variációk tantervre

Kiss Imre hangsúlyozta, több vitatott kérdéssel szembesültek, például több olyan vélemény elhangzott, hogy az óraszámcsökkentésnek nem feltétlenül azt kell jelentenie, hogy a diák kevesebb időt tölt az iskolában. „Nem ez lenne a cél, hogy a gyereket déli 12 órakor már hazaküldjük. Olyankor a szülők még dolgoznak, a gyerek csavaroghat. Inkább az a lényeg, hogy kevesebb legyen a tananyag, a diák mindent sajátítson el az iskolában, s ha hazamegy, már ne kelljen házi feladatot oldania, tanulnia, akkor inkább pihenjen, szórakozzon\" – részletezte a megfogalmazódott elképzeléseket a főtanfelügyelő.

Szerinte a tananyagcsökkentés a fontos, mert hiába lesz heti két földrajz- vagy történelemóra helyett csak egy, ha ugyanazt a mennyiségű anyagot kell rövidebb idő alatt megtanítani. Kiss úgy látja, az opcionális tantárgyakat is lehetne változatosabbá tenni, például féléves tananyagot kidolgozni, így egy tanévben két témát lefedni. Több vélemény fogalmazódott meg arról is, hogy a második idegen nyelvet továbbra is ötödik osztálytól vezessék be a kisebbségi oktatásban, vagy ráér csak kilencediktől, akkor viszont az első idegen nyelvet emelt óraszámban lehetne tanítani.

„Feltétlenül szükség van a heti két tornaórára, a művészeti nevelés, a zene, a rajz sem maradhatna ki, ám megoszlik a vélemény a számítástechnika-óráról, hiszen nincs sok értelme már ötödikben betenni informatikaórát, és a számítógép kezelés alapjait tanítani azoknak a gyerekeknek, akik a saját szüleiket is kioktatják ebben a kérdésben\" – sorolta a szükségesnek tartott módosításokat Kiss Imre. Hozzáfűzte: a hatodiktól az órarendben szereplő technikai órákon pedig inkább a gyakorlati oktatásra kellene fektetni a hangsúlyt, de ennek meg is kell akkor teremteni a feltételeit.

„A fizika- és kémiaórákat integráltan kellene tartani, inkább természettudományi ismereteket tanítani\" – ecsetelte a szakember, aki szerint az a fontos, hogy miként töltik majd fel tartalommal a tantervet. Szerinte azt kell leszögezni, hogy nyolcadik vagy tizenkettedik osztály végére, mit kell tudnia a diáknak. „Ha például matematikából kevesebbet tanítunk meg, akkor az egyetemi oktatás programját is ahhoz kell majd igazítani\" – hívta fel a figyelmet Kiss Imre.

Amint arról több ízben is írtunk, az új tanterveket és tankönyveket az oktatási törvény értelmében fokozatosan vezetik be, a mostani harmadik osztályosok és a náluk kisebbek tanulnak már az új tanterv szerint. Ezt kellene folytatni 5–8. osztályban is, tehát a 2017–2018-as tanévtől. Jelenleg az 5–8. osztályban a 2001-ben jóváhagyott tantervek szerint oktatnak.