
Fotó: Bone Ewald
Az egyetemek támogatása egyébként az eddigi 2500 lejről 4000 lejre emelkedne mindegyik tandíjmentes helyet betöltő hallgató esetében, az összeg pedig egy grantnak felelne meg. Az intézmények vezetősége ugyanakkor arról is dönthetne, hogy egy adott ösztöndíjat megosztanak több diák között, vagy teljes mértékben odaítélik egy hallgatónak. „A kormányhatározat-tervezet tulajdonképpen nyugati mintákat követ, és egyértelműen a minőségi oktatást ösztönzi. A felsőoktatás gyakorlatilag szolgáltatássá válna, a versenyben pedig az az egyetem élvezne előnyt, amely folyamatosan képes minőséget produkálni” – magyarázta lapunknak Király András.
Soós Anna, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese szintén úgy véli, a tervezet pozitív változásokat hozhat, ugyanis a minőségi oktatást segítené elő. „A tanulmányi illetménynek nevezett támogatási érték növelésének köszönhetően akkor is minőségibb programok működtethetőek az egyetem keretében, ha csökken a diáklétszám. Emellett az is lényeges előnyökkel jár, hogy az egy hallgató után kapott támogatási értéket nem kötelező egy személyre költeni, így a diákoknak részfinanszírozást is biztosíthatnánk, csökkentve a tandíj értékét. Ezzel a hallgatók létszámát is növelhetjük, ha szükséges, a diákoknak pedig kevesebbet kell majd fizetniük a különböző karokon” – fejtette ki lapunknak a rektorhelyettes.
Mint mondta, az éves tandíjakat mindegyik karnak külön kell meghatároznia, a 2012–2013-as tanévre vonatkozó értékeket pedig májusig kell véglegesíteni, az egyetemen azonban minden bizonnyal nem lesznek lényeges változások ezzel kapcsolatban. A BBTE karain egyébként a tandíjak évi 2000 és 3000 lej között változnak.
Az új rendszer szabadságot ad
Koós Anna, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem dékánja is pozitívan értékeli a tervezetet. „Mindez azt jelenti, hogy az alapfinanszírozásunk nő, emellett nagyobb szabadságjogot kapunk arra, hogy ezt úgy költsük el, ahogy akarjuk. Ez az egyetem szemszögéből és az oktatásunk minőségét tekintve határozottan jó” – fogalmazott a dékán az Erdély Tv-nek nyilatkozva. Az árfekvés egyébként itt a BBTE-hez hasonló, a következő tanévben az egyetem színművészeti, bábművészeti, mozgásművészeti, rendező, illetve látványtervező szakán egy tanévre 3000 lejt kell fizetniük a tandíjköteles diákoknak, a teatrológia és zenetanár szakon 2000, az audiovizuális kommunikáció-multimédia szakos hallgatóknak pedig 2400 lejbe kerül egy egyetemi év.
A tervezet nem vonatkozik egyelőre a két magyar tannyelvű felsőoktatási intézményre, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemre, illetve a Partiumi Keresztény Egyetemre, ugyanis ezeket egyelőre csak a magyar állam finanszírozza. A román állam azzal utasítja vissza a pénzek folyósítását, hogy amúgy egyetlen magánkézben levő felsőoktatási intézményt sem támogatnak. Dávid László, a Sapientia rektora azonban korábban több ízben is hangsúlyozta, azért illetné meg az EMTE-t a román állami támogatás, mivel hiánypótló szakokon oktatnak magyar nyelven – máshol például nem nyílik lehetőség arra, hogy műszaki karon magyarul tanulhassanak a hallgatók.
Bár valószínűsíthető, hogy a következő tanévben sem biztosítanak számukra állami pénzeket, mind a Sapientia, mind pedig a PKE a tavalyi szinten tudja tartani a tandíjakat. A Sapientia honlapján már közzétette a 2012–2013-as tanévre vonatkozó tandíjait, amelyek 250 és 750 euró között változnak. A legmagasabb, 750 eurós összeget a Marosvásárhelyen található fordító és tolmács szak tandíjköteles hallgatóinak kell fizetniük, a marosvásárhelyi intézmény többi szakán egyébként 400 euróba kerül egy egyetemi év.
Az egyetem csíkszeredai karán mindegyik szakon évi 250 euró a tandíj, míg Kolozsváron a joghallgatóknak 450, a film- és fotóművészetet elsajátító diákoknak 350, a környezettudományt és nemzetközi kapcsolatokat tanuló hallgatóknak pedig 250 eurót kell fizetniük, ha tandíjköteles helyre kerülnek. Dávid László hangsúlyozta, a meghirdetett összegeken már biztosan nem változtatnak a következő tanévre nézve.
Nem emelkednek a tandíjak a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen sem – tudtuk meg Sipos Emőke szóvivőtől. Az egyetem legtöbb szakán – turisztikán, menedzsmenten, filozófián, szociális munkás szakon, szociológián, valamint a nyelv és irodalom szakok esetében – egységes, évi 300 eurós a tandíj. Kivételt képez a két művészeti szak, illetve az újonnan induló bank és pénzügy szak. Ez utóbbin, illetve zene szakon évi 400, képzőművészeten pedig 450 eurót kell fizetniük a tandíjköteles hallgatóknak.
A szóvivő elmagyarázta: a művészeti kar szakjain különleges felszerelésre van szükség, a hallgatók hangszerekkel, illetve speciális szoftverekkel dolgoznak. A beiratkozási díj minden szakra ötven lej, a bejutóknak ezen felül 150 lejes beiskolázási költséget is ki kell fizetniük. Az elmúlt évekhez hasonlóan a tandíjas és tandíjmentes helyek között szabad az átjárás: ha valaki csak tandíjas helyre jut is be, tanulmányi eredményei alapján a következő évben átkerülhet költségtérítésesre, ugyanez fordítva is érvényes.
A Partiumi Keresztény Egyetem szakain egyébként idén ősszel a helyek mintegy 60 százaléka tandíjmentes lesz, a hallgatók ugyanakkor háromféle ösztöndíjat nyerhetnek el: érdem-, tanulmányi, illetve szociális ösztöndíjat.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.