
2012. március 21., 07:262012. március 21., 07:26
Botrány övezi Temesváron a kötelező lakásbiztosításokat – miután a helyi önkormányzat nem vette nyilvántartásba azokat a személyeket, akik már kifizették a kötelező lakásbiztosítást, mintegy 140 ezer lakos számára bocsátott ki felszólítást, amelynek értelmében az érintetteknek bírságot kellene fizetniük, amennyiben a rendelkezésükre álló két héten belül nem tesznek eleget kötelezettségeiknek. A hatóság emellett elhunyt személyek nevére is küldött ki felszólításokat. Ennek következtében a városházánál hétfőn több mint 400 személy jelent meg, akik a nyugtával kívánták bebizonyítani, hogy már megkötötték a kötelező lakásbiztosítást. A tolongás hatalmas elégedetlenséget váltott ki mindazok körében, akik becsületesen eleget tettek állampolgári kötelezettségüknek, s a helyszínen ugyanakkor az is felháborodást okozott, hogy a hivatal mindössze két ablakot tartott nyitva az ügyfelek fogadására.
Egyelőre úgy tűnik, hogy a bánsági város önkormányzata az egyedüli, amely elkezdte a lakásbiztosítások ellenőrzését. László Attila, Kolozsvár alpolgármestere a Krónika megkeresésére közölte, a kincses városban eddig 40 ezer háztartás kötötte meg a kötelező lakásbiztosítását az összesen mintegy 140-150 ezerből. Az elöljáró elmondta: a biztosítótársaságok tájékoztatják az önkormányzatokat a befizetések állásáról, a városháza ezt követően hivatalos felszólítást küld ki mindazoknak, akik elmulasztották megkötni a kötelező biztosításukat, ezután jöhetnek csak az ellenőrzések, bírságok. Az alpolgármester ugyanakkor arról is beszámolt, hogy az önkormányzat eddig egyetlen felszólítást sem küldött ki, ugyanis az a tapasztalatuk, hogy a kincses város lakóinak zöme március 31-éig fizeti be a helyi illetékeket és adókat, így valószínűleg a kötelező biztosításukat is ezzel egy időben fogják megkötni.
A lakosság tájékoztatásában merül ki a nagyváradi önkormányzatnak a kötelező lakásbiztosítással kapcsolatos tevékenysége – tudtuk meg Biró Rozália nagyváradi alpolgármestertől. Azok a polgárok, akik a városházán kifizetik adóikat, értesítést kapnak arról, hogy kötelességük megkötni a lakásbiztosítást, ellenkező esetben a törvény értelmében bírságra számíthatnak. Ellenőrzésre vagy bírság kiszabására azonban még egyáltalán nem került sor. Biró Rozália azt mondja, az utóbbi években az önkormányzati apparátusban történt leépítések és öszszevonások miatt olyan kevés dolgozó maradt, aki terepre járhatna ellenőrizni, hogy erre már egyáltalán nincs is kapacitás.
„Megpróbálunk inkább azoknak az adóknak és illetékeknek a behajtására koncentrálni, amelyek a városkasszát erősítik” – jelentette ki az elöljáró, utalva arra, hogy – amint arról lapunkban több ízben jeleztük – a lakásbiztosítás megkötésének elmulasztásáért kiszabott pénzbüntetés nem marad helyben. Biró Rozália nem tud róla, hogy a közeljövőben tervezne ellenőrzést az önkormányzat gazdasági igazgatósága.
Más települések elöljárói ennél keményebb hangon adtak hangot elégedetlenségüknek lapunk megkeresésére. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere például egyenesen leszögezte, hogy a lakásbiztosításokra vonatkozó törvény kivitelezhetetlen és ráadásul elvtelen is, ezért – korábban lapunknak adott nyilatkozatához hasonlóban – tegnap újból kijelentette: nem hajlandóak elvégezni az ellenőrzéseket és az esetleges bírságolásokat. „Nem pazarolhatjuk a város pénzét postaköltségre, további munkatársak felvételére olyan körülmények között, amikor nincs pénz az utak és a járdák javítására vagy játszóterek építésére” – fogalmazott az elöljáró, aki szerint több mint negyedmillió lejes kiadást jelentene a szatmárnémeti önkormányzatnak, ha megpróbálnának megfelelni a törvény előírásainak.
Ilyés azt is felrója, hogy a közpénzek felhasználásával lényegében egy biztosítótársaságok által alkotott magánvállalkozás helyett végeznék el az adminisztrációs munkát, ami szintén elfogadhatatlan. A szatmári megyeszékhelyen egyébként körülbelül 50 ezer lakást tartanak nyilván, túlnyomó többségükre nem kötöttek kötelező lakásbiztosítást a tulajdonosok. Számukra minden hónapban köteles lenne felszólítást postázni saját költségén a polgármesteri hivatal, az irdatlan mennyiségű papírmunka elvégzéséhez pedig külön irodát kellene nyitniuk, amelyre szintén nincs anyagi lehetőségük. Ilyés Gyula a felsoroltakon kívül azt is kifogásolta, hogy olyan természeti katasztrófákkal kapcsolatos biztosítások megkötésére kényszerítik az embereket, amelyek veszélye az alföldi város esetén nem áll fenn.
„A kötelező biztosítás földcsuszamlásra, földrengésre, valamint árvízkárokra vonatkozik, amelyek a lakások 98 százalékát nem veszélyeztetik” – magyarázta a polgármester, aki szerint például egy negyedik emeleti tömbházlakásban élőt sokkal inkább fenyeget tűzkár vagy gázrobbanás.
Hasonlóképpen vélekedik Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere. Mint lapunknak leszögezte, nem az önkormányzat dolga az állampolgárok ellenőrzése, „ki-ki maga döntse el, hogy számára mennyire fontos a kötelező lakásbiztosítás megkötése”. „A biztosításról azt tanácsolhatom mindenkinek, hogy egészítse a kötelezőt fakultatívval. Mert szinte valószínűtlen, hogy Marosvásárhelyen földrengés rongálja az otthonát, és a Maros-parti töltések megemelése és a Poklós-patak szabályozása óta szintén kicsi az esélye annak, hogy árvíz sújtsa a házát. Viszont a kötelező biztosításból hiányzik a leglényegesebbnek számító betörés elleni kártalanítás” – figyelmeztetett Csegzi.
Az elöljáró ugyanakkor belátta: a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalnak nincs semmiféle rálátása arra, hogy a 130 ezres város lakóinak hány százaléka alkalmazkodott a törvényhez, és kötötte meg a biztosítást.
Nem vállalja az ellenőrzést a két másik székelyföldi megye, Hargita és Kovászna megyeszékelyének önkormányzata sem. Bálint József sepsiszentgyörgyi alpolgármester a Krónikának elmondta, az önkormányzat tulajdonában levő mintegy 500 lakásra megkötötték a kötelező lakásbiztosítást, ám a magántulajdonban levő ingatlanok ügyében egyelőre nem lépnek semmit. Mint hangsúlyozta, a városháza alkalmazottai alig tudják ellátni az eddigi feladataikat, nem lehet tovább terhelni őket.
Megtudtuk továbbá, hogy a sepsiszentgyörgyi önkormányzat engedélyt kért a közigazgatási minisztériumtól, hogy további két személyt alkalmazhasson, akik létrehozzák majd a kötelező lakásbiztosítások megkötését felügyelő irodát, ám egyelőre nem kaptak jóváhagyást. „Nem hiszem, hogy erre a közeljövőben sor kerül, hiszen a közszférában a kormány zárolta az állásokat, és ezt csak ritkán oldja fel” – mondja az alpolgármester.
Csíkszeredában sem vállalják a kötelező lakásbiztosítás ellenőrzését. „A közszférában eszközölt létszámcsökkentés után alig élünk, nem tudjuk a biztosítók munkáját is elvégezni” – szögezte le a Krónika kérdésére Antal Attila alpolgármester.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.