Beteg a rendszer. Szakemberek szerint nincs esély arra, hogy a következő tíz évben jól menedzselt egészségügyi rendszere legyen Romániának
Fotó: Pinti Attila
Románia európai uniós viszonylatban a legkevesebbet költi lakosonként az egészségügyre, de a lapunk által megszólaltatott szakértő szerint nem is ez a legnagyobb gond. Lorenzovici László egészségügyi elemző úgy véli, a pénz hatékony felhasználása a kulcskérdés, hogy rendszerszintű hibákat lehessen orvosolni.
2020. december 09., 08:522020. december 09., 08:52
Bár Románia az elmúlt két évben növelte az egészségügyre fordított kiadásokat, még mindig számottevő a lemaradás az Európai Unió fejlett tagállamaival szemben – értékelt a Krónika megkeresésére Lorenzovici László egészségügyi elemző, akit azt követően kerestünk meg, hogy az EU statisztikai hivatala, az Eurostat a napokban nyilvánosságra hozott adatsorai szerint
A statisztika a 2018-as adatokat veszi górcső alá, amikor azt vizsgálja, hogy mekkora az egyes tagállamok egészségügyre fordított kiadása egy főre. Az adatsorok szerint két évvel ezelőtt Románia mindössze 580 eurót költött lakosonként az egészségügyre, ami a legalacsonyabb összeg európai uniós viszonylatban. A listavezető Dánia közel tízszer ennyit fordított az egészségügyre, egy főre 5260 eurót, aztán következik a sorban Luxemburg 5220 euróval és Svédország 5040 euróval. Az uniós átlag 2982 euróra tehető.
Az EU tagországai átlagosan bruttó hazai termékük (GDP) 9,9 százalékát fordították az egészségügyre. A GDP-arányos ráfordítások tekintetében Németország a listavezető, a GDP-je 11,5 százalékát költötte egészségügyre, Franciaország 11,3 százalékot, Svédország 10,9-et. Románia ezen a téren is a lista végén kullog, az egészségügyi kiadások a GDP 5,6 százalékát tették ki 2018-ban. Ez az arány csak Luxemburgban volt alacsonyabb, ez az ország GDP-je 5,3 százalékát fordította erre a célra.
Romániában az elmúlt két évben megemelkedett az egészségügyre fordított összeg, tehát a 2018-as adatok ma már nem érvényesek – hívta fel a figyelmet a Krónika megkeresésére az orvos és közgazdász végzettségű Lorenzovici László. Hangsúlyozta, a kulcskérdés a felhasználási hatékonyság, mert megkétszerezhetik az összeget, de a lényeg az, hogy ezt az állampolgárok miként érzékelik, milyen hatása van az életminőségre, a várható élettartamra.
– fogalmazott a szakember. Hozzátette: a nyugati államokban viszont a közkiadások mellett a magánkiadások is jelentős mértékben növelik az arányt, tehát a polgárok és a magánbiztosítók is hozzájárulnak az egészségvédelemhez.
„Általános vélekedés, hogy az egészségügy helyzetén az államnak kell javítania, viszont az is ide tartozik, hogy az emberek mennyit tudnak és mennyit hajlandók költeni az egészségükre.
– tette fel a kérdést a szakértő. Elmondta, a közvélekedéssel ellentétben átlátható az országos egészségbiztosítási pénztár bevétele, a költségvetését további más bevételeiből pótolja fel a mindenkori kormány. „Nem igaz, hogy az egészségbiztosításra befizetett pénzt más célra fordítják. Ez egyszer fordult elő a 2008-as választások előtt, amikor ebből az összegből nyugdíjat emeltek” – idézte fel Lorenzovici László.
Lélegeztetőgépen. Bár nő az egészségügyre fordított keret, Románia még mindig elmarad a fejlett országoktól
Fotó: Beliczay László
Hangsúlyozta továbbá, hogy az összehasonlítás azért is sántít, mert az arányokat a vásárlóerő-paritással kell érzékeltetni, hiszen a különböző országokban más az egészségügyi szolgáltatás költsége.
– vallja az elemző.
Lorenzovici László szerint ugyanakkor hibás vélekedés, hogy minden problémát megold, ha több pénzt fordít az ország az egészségügyre. „A termelés alapvető tényezői a tőke, a fizikai és a humán erőforrás. Hiába van pénz, ha a világpiacon nincs elérhető lélegeztetőgép, vagy nincs oxigéntermelői kapacitás, valamilyen arányban minden feltételnek teljesülnie kell, hogy a rendszer jól működjön” – mutatott rá a szakértő. Példaként említette, attól nem lesz sokkal jobb a rendszer, ha megkétszerezik a forrásokat, de a pénzből kockaköveket vásárolnak a létesítmények udvarára.
Aláhúzta: optimális erőforrás-felhasználással kell hatékonyságot megvalósítani, „hiába toljuk be a rendszerbe a pénzt, ha nincs megfelelő menedzsmentkapacitás a hatékony felhasználásra”.
Az elemző szerint Romániában nagyon gyenge színvonalú az egészségügyimenedzsment-képzés, ha ezt megváltoztatják, akkor is legalább tíz évre van szükség, amíg a hatása érződik.
– részletezte Lorenzovici László.
Meglátása szerint mentalitásváltásra is szükség van, a politikumnak hajlandónak kell lennie arra, hogy kizárólag szakértelem alapján válassza ki a felső- és a középvezetőket. „Jelenleg arra sincs szabályzat, rendszer és kultúra, hogy egy gyengén teljesítő osztályvezető orvost leváltson egy kórházigazgató, holott nem attól jó vezető valaki, hogy jó orvos” – emelte ki a szakértő, aki szerint csak akkor lesznek érdemi változások, ha a közszférában és a magánszektorban is bevezetik az értékalapú vezetést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!