Nem csak pénzkérdés az egészségügy helyzete: jó szakemberekre és mentalitásváltásra van szükség Romániában

A statisztika a 2018-as adatokat veszi górcső alá, amikor azt vizsgálja, hogy mekkora az egyes tagállamok egészségügyre fordított kiadása egy főre. Az adatsorok szerint két évvel ezelőtt Románia mindössze 580 eurót költött lakosonként az egészségügyre, ami a legalacsonyabb összeg európai uniós viszonylatban. A listavezető Dánia közel tízszer ennyit fordított az egészségügyre, egy főre 5260 eurót, aztán következik a sorban Luxemburg 5220 euróval és Svédország 5040 euróval. Az uniós átlag 2982 euróra tehető.

Az EU tagországai átlagosan bruttó hazai termékük (GDP) 9,9 százalékát fordították az egészségügyre. A GDP-arányos ráfordítások tekintetében Németország a listavezető, a GDP-je 11,5 százalékát költötte egészségügyre, Franciaország 11,3 százalékot, Svédország 10,9-et. Románia ezen a téren is a lista végén kullog, az egészségügyi kiadások a GDP 5,6 százalékát tették ki 2018-ban. Ez az arány csak Luxemburgban volt alacsonyabb, ez az ország GDP-je 5,3 százalékát fordította erre a célra.

Nem ugyanannyit ér száz euró

Romániában az elmúlt két évben megemelkedett az egészségügyre fordított összeg, tehát a 2018-as adatok ma már nem érvényesek – hívta fel a figyelmet a Krónika megkeresésére az orvos és közgazdász végzettségű Lorenzovici László. Hangsúlyozta, a kulcskérdés a felhasználási hatékonyság, mert megkétszerezhetik az összeget, de a lényeg az, hogy ezt az állampolgárok miként érzékelik, milyen hatása van az életminőségre, a várható élettartamra.

– fogalmazott a szakember. Hozzátette: a nyugati államokban viszont a közkiadások mellett a magánkiadások is jelentős mértékben növelik az arányt, tehát a polgárok és a magánbiztosítók is hozzájárulnak az egészségvédelemhez.

„Általános vélekedés, hogy az egészségügy helyzetén az államnak kell javítania, viszont az is ide tartozik, hogy az emberek mennyit tudnak és mennyit hajlandók költeni az egészségükre.

– tette fel a kérdést a szakértő. Elmondta, a közvélekedéssel ellentétben átlátható az országos egészségbiztosítási pénztár bevétele, a költségvetését további más bevételeiből pótolja fel a mindenkori kormány. „Nem igaz, hogy az egészségbiztosításra befizetett pénzt más célra fordítják. Ez egyszer fordult elő a 2008-as választások előtt, amikor ebből az összegből nyugdíjat emeltek” – idézte fel Lorenzovici László.

– vallja az elemző.

Lorenzovici László szerint ugyanakkor hibás vélekedés, hogy minden problémát megold, ha több pénzt fordít az ország az egészségügyre. „A termelés alapvető tényezői a tőke, a fizikai és a humán erőforrás. Hiába van pénz, ha a világpiacon nincs elérhető lélegeztetőgép, vagy nincs oxigéntermelői kapacitás, valamilyen arányban minden feltételnek teljesülnie kell, hogy a rendszer jól működjön” – mutatott rá a szakértő. Példaként említette, attól nem lesz sokkal jobb a rendszer, ha megkétszerezik a forrásokat, de a pénzből kockaköveket vásárolnak a létesítmények udvarára.

Növelni kell a hatékonyságot

Aláhúzta: optimális erőforrás-felhasználással kell hatékonyságot megvalósítani, „hiába toljuk be a rendszerbe a pénzt, ha nincs megfelelő menedzsmentkapacitás a hatékony felhasználásra”.
Az elemző szerint Romániában nagyon gyenge színvonalú az egészségügyimenedzsment-képzés, ha ezt megváltoztatják, akkor is legalább tíz évre van szükség, amíg a hatása érződik.

– részletezte Lorenzovici László.

Meglátása szerint mentalitásváltásra is szükség van, a politikumnak hajlandónak kell lennie arra, hogy kizárólag szakértelem alapján válassza ki a felső- és a középvezetőket. „Jelenleg arra sincs szabályzat, rendszer és kultúra, hogy egy gyengén teljesítő osztályvezető orvost leváltson egy kórházigazgató, holott nem attól jó vezető valaki, hogy jó orvos” – emelte ki a szakértő, aki szerint csak akkor lesznek érdemi változások, ha a közszférában és a magánszektorban is bevezetik az értékalapú vezetést.