Király András (állva), a Szabadság-szobor Egyesület elnöke a bemutatón
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az aradi Szabadság-szobor Egyesület 2016 és 2021 között négyrészes monográfia-sorozatban foglalta össze a város magyarságtörténetét, helyi történészek írásai alapján. Ez felkeltette a román értelmiségiek figyelmét is, és az egymás történelmének, illetve történelemszemléletének jobb megismerésének szándékával kezdeményezték a könyvek román nyelvű fordítását.
2024. május 21., 19:532024. május 21., 19:53
2024. május 22., 07:302024. május 22., 07:30
Az Arad halad című első kötet román változatát tavaly nyáron mutatták be, pünkösdhétfőn pedig a második, az Arad, a név marad! című könyv román kiadását is kézbe vehették az olvasók. Ez a rész a két világháború közötti időszakban ismerteti Arad gazdasági, társadalmi és kulturális életének változásait, a kisebbségi létbe szorult magyarság önszerveződési törekvéseit.
„Hiába írják meg a magyar kollégák a történelmet magyarul, ha a románok nem értik. Legfeljebb azok, akik beszélik a magyar nyelvet” – indokolta a kezdeményezést az alprefektus. Felidézte, hogy korábban román–magyar történészkonferenciát is tartottak Aradon, az ott elhangzott előadásokat pedig közös kötetbe is szerkesztették. Ebbe a sorba illeszkedik a Szabadság-szobor Egyesület monográfiasorozatának a lefordítása – mondta, hozzátéve, hogy igyekeztek olyan nyelvezetet használni, ami nemcsak a szakma, hanem az átlagolvasó számára is könnyen emészthető.
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az alprefektus elismerte, hogy a magyar közösség számára fájdalmas időszakot dolgoz fel a könyv, amely románul a Numele rămâne Arad! címet kapta. „Az aradi magyarság történelméről beszélni, rögtön a románok nagy egyesülését követően – nehéz dolog. Traumák, családok szétzilálása, az új állammal szemben elutasító vagy kevésbé elutasító magatartás jellemezte ezt a korszakot. Úgyhogy ez a munka segít az ő helyükbe képzelnünk magunkat, ami nem könnyű” – fogalmazott Doru Sinaci.
Továbbá a fordítók közül hárman is (Román Gábor, Gabriel Constantinescu és Molnar-Sólya Emília, míg Wittman Anikó hiányzott). Király András, a Szabadság-szobor Egyesület elnöke úgy vélte: az utóbbi időben „enyhül a levegő” a román és magyar történelemszemlélet körül, az pedig pozitívum, hogy a románok kezdeményezték a helytörténeti kiadványok lefordítását. „Ha előszeretettel hangoztatjuk, hogy Arad multikulturális város, akkor el kell fogadni a tényt, hogy ebben a magyar kultúrának vezető szerepe volt. Szükség van ezekre a román nyelvű fordításokra, mert így talán többség jobban megérti a kisebbség fájdalmát” – értékelt kérésünkre Király András.
Doru Sinaci (állva) kezdeményezte a fordítást
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Bognár Levente RMDSZ-es képviselőtestületi tag, korábbi aradi alpolgármester is ezen a véleményen volt, s felidézte, hogy míg a végrehajtásban töltött be pozíciót, több magyar helytörténeti kiadvány román fordítása jelent. „Az volt az elvem, hogy ne csak magunkat tájékoztassuk, hanem a többséggel is ismertessük meg a történelmünket, mert a románok nem tudják, hogy az aradi magyarok mi mindennel járultak hozzá a város mai arculatához. Amikor Salacz Gyula szobrát felállítottuk, sokan kérdezték, hogy ki is volt ő. Nem tudták, hogy a városépítő polgármesternek, aki 26 évig állt Arad élén, állítottunk szobrot. Ez adta a végső lökést, hogy a románokkal is megismertessük a történelmünket” – magyarázta.
„Nem utolsó sorban szembesülhetnek azzal, hogy míg az Osztrák-Magyar Monarchia idején ők voltak kisebbségben, úgymond elnyomás alatt, az első világháború után ők hogyan viszonyultak a kisebbségekhez” – fogalmazott. Szerinte a románok körében is „reneszánszát éli” az Osztrák-Magyar Monarchia, sokan nosztalgiával gondolnak vissza arra az időszakra, amikor a város gazdasági, ipari és kulturális fejlődése felfelé ívelt.
Megtelt a terem érdeklődőkkel
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az Arad, a név marad! című monográfia román nyelvű változata digitalizált formában megtalálható a megyei könyvtár honlapján, mert a téka vezetőségének szándéka, hogy szabadon hozzáférhető, a történészek által forrásmunkaként használható legyen. A Szabadság-szobor Egyesület által kiadott harmadik és negyedik kötet címe: A remény útvesztőjében (a kommunizmus időszakát taglalja), illetve Járható utakon (ez az 1989-es rendszerváltás után aradi magyarságtörténettel foglalkozik). Elhangzott, hogy ezek fordítását is tervezik, sőt Román Gábor már elkészítette az első kötet angol nyelvű változatát is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elnézést kell kérni az emberektől Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a kormány által foganatosított adóemelések miatt. A szövetség politikusai hosszú ideje azt hangoztatják, hogy nem értenek egyet az adóemelésekkel.
Európai uniós támogatással újabb egészségfejlesztési program indult Szatmárnémetiben és Hódmezővásárhelyen.
Kolozs megyei egészségügyi karavánt indít a KIFOR az egyik kincses városi klinikával közösen: a kezdeményezés célja, hogy vidéki településekre is eljuttassa a megelőzéshez szükséges tudást és alapvető egészségügyi szolgáltatásokat.
Kolozsváron nem találtak új leprás esetet és gyanús beteget a hatóságok annak az epidemiológiai vizsgálatnak keretében, amelyet egy luxus SPA két ázsiai származású alkalmazottjának decemberi leprás megbetegedése után indítottak.
Néhány tucat diák tüntetett csütörtök este a kolozsvári BBTE főépülete előtt a következő tanévtől esedékes tandíjemelések miatt. A tiltakozó diákok szerint az egyetem vezetésének döntései nemcsak a jövőbeli hallgatókat érintik.
Csütörtök este őrizetbe vettek a Kolozs megyei Egeres községben egy 38 éves, Krassó-Szörény megyei sofőrt, aki a délelőtti órákban halálos közlekedési balesetet okozott a Gyerőfalva és Körösfő közötti országúton, majd elmenekült a baleset helyszínéről.
Illegális hüllő- és póktenyészetet fedeztek fel a Bihar megyei környezetőrök és rendőrök egy vaskohsziklási tömbházlakásban, egy 12 négyzetméteres szobában.
A fiatalok számára 2026 első felében ingyenes pilóta- és ejtőernyős képzési lehetőséget kínál a Romániai Repülőklub a kolozsvári „Traian Dârjan” Területi Repülőklubon keresztül.
Visszakerült a napirendre a szamosfalvi fürdő újjáélesztésének projektje: előrelépés történt a kolozsvári turisztikai fejlesztést érintő zonális területrendezési terv elfogadtatási folyamatában.
Az Erdélyi Református Egyházkerület 2026-ot a gyermekek évének nyilvánította, mert meggyőződése szerint az egyház jövője a legfiatalabb nemzedék hitben való megszólításán és megtartásán múlik. A gyermekek éve keretében számos rendezvényt szerveznek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!