Király András (állva), a Szabadság-szobor Egyesület elnöke a bemutatón
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az aradi Szabadság-szobor Egyesület 2016 és 2021 között négyrészes monográfia-sorozatban foglalta össze a város magyarságtörténetét, helyi történészek írásai alapján. Ez felkeltette a román értelmiségiek figyelmét is, és az egymás történelmének, illetve történelemszemléletének jobb megismerésének szándékával kezdeményezték a könyvek román nyelvű fordítását.
2024. május 21., 19:532024. május 21., 19:53
2024. május 22., 07:302024. május 22., 07:30
Az Arad halad című első kötet román változatát tavaly nyáron mutatták be, pünkösdhétfőn pedig a második, az Arad, a név marad! című könyv román kiadását is kézbe vehették az olvasók. Ez a rész a két világháború közötti időszakban ismerteti Arad gazdasági, társadalmi és kulturális életének változásait, a kisebbségi létbe szorult magyarság önszerveződési törekvéseit.
„Hiába írják meg a magyar kollégák a történelmet magyarul, ha a románok nem értik. Legfeljebb azok, akik beszélik a magyar nyelvet” – indokolta a kezdeményezést az alprefektus. Felidézte, hogy korábban román–magyar történészkonferenciát is tartottak Aradon, az ott elhangzott előadásokat pedig közös kötetbe is szerkesztették. Ebbe a sorba illeszkedik a Szabadság-szobor Egyesület monográfiasorozatának a lefordítása – mondta, hozzátéve, hogy igyekeztek olyan nyelvezetet használni, ami nemcsak a szakma, hanem az átlagolvasó számára is könnyen emészthető.
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az alprefektus elismerte, hogy a magyar közösség számára fájdalmas időszakot dolgoz fel a könyv, amely románul a Numele rămâne Arad! címet kapta. „Az aradi magyarság történelméről beszélni, rögtön a románok nagy egyesülését követően – nehéz dolog. Traumák, családok szétzilálása, az új állammal szemben elutasító vagy kevésbé elutasító magatartás jellemezte ezt a korszakot. Úgyhogy ez a munka segít az ő helyükbe képzelnünk magunkat, ami nem könnyű” – fogalmazott Doru Sinaci.
Továbbá a fordítók közül hárman is (Román Gábor, Gabriel Constantinescu és Molnar-Sólya Emília, míg Wittman Anikó hiányzott). Király András, a Szabadság-szobor Egyesület elnöke úgy vélte: az utóbbi időben „enyhül a levegő” a román és magyar történelemszemlélet körül, az pedig pozitívum, hogy a románok kezdeményezték a helytörténeti kiadványok lefordítását. „Ha előszeretettel hangoztatjuk, hogy Arad multikulturális város, akkor el kell fogadni a tényt, hogy ebben a magyar kultúrának vezető szerepe volt. Szükség van ezekre a román nyelvű fordításokra, mert így talán többség jobban megérti a kisebbség fájdalmát” – értékelt kérésünkre Király András.
Doru Sinaci (állva) kezdeményezte a fordítást
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Bognár Levente RMDSZ-es képviselőtestületi tag, korábbi aradi alpolgármester is ezen a véleményen volt, s felidézte, hogy míg a végrehajtásban töltött be pozíciót, több magyar helytörténeti kiadvány román fordítása jelent. „Az volt az elvem, hogy ne csak magunkat tájékoztassuk, hanem a többséggel is ismertessük meg a történelmünket, mert a románok nem tudják, hogy az aradi magyarok mi mindennel járultak hozzá a város mai arculatához. Amikor Salacz Gyula szobrát felállítottuk, sokan kérdezték, hogy ki is volt ő. Nem tudták, hogy a városépítő polgármesternek, aki 26 évig állt Arad élén, állítottunk szobrot. Ez adta a végső lökést, hogy a románokkal is megismertessük a történelmünket” – magyarázta.
„Nem utolsó sorban szembesülhetnek azzal, hogy míg az Osztrák-Magyar Monarchia idején ők voltak kisebbségben, úgymond elnyomás alatt, az első világháború után ők hogyan viszonyultak a kisebbségekhez” – fogalmazott. Szerinte a románok körében is „reneszánszát éli” az Osztrák-Magyar Monarchia, sokan nosztalgiával gondolnak vissza arra az időszakra, amikor a város gazdasági, ipari és kulturális fejlődése felfelé ívelt.
Megtelt a terem érdeklődőkkel
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az Arad, a név marad! című monográfia román nyelvű változata digitalizált formában megtalálható a megyei könyvtár honlapján, mert a téka vezetőségének szándéka, hogy szabadon hozzáférhető, a történészek által forrásmunkaként használható legyen. A Szabadság-szobor Egyesület által kiadott harmadik és negyedik kötet címe: A remény útvesztőjében (a kommunizmus időszakát taglalja), illetve Járható utakon (ez az 1989-es rendszerváltás után aradi magyarságtörténettel foglalkozik). Elhangzott, hogy ezek fordítását is tervezik, sőt Román Gábor már elkészítette az első kötet angol nyelvű változatát is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romgaz a következő napokban ténylegesen aláírja az Azomureș vegyipari kombinát átvételéről szóló szerződést, miután pénteken sikeresen lezárult az összes kötelező jóváhagyási eljárás.
Csaknem tíz év alatt 7000 gazda részesült támogatásban, 120 nagyberuházás valósult meg, élelmiszer-feldolgozók, raktárak, szállodák épültek az erdélyi gazdaságfejlesztési program keretében. Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány igazgatóját kérdeztük.
Brassó az első város, amely csatlakozik a Lift az életért elnevezésű projekthez, amelynek célja, hogy a négyemeletes panelházakban is szereljenek be liftet, megkönnyítve ezáltal az ott lakók életét.
Országszerte az ilyenkor megszokottnak megfelelően alakul a hőmérséklet a következő két hétben; a hét elején és a jövő héten többfelé kialakulhatnak záporok, jelentősebb mennyiségű csapadékra azonban kevés az esély.
Nyilvános szócsata bontakozott ki Hargita Megye Tanácsának két vezetője, Borboly Csaba alelnök és Bíró Barna-Botond elnök között a több mint egy évtizede húzódó büntetőper lezárása után.
Dominic Fritz megtartja pártelnöki tisztségét a Mentsétek meg Romániát Szövetségben (USR), miután néhány héten belül elveszíti polgármesteri mandátumát Temesváron.
A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.
A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!