
Király András (állva), a Szabadság-szobor Egyesület elnöke a bemutatón
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az aradi Szabadság-szobor Egyesület 2016 és 2021 között négyrészes monográfia-sorozatban foglalta össze a város magyarságtörténetét, helyi történészek írásai alapján. Ez felkeltette a román értelmiségiek figyelmét is, és az egymás történelmének, illetve történelemszemléletének jobb megismerésének szándékával kezdeményezték a könyvek román nyelvű fordítását.
2024. május 21., 19:532024. május 21., 19:53
2024. május 22., 07:302024. május 22., 07:30
Az Arad halad című első kötet román változatát tavaly nyáron mutatták be, pünkösdhétfőn pedig a második, az Arad, a név marad! című könyv román kiadását is kézbe vehették az olvasók. Ez a rész a két világháború közötti időszakban ismerteti Arad gazdasági, társadalmi és kulturális életének változásait, a kisebbségi létbe szorult magyarság önszerveződési törekvéseit.
„Hiába írják meg a magyar kollégák a történelmet magyarul, ha a románok nem értik. Legfeljebb azok, akik beszélik a magyar nyelvet” – indokolta a kezdeményezést az alprefektus. Felidézte, hogy korábban román–magyar történészkonferenciát is tartottak Aradon, az ott elhangzott előadásokat pedig közös kötetbe is szerkesztették. Ebbe a sorba illeszkedik a Szabadság-szobor Egyesület monográfiasorozatának a lefordítása – mondta, hozzátéve, hogy igyekeztek olyan nyelvezetet használni, ami nemcsak a szakma, hanem az átlagolvasó számára is könnyen emészthető.
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az alprefektus elismerte, hogy a magyar közösség számára fájdalmas időszakot dolgoz fel a könyv, amely románul a Numele rămâne Arad! címet kapta. „Az aradi magyarság történelméről beszélni, rögtön a románok nagy egyesülését követően – nehéz dolog. Traumák, családok szétzilálása, az új állammal szemben elutasító vagy kevésbé elutasító magatartás jellemezte ezt a korszakot. Úgyhogy ez a munka segít az ő helyükbe képzelnünk magunkat, ami nem könnyű” – fogalmazott Doru Sinaci.
Továbbá a fordítók közül hárman is (Román Gábor, Gabriel Constantinescu és Molnar-Sólya Emília, míg Wittman Anikó hiányzott). Király András, a Szabadság-szobor Egyesület elnöke úgy vélte: az utóbbi időben „enyhül a levegő” a román és magyar történelemszemlélet körül, az pedig pozitívum, hogy a románok kezdeményezték a helytörténeti kiadványok lefordítását. „Ha előszeretettel hangoztatjuk, hogy Arad multikulturális város, akkor el kell fogadni a tényt, hogy ebben a magyar kultúrának vezető szerepe volt. Szükség van ezekre a román nyelvű fordításokra, mert így talán többség jobban megérti a kisebbség fájdalmát” – értékelt kérésünkre Király András.
Doru Sinaci (állva) kezdeményezte a fordítást
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Bognár Levente RMDSZ-es képviselőtestületi tag, korábbi aradi alpolgármester is ezen a véleményen volt, s felidézte, hogy míg a végrehajtásban töltött be pozíciót, több magyar helytörténeti kiadvány román fordítása jelent. „Az volt az elvem, hogy ne csak magunkat tájékoztassuk, hanem a többséggel is ismertessük meg a történelmünket, mert a románok nem tudják, hogy az aradi magyarok mi mindennel járultak hozzá a város mai arculatához. Amikor Salacz Gyula szobrát felállítottuk, sokan kérdezték, hogy ki is volt ő. Nem tudták, hogy a városépítő polgármesternek, aki 26 évig állt Arad élén, állítottunk szobrot. Ez adta a végső lökést, hogy a románokkal is megismertessük a történelmünket” – magyarázta.
„Nem utolsó sorban szembesülhetnek azzal, hogy míg az Osztrák-Magyar Monarchia idején ők voltak kisebbségben, úgymond elnyomás alatt, az első világháború után ők hogyan viszonyultak a kisebbségekhez” – fogalmazott. Szerinte a románok körében is „reneszánszát éli” az Osztrák-Magyar Monarchia, sokan nosztalgiával gondolnak vissza arra az időszakra, amikor a város gazdasági, ipari és kulturális fejlődése felfelé ívelt.
Megtelt a terem érdeklődőkkel
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az Arad, a név marad! című monográfia román nyelvű változata digitalizált formában megtalálható a megyei könyvtár honlapján, mert a téka vezetőségének szándéka, hogy szabadon hozzáférhető, a történészek által forrásmunkaként használható legyen. A Szabadság-szobor Egyesület által kiadott harmadik és negyedik kötet címe: A remény útvesztőjében (a kommunizmus időszakát taglalja), illetve Járható utakon (ez az 1989-es rendszerváltás után aradi magyarságtörténettel foglalkozik). Elhangzott, hogy ezek fordítását is tervezik, sőt Román Gábor már elkészítette az első kötet angol nyelvű változatát is.
A jelentkezők közel harmada nem jutott tovább az iskolaigazgatói versenyvizsga első próbáján. Egy kolozsvári iskolaigazgató a feladatsor mellett az elhúzódó vizsgafolyamatot és az intézményvezetők megbecsültségének hiányát is kifogásolja.
Eljuttatta a Krónikának a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium csütörtökön a Tarr Zoltán miniszter vezette küldöttség négynapos erdélyi körútjának programját.
Hatósági felügyelet alatt van és a bíróság jóváhagyását várja az ügyészség által felajánlott vádalkura Kócza István, Érbogyoszló – tisztségéből felfüggesztett – polgármestere, aki nem tagadja bűnösségét, de kitart amellett, hogy csapdába csalták.
A kolozsvári metró továbbra is szerepel az európai finanszírozási tervekben, azonban a projekt felvétele a finanszírozási programba önmagában még nem garantálja, hogy minden szükséges összeg rendelkezésre is fog állni – figyelmeztetett Horațiu Cosma.
Egyre gyakrabban vet be helikoptereket a román rendőrség a szabálytalankodó gépjárművezetők kiszűrésére. Október első felében Maros, Kolozs és Arad megyében is tartottak légi támogatással közlekedésrendészeti ellenőrzéseket.
Újabb részletek derültek ki a Szeben megyei Resinár közelében tervezett szerpentinitbánya engedélyezéséről. A bányászati hatóság szerint a vállalat egyelőre kizárólag kőzetkitermelésre és elsődleges feldolgozásra kapott koncessziós engedélyt.
Október 15-e, a fehér bot nemzetközi napja alkalmat ad arra, hogy nagyobb figyelem irányuljon a vak és gyengénlátó emberek helyzetére, az önálló életvitel és az esélyegyenlőség kérdésére.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) nagyváradi területi szolgálata szerdán újabb öt gyanúsított őrizetbe vételét jelentette be a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben. Az intézkedésekre egy nappal korábban, kedden került sor Halmiban.
Egy testnevelésórán elhangzott tanári figyelmeztetésből erőszakos incidens lett szerdán Temesváron. Az ötödik osztályos diák hazament, majd szüleivel és bátyjával tért vissza az iskolába, ahol bántalmazták a pedagógust. Rendőrségi beavatkozás történt.
Többnapos körútra érkezik Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter csütörtökön Erdélybe, ahol RMDSZ-es politikusokkal, egyházi vezetőkkel, valamint a kulturális élet és a civil szféra képviselőivel találkozik.
szóljon hozzá!