
A gyógyszerészkamara illetékese szerint nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a gyártókat a profit hajtja
Fotó: Pál Árpád
A clawbackadó kiszámítási módjának módosítását sürgetik a romániai gyógyszergyártók, akik szerint több mint kétezer olcsó orvosságot lesznek kénytelenek kivonni a forgalomból. Szakértők szerint mindenképpen változtatásra szorul a gyógyszerellátás rendszere.
2018. október 12., 09:042018. október 12., 09:04
2018. október 12., 09:282018. október 12., 09:28
Miközben az elmúlt két évben már legalább kétezer terméket kivontak forgalomból, további 2300 generikus gyógyszer eltűnhet a romániai piacról – kongatják a vészharangot a hazai gyógyszergyártók.
A generikumokat (olyan gyógyszerek, amelyek ugyanazokat az aktív hatóanyagokat és ugyanolyan mennyiségben tartalmazzák, mint egy már engedélyezett gyógyszer) előállító romániai gyógyszergyártók arra kérik a bukaresti egészségügyi és pénzügyminisztériumot, hogy vezessék be a referenciaár alapján számolt differenciált clawbackadót (az adónem alapján a romániai gyógyszerforgalmazók negyedévente eladásaik függvényében többletadót kell fizessenek), hasonlóképpen azzal, hogy növelték, az inflációhoz igazították az egészségbiztosítási pénztár költségvetését. Arra figyelmeztetnek, az inflációs kiigazítás még nem elég arra, hogy kivédje az olcsó gyógyszerek eltűnését, melyeket 8,5 millió beteg használ, és amelyeknek a többségét az országban gyártják.
A gyógyszergyártók szerint a clawbackadó referenciaár szerinti differenciált kiszámítása gyakorlatilag semmilyen hatást nem gyakorolna az állam bevételeire, ellenben ösztönözné az olcsó orvosságok piacon tartását. A gyártók felhívják a figyelmet, hogy
A termelők szerint ki kell küszöbölni az általuk méltánytalannak tartott helyzetet, hogy az olcsóbb gyógyszer adója sokkal magasabb, mint a drágábbé: a 25 lejnél olcsóbb orvosság esetében például a clawback 34, míg a 3000 lejnél drágább termékek esetében már csak 24 százalékos.
Vass Levente, a bukaresti képviselőház egészségügyi szakbizottságának titkára szerint változtatni kell a rendszeren, hogy jobb legyen a gyógyszerellátás a betegek számára. Az RMDSZ Maros megyei képviselője kérdésünkre rámutatott, jogos a felvetés, miszerint a generikus gyógyszereket támogatni kell, hiszen azok olcsóbbak. A szakpolitikus úgy véli, az egészségügyi minisztérium és az egészségbiztosítási pénztár is tisztában van azzal, hogy a rendszer újragondolásra, átszervezésre szorul, az intézmények pedig szerinte rendelkeznek a megfelelő eszközzel és tudással, hogy ezt meglépjék. Vass Levente emlékeztetett, hogy
A képviselő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a clawback világszerte olyan egészségpolitikai eszköz, amivel a termelők és a kereskedők által generált gyógyszertúlfogyasztást visszafogják. „Statisztikai adatok, betegségi mutatók alapján meg lehet határozni, hogy egy ország lakosságának mennyi gyógyszert kell fogyasztania, és mennyi felett minősül túlfogyasztásnak, amire a lakosságot reklámokkal késztetik, az orvosokat pedig az ügynökök próbálják rábeszélni. A clawback éppen arról szól, hogy ha megkétszereződik az eladás, nagyobb az államkasszába befizetett összeg” – részletezte az orvos-politikus. Vass Levente megismételte: újra kell gondolni a rendszert, hogy nyolc év elteltével immár gördülékenyebb legyen a gyógyszerellátás.
Eközben már nemcsak az olcsó gyógyszereket, hanem a drágábbakat is egyre nehezebb beszerezni Romániában. Szabó Péter, a Kovászna Megyei Gyógyszerészkamara elnöke megkeresésünkre kifejtette, a gyártók a referenciaár és a clawbackadó miatt is egyre kevesebb terméket dobnak a piacra. „Arra panaszkodnak, hogy a Romániában meghatározott referenciaár sok esetben kétszer- háromszor alacsonyabb, mint a nyugat-európai országokban, gyakran veszteséges a forgalmazás, az előállítási árat sem tudják kihozni. Mi azt látjuk, hogy hetekre, akár egy hónapra is eltűnik egy-egy gyógyszer, minden kategóriában hiány mutatkozik” – részletezte a főgyógyszerész. Elmondta, hiába rendelnek, mert késve, vagy csak a töredékét kapják meg.
– mutatott rá Szabó Péter.
Ez a helyzet azzal jár, hogy a betegek kénytelenek sorra venni a patikákat, hogy megtalálják a szükséges orvosságot, és mindez vidéken még nagyobb erőfeszítéssel jár. Erdővidéken például húsz kilométeres körzetben található három gyógyszertár, ha pedig a beteg ezekben nem találja meg a felírt gyógyszert, kénytelen beutazni a legközelebbi városba, viszont ott sem biztos, hogy mindig sikerrel jár. A háromszéki főgyógyszerész szerint az a legsúlyosabb, hogy nem is körvonalazódik a megoldás. „Miközben a minisztérium és az egészségbiztosítási pénztár jelmondata az, hogy a beteg mindenekfelett, el kell fogadniuk, hogy a gyártók számára a profit van mindenek felett. Ezt muszáj figyelembe venni, hogy biztosított legyen az ellátás” – hívta fel a figyelmet a szakember.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
A brassói nemzetközi repülőtér februárban utasrekordot döntött: 38 373 utas vette igénybe a járatokat, ami 140%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
szóljon hozzá!