Negyven– és ötvenemeletes toronyházakat építene a kincses városban egy vállalkozó

Példaként Bukarestet hozta fel, ahol össze-vissza, átfogó stratégia nélkül építettek nagyon magas épületeket, ennek pedig az lett a következménye, hogy a közlekedést polarizáló gócpontok jelentek meg, ami óriási dugókhoz vezet a városban. „Amíg elszórtan épül egy-egy felhőkarcoló, azt csodabogárként lehet jellemezni, de egyáltalán nem nevezhető urbanisztikai stratégiának” – magyarázta Guttmann.

Leszögezte: Kolozsváron egyelőre elképzelhetetlen egy kizárólag felhőkarcolókból álló negyed felépítése, hiszen egész egyszerűen hiányzik az ezt kiszolgáló infrastruktúra. Rámutatott:

„Egy villanegyed építésekor is az az eljárás, hogy előbb megépítik az úthálózatot, az infrastruktúrát és utána a házakat. Egy ilyen nagy kaliberű urbanizációs terv csak akkor hiteles, ha előtte kézzelfogható formában, térképen látjuk, hogy az új negyed hozzákapcsolható az autópályához, elérhető a terelőutakról, és olyan utcahálózatot tartalmaz, amely összeköthető a város már meglévő részeivel.

– részletezte Guttmann Szabolcs.

Az informatikával és ingatlanfejlesztéssel foglalkozó Daniel Metz üzletember nemrég az egyik kereskedelmi rádió műsorában beszélt arról, hogy

Szerinte a város nem képes ezt megoldani önerőből, ezért kormányzati programokra lenne szükség, amelyek révén 30-50 éves távlatban gondolkodva finanszíroznák a három, az országban a legnagyobb adóbevételt generáló település – Kolozsvár, Temesvár és Nagyszeben – fejlesztését.

Metz szerint a kincses városnak körülbelül 2 milliárd euróra lenne szüksége ingatlanfejlesztésekre, Temesváron 1,5 milliárd eurós támogatás lenne ideális, míg Nagyszebent mintegy 800 millió euróval kellene segíteni.

ezzel zökkenőmentessé tennék a tömegközlekedést, így már semmi nem állna az ingatlanfejlesztés útjába. Példaként Tokiót hozta fel: a japán fővárosban elmondása szerint a közszállítás több szinten zajlik, a metrók négy-öt emeleten járnak.

Úgy képzelem el, mint Párizsban a La Defense lakónegyedet – új technológiát honosítanánk meg, hogy a légi forgalmat se akadályozzuk. Ugyanakkor helyben hoznánk létre mikroközösségeket, hogy az embereknek ne kelljen a város egyik részéből a másikba járniuk ügyes-bajos dolgaik intézéséhez” – vázolta lendületes terveit az ingatlanfejlesztő.

aki 35 emeletes toronyblokkokat építtetett volna a Hajnal negyedben, az épületegyüttest pedig Sigma Towers névre keresztelte volna.

Tervei közt további magas épületek kivitelezése is szerepelt, a 2008-as gazdasági-pénzügyi válság azonban valamennyit kudarcra ítélte. A hasonló tervek közül az egyetlen, amely az építési fázisba lépett, a Iulia Persă szóvivő által is említett, a Szászfenesi úton készülő toronyház.

Ugyanakkor Kolozsvár belvárosában, az Eötvös (Constanţa) és a Hosszú (Ploieşti) utca kereszteződésénél terveztek egy szintén 25 emeletes irodaházat, az Europa Business Center névre keresztelt ingatlan azonban végül „csak” 12 emeletes lett.