A kilencfős román alkotmánybíróság négy tagja úgy ítélte meg, hogy nem ütközik alaptörvénybe a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium megalapításáról rendelkező törvény.
2018. április 26., 14:232018. április 26., 14:23
2018. április 26., 14:482018. április 26., 14:48
Mindez a bukaresti taláros testület március 19-én hozott határozatának frissen közzétett indoklásából derül ki, amelyet csütörtökön idézett a Hotnews hírportál. Az alkotmánybíróság négy tagja – Marian Enache, Petre Lăzăroiu, Simona Maya Teodoroiu és Varga Attila – különvéleményt fogalmazott meg a döntés kapcsán, és úgy ítélte meg, hogy a felekezeti gimnázium újraalapításáról született jogszabály megfelel az alkotmánynak.
„Ezek a hatóságok kötelesek alárendelni magukat az ország egész területén érvényes törvényi szabályozásnak, valamint a nemzeti érdek megóvása érdekében elfogadott törvényes rendelkezéseknek” – olvasható a kisebbségben maradt négy alkotmánybíró különvéleményében. Vargáék leszögezik azt is, nem lehet megtiltani a törvényhozásnak, hogy közbelépjen, ha a helyhatóságok nem teszik meg a szükséges intézkedéseket a kisebbségek védelmében, ellenkező esetben a kisebbségi kérdés kizárólag helyi üggyé válna.
A többség által elfogadott határozat viszont arra az álláspontra helyezkedik, miszerint a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium létrehozásáról szóló jogszabály áthágja a hatalmi ágak szétválasztásának, valamint a helyi autonómia alkotmányban rögzített elvét. A taláros testület tagjainak többsége szerint a bukaresti parlament olyan területen folytatott törvényalkotást, amely a végrehajtó hatalom hatáskörébe tartozik. Mindemellett az iskolaalapítást rögzítő törvény előírásai diszkriminatív jellegűek is, mivel a parlament nem szabályozhat törvénnyel egyedi eseteket, csak általános érvényű jogszabályokat hozhat.
Helybenhagyta a bukaresti alkotmánybíróság a román ellenzéki pártok által a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium újraalapításáról rendelkező törvény elleni óvást. A talárosok szerint a jogszabály ellentmond a helyi autonómia alkotmányos elvének.
„Egy ilyen feltételek mellett elfogadott törvény ellentmond a jogegyenlőség elvének, diszkriminatív jelleggel bír, ennek megfelelően teljes mértékben alkotmányellenes. A szóban forgó törvénycikkelyek nem veszik figyelembe azt az alkotmányos elvet, miszerint senki nem áll a törvények fölött” – szerepel az iskolalétrehozást célzó törvényt szavazattöbbséggel elutasító alkotmánybírósági indoklásban. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke korábban felháborítónak nevezte az alkotmánybíróság döntését, s Románia szégyenének tartja, hogy alaptörvénybe ütközik egy kisebbségi iskola létrehozása. A politikus nemrég úgy nyilatkozott, hogy a román oktatási miniszter rendeletével indulhat újra a szeptemberi tanévkezdéstől a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium.
A bukaresti szenátus február 7-én a szociálliberális kormánytöbbség és az ellenzéki Mentsétek meg Románia Szövetség (USR) támogatásával fogadta el a helyi hatóságok által felszámolt marosvásárhelyi tanintézet újraalapításáról rendelkező törvénytervezetet, amelyet az RMDSZ terjesztett a parlament elé. Az előzetes normakontrollt két ellenzéki erő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 50 és a Traian Băsescu volt államfő vezette Népi Mozgalom Pártja (PMP) 16 törvényhozója kérte. Az óvás előterjesztői úgy értékelték: sérti a hatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos elvét az, hogy a parlament iskolaalapítóként lép fel, holott a közoktatási intézményeket az önkormányzatok javaslatára miniszteri rendelettel kellene alapítani. A panaszosok szerint ezzel a törvényhozás önkényesen elbitorolja a végrehajtó hatalom hatáskörét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
A még felújítás alatt álló Magyar Ház is hangsúlyos helyszíne a csütörtökön este kezdődő 11. Temesvári Magyar Napoknak. A bánsági magyarság legnagyobb rendezvénysorozatán színes programkínálattal várják az érdeklődőket – mondta Tamás Péter.
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Az iskolák és egyetemek környékének fokozott ellenőrzésével, megelőző programokkal és a fiatalok körében egyre népszerűbb elektromos rollerek használatának szigorúbb felügyeletével kezdte az új tanévet a Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányság.
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!