A kilencfős román alkotmánybíróság négy tagja úgy ítélte meg, hogy nem ütközik alaptörvénybe a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium megalapításáról rendelkező törvény.
2018. április 26., 14:232018. április 26., 14:23
2018. április 26., 14:482018. április 26., 14:48
Mindez a bukaresti taláros testület március 19-én hozott határozatának frissen közzétett indoklásából derül ki, amelyet csütörtökön idézett a Hotnews hírportál. Az alkotmánybíróság négy tagja – Marian Enache, Petre Lăzăroiu, Simona Maya Teodoroiu és Varga Attila – különvéleményt fogalmazott meg a döntés kapcsán, és úgy ítélte meg, hogy a felekezeti gimnázium újraalapításáról született jogszabály megfelel az alkotmánynak.
„Ezek a hatóságok kötelesek alárendelni magukat az ország egész területén érvényes törvényi szabályozásnak, valamint a nemzeti érdek megóvása érdekében elfogadott törvényes rendelkezéseknek” – olvasható a kisebbségben maradt négy alkotmánybíró különvéleményében. Vargáék leszögezik azt is, nem lehet megtiltani a törvényhozásnak, hogy közbelépjen, ha a helyhatóságok nem teszik meg a szükséges intézkedéseket a kisebbségek védelmében, ellenkező esetben a kisebbségi kérdés kizárólag helyi üggyé válna.
A többség által elfogadott határozat viszont arra az álláspontra helyezkedik, miszerint a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium létrehozásáról szóló jogszabály áthágja a hatalmi ágak szétválasztásának, valamint a helyi autonómia alkotmányban rögzített elvét. A taláros testület tagjainak többsége szerint a bukaresti parlament olyan területen folytatott törvényalkotást, amely a végrehajtó hatalom hatáskörébe tartozik. Mindemellett az iskolaalapítást rögzítő törvény előírásai diszkriminatív jellegűek is, mivel a parlament nem szabályozhat törvénnyel egyedi eseteket, csak általános érvényű jogszabályokat hozhat.
Helybenhagyta a bukaresti alkotmánybíróság a román ellenzéki pártok által a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium újraalapításáról rendelkező törvény elleni óvást. A talárosok szerint a jogszabály ellentmond a helyi autonómia alkotmányos elvének.
„Egy ilyen feltételek mellett elfogadott törvény ellentmond a jogegyenlőség elvének, diszkriminatív jelleggel bír, ennek megfelelően teljes mértékben alkotmányellenes. A szóban forgó törvénycikkelyek nem veszik figyelembe azt az alkotmányos elvet, miszerint senki nem áll a törvények fölött” – szerepel az iskolalétrehozást célzó törvényt szavazattöbbséggel elutasító alkotmánybírósági indoklásban. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke korábban felháborítónak nevezte az alkotmánybíróság döntését, s Románia szégyenének tartja, hogy alaptörvénybe ütközik egy kisebbségi iskola létrehozása. A politikus nemrég úgy nyilatkozott, hogy a román oktatási miniszter rendeletével indulhat újra a szeptemberi tanévkezdéstől a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium.
A bukaresti szenátus február 7-én a szociálliberális kormánytöbbség és az ellenzéki Mentsétek meg Románia Szövetség (USR) támogatásával fogadta el a helyi hatóságok által felszámolt marosvásárhelyi tanintézet újraalapításáról rendelkező törvénytervezetet, amelyet az RMDSZ terjesztett a parlament elé. Az előzetes normakontrollt két ellenzéki erő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 50 és a Traian Băsescu volt államfő vezette Népi Mozgalom Pártja (PMP) 16 törvényhozója kérte. Az óvás előterjesztői úgy értékelték: sérti a hatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos elvét az, hogy a parlament iskolaalapítóként lép fel, holott a közoktatási intézményeket az önkormányzatok javaslatára miniszteri rendelettel kellene alapítani. A panaszosok szerint ezzel a törvényhozás önkényesen elbitorolja a végrehajtó hatalom hatáskörét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!