A kilencfős román alkotmánybíróság négy tagja úgy ítélte meg, hogy nem ütközik alaptörvénybe a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium megalapításáról rendelkező törvény.
2018. április 26., 14:232018. április 26., 14:23
2018. április 26., 14:482018. április 26., 14:48
Mindez a bukaresti taláros testület március 19-én hozott határozatának frissen közzétett indoklásából derül ki, amelyet csütörtökön idézett a Hotnews hírportál. Az alkotmánybíróság négy tagja – Marian Enache, Petre Lăzăroiu, Simona Maya Teodoroiu és Varga Attila – különvéleményt fogalmazott meg a döntés kapcsán, és úgy ítélte meg, hogy a felekezeti gimnázium újraalapításáról született jogszabály megfelel az alkotmánynak.
„Ezek a hatóságok kötelesek alárendelni magukat az ország egész területén érvényes törvényi szabályozásnak, valamint a nemzeti érdek megóvása érdekében elfogadott törvényes rendelkezéseknek” – olvasható a kisebbségben maradt négy alkotmánybíró különvéleményében. Vargáék leszögezik azt is, nem lehet megtiltani a törvényhozásnak, hogy közbelépjen, ha a helyhatóságok nem teszik meg a szükséges intézkedéseket a kisebbségek védelmében, ellenkező esetben a kisebbségi kérdés kizárólag helyi üggyé válna.
A többség által elfogadott határozat viszont arra az álláspontra helyezkedik, miszerint a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium létrehozásáról szóló jogszabály áthágja a hatalmi ágak szétválasztásának, valamint a helyi autonómia alkotmányban rögzített elvét. A taláros testület tagjainak többsége szerint a bukaresti parlament olyan területen folytatott törvényalkotást, amely a végrehajtó hatalom hatáskörébe tartozik. Mindemellett az iskolaalapítást rögzítő törvény előírásai diszkriminatív jellegűek is, mivel a parlament nem szabályozhat törvénnyel egyedi eseteket, csak általános érvényű jogszabályokat hozhat.
Helybenhagyta a bukaresti alkotmánybíróság a román ellenzéki pártok által a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium újraalapításáról rendelkező törvény elleni óvást. A talárosok szerint a jogszabály ellentmond a helyi autonómia alkotmányos elvének.
„Egy ilyen feltételek mellett elfogadott törvény ellentmond a jogegyenlőség elvének, diszkriminatív jelleggel bír, ennek megfelelően teljes mértékben alkotmányellenes. A szóban forgó törvénycikkelyek nem veszik figyelembe azt az alkotmányos elvet, miszerint senki nem áll a törvények fölött” – szerepel az iskolalétrehozást célzó törvényt szavazattöbbséggel elutasító alkotmánybírósági indoklásban. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke korábban felháborítónak nevezte az alkotmánybíróság döntését, s Románia szégyenének tartja, hogy alaptörvénybe ütközik egy kisebbségi iskola létrehozása. A politikus nemrég úgy nyilatkozott, hogy a román oktatási miniszter rendeletével indulhat újra a szeptemberi tanévkezdéstől a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium.
A bukaresti szenátus február 7-én a szociálliberális kormánytöbbség és az ellenzéki Mentsétek meg Románia Szövetség (USR) támogatásával fogadta el a helyi hatóságok által felszámolt marosvásárhelyi tanintézet újraalapításáról rendelkező törvénytervezetet, amelyet az RMDSZ terjesztett a parlament elé. Az előzetes normakontrollt két ellenzéki erő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 50 és a Traian Băsescu volt államfő vezette Népi Mozgalom Pártja (PMP) 16 törvényhozója kérte. Az óvás előterjesztői úgy értékelték: sérti a hatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos elvét az, hogy a parlament iskolaalapítóként lép fel, holott a közoktatási intézményeket az önkormányzatok javaslatára miniszteri rendelettel kellene alapítani. A panaszosok szerint ezzel a törvényhozás önkényesen elbitorolja a végrehajtó hatalom hatáskörét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
A brassói nemzetközi repülőtér februárban utasrekordot döntött: 38 373 utas vette igénybe a járatokat, ami 140%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!