Világhálós felmérés. Varga Szilvia és Toró Tibor ismertette az eredményeket
Fotó: Bálványos Intézet
Egyedülálló és hiánypótló felmérést végzett a Bálványos Intézet az erdélyi magyarság körében. Mint az internethasználati szokásokat vizsgáló kutatás első eredményeiből kiderül, csupán a megkérdezettek 16 százaléka nem internetezett még soha, és a vidéki lakosság csak kevéssel marad le a városi mögött.
2021. december 16., 15:432021. december 16., 15:43
2021. december 16., 16:162021. december 16., 16:16
Az erdélyi magyarok internethasználati szokásait és online közéleti részvételét kutatta a Bálványos Intézet 2020 decembere és 2021 márciusa között. A felmérés eredményeinek egy részét sajtótájékoztatón ismertették csütörtökön Kolozsváron. A Bálványos Intézet kérdőíves felmérése az általános internethasználat, a digitális kompetenciák, a biztonságos eszközhasználat, online vásárlás, közösségi média használata és az online közéleti részvétel témaköröket érintette; a csütörtöki sajtótájékoztatón az első két aspektusra tértek ki, januárban további ismertetők következnek.
Toró Tibor, a Sapientia EMTE oktatója, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója bevezetőjében kiemelte, hogy az Országos Statisztikai Intézet 2020-ban végzett egy hasonló tematikájú kutatást, illetve az Erdélystat statisztikai portál egy nagyobb kutatás keretein belül részlegesen érintette a témát,
A felmérés aktualitását a járványhelyzet, illetve az ezzel felerősödő digitalizációs folyamatok jelentették, de tárgya tágabb és komplexebb, mint az elmúlt két év viszonyai. A kutatásban három szakember vett részt: Toró Tiboron kívül Varga Szilvia doktorandusz, a Bálványos Intézet kutatója és Tőkés Gyöngyvér, a Sapientia oktatója. Csütörtökön előbbi kettő ismertette az eredményeket.
Fotó: Bálványos Intézet
A felmérésben közel 2000, 18 év feletti erdélyi magyar vett részt összesen hetven településről. A válaszok alapján az erdélyi magyarok 70 százaléka napi rendszerességgel használja az internetet, 84 százalék pedig internetezett már élete során, azaz a megkérdezettek 16 százaléka nem internetezett még soha. Az is kiderült, hogy
A megkérdezettek 87 százaléka rendelkezik otthon internetkapcsolattal, illetve az is kiderült, hogy a válaszadók több mint fele 2006–2015 között döntött az internet bevezetése mellett. Azon válaszadók több mint fele (60 százalék), akiknél nincs otthon internet, azt nyilatkozták: ennek oka, hogy nincs szükségük rá. Az is kiderült, hogy az internethasználók 17-18 százaléka egész nap „online van”, illetve az internethasználók összesen fele legalább három órát internetezik naponta (az időintervallum nagyjából ugyanolyan hétköznap és hétvégén).
Fotó: Bálványos Intézet
Közel negyven százalék pedig az eszközök, az internethozzáférés hiányát nevezte meg indokként. A nem internetezők kevesebb mint 10 százaléka gondolja úgy, hogy az elkövetkező egy évben nekifogna internetezni.
Az eszközhasználat kapcsán az derült ki, hogy a megkérdezettek többsége okostelefonnal rendelkezik (85 százalék), amit a laptop (62 százalék), okostévé (53 százalék), asztali számítógép (40 százalék) és táblagép (30 százalék) követ. A nem internetezők 29 százaléka is rendelkezik okostelefonnal. Minden korcsoport, társadalmi csoport a telefont részesíti előnyben internetezéskor; szembetűnő, hogy a laptopot a diákok, a szellemi munkát végzők, illetve a felsőfokú végzettséggel rendelkezők használják leginkább.
Fotó: Bálványos Intézet
A megkérdezettek többsége jól, elég jól vagy nagyon jól érzi magát internetezés közben, ellenben a kompetenciák terén nem mindenki magabiztos:
Ennek ellenére az elmúlt egy évben az internethasználó csupán negyede végzett el valamilyen képzést a témában (10 százalék vett részt a munkaadó által szervezett kurzuson, 9 százalék ingyenes, 6 százalék pedig saját költségű képzésen). A megkérdezetteknek egyébként a biztonsági beállítások alkalmazása jelenti a legnagyobb kihívást – csak 39 százalék gondolja úgy, hogy teljes mértékben tudja, hogyan kell ezeket kezelni. A válaszadók közel 40 százaléka a gyerekeitől szokott segítséget kérni.
A fiatalok, illetve a diákok és a szellemi munkát végzők a legelégedettebbek tudásukkal, míg a gazdálkodók és kisiparosok a legelégedetlenebbek. Az is érdemes kiemelni, hogy akiknek van bármilyen alapszintű angoltudása, magabiztosabbnak érzik magukat az internet világában. A jövő év eleji tájékoztatókon a Bálványos Intézet munkatársai részletesen kitérnek majd olyan szokásokra és kompetenciákra is, mint az online banking, az online ételrendelés vagy az üzenetküldő/chat programok használata.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Amikor a legendás futballista Bölöni László arról mesélt, hogy a nyolcvanas évek Bukarestjében annyira ismert volt, hogy a rendőrök végül azt tanácsolták neki: „ha megáll a piros lámpánál, megáll a város – inkább hajtson át”.
Egyre hevesebb vita bontakozik ki a brassói Transilvania Egyetem körül, miután a vezetőség megerősítette: a nappali tagozatos hallgatók számára kötelező a kurzusokon való részvétel.
Akadályba ütközik Románia egyik legambiciózusabb turisztikai fejlesztési projektje, a tordai sóbánya bővítése és a kezelőközpont korszerűsítése: törölték az áfa nélkül közel 20 millió eurósra becsült projekt megvalósítására kiírt pályázatot.
Vasárnap reggel visszatérhettek otthonukba azok az emberek, akiket nem sokkal korábban kimenekítettek tömbházukból, miután robbanás történt az ingatlanban, valószínűleg gázszivárgás miatt.
Életveszélyes állapotban fekszik a Bihar Megyei Kórház intenzív osztályán Flavia Groșan orvos, aki a koronavírus-világjárvány (Covid-19) idején több vitatott kezelési módszert népszerűsített.
Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!