Naponta netezik az erdélyi magyarok többsége, csupán 16 százalék nem használta soha a világhálót

A felmérés aktualitását a járványhelyzet, illetve az ezzel felerősödő digitalizációs folyamatok jelentették, de tárgya tágabb és komplexebb, mint az elmúlt két év viszonyai. A kutatásban három szakember vett részt: Toró Tiboron kívül Varga Szilvia doktorandusz, a Bálványos Intézet kutatója és Tőkés Gyöngyvér, a Sapientia oktatója. Csütörtökön előbbi kettő ismertette az eredményeket.

A megkérdezettek 87 százaléka rendelkezik otthon internetkapcsolattal, illetve az is kiderült, hogy a válaszadók több mint fele 2006–2015 között döntött az internet bevezetése mellett. Azon válaszadók több mint fele (60 százalék), akiknél nincs otthon internet, azt nyilatkozták: ennek oka, hogy nincs szükségük rá. Az is kiderült, hogy az internethasználók 17-18 százaléka egész nap „online van”, illetve az internethasználók összesen fele legalább három órát internetezik naponta (az időintervallum nagyjából ugyanolyan hétköznap és hétvégén).

Közel negyven százalék pedig az eszközök, az internethozzáférés hiányát nevezte meg indokként. A nem internetezők kevesebb mint 10 százaléka gondolja úgy, hogy az elkövetkező egy évben nekifogna internetezni.

Az eszközhasználat kapcsán az derült ki, hogy a megkérdezettek többsége okostelefonnal rendelkezik (85 százalék), amit a laptop (62 százalék), okostévé (53 százalék), asztali számítógép (40 százalék) és táblagép (30 százalék) követ. A nem internetezők 29 százaléka is rendelkezik okostelefonnal. Minden korcsoport, társadalmi csoport a telefont részesíti előnyben internetezéskor; szembetűnő, hogy a laptopot a diákok, a szellemi munkát végzők, illetve a felsőfokú végzettséggel rendelkezők használják leginkább.

Ennek ellenére az elmúlt egy évben az internethasználó csupán negyede végzett el valamilyen képzést a témában (10 százalék vett részt a munkaadó által szervezett kurzuson, 9 százalék ingyenes, 6 százalék pedig saját költségű képzésen). A megkérdezetteknek egyébként a biztonsági beállítások alkalmazása jelenti a legnagyobb kihívást – csak 39 százalék gondolja úgy, hogy teljes mértékben tudja, hogyan kell ezeket kezelni. A válaszadók közel 40 százaléka a gyerekeitől szokott segítséget kérni.

A fiatalok, illetve a diákok és a szellemi munkát végzők a legelégedettebbek tudásukkal, míg a gazdálkodók és kisiparosok a legelégedetlenebbek. Az is érdemes kiemelni, hogy akiknek van bármilyen alapszintű angoltudása, magabiztosabbnak érzik magukat az internet világában. A jövő év eleji tájékoztatókon a Bálványos Intézet munkatársai részletesen kitérnek majd olyan szokásokra és kompetenciákra is, mint az online banking, az online ételrendelés vagy az üzenetküldő/chat programok használata.