Normalitás. Román és magyar felirat, román és magyar szalagos koszorú ifj. Rimanóczy Kálmán szobrának talapzatán
Fotó: Ilie Bolojan/Facebook
Felkerült a magyar felirat ifj. Rimanóczy Kálmánnak, Nagyvárad neves építészének szobrára, melyet csinadratta nélkül avattak fel pénteken, a tervező születésének 150. évfordulóján. A város számos középületének, magánpalotájának megálmodójáról teret is elneveznek, ígéri Ilie Bolojan polgármester.
2020. május 01., 14:512020. május 01., 14:51
2020. május 01., 16:262020. május 01., 16:26
Ünnepi ceremónia nélkül avatták fel pénteken Nagyváradon a város neves építészének, ifjabb Rimanóczy Kálmánnak az egész alakos szobrát. A Főutca végén, a Barátok temploma előtt felállított emlékműre a rendhagyó avató előtt a magyar felirat is felkerült, ugyanis, mint arról beszámoltunk, eredetileg csak románul volt ráírva az építész neve, foglalkozása.
Magyar felirat is kerül ifj. Rimanóczy Kálmán építész napokban felállított, egyelőre lepel alatt lévő egészalakos szobrára Nagyváradon. A magyar emlékműnek diszkrét avatóünnepséget tervez a városvezetés, miközben a szoborállítás érdemét az RMDSZ is magának vindikálja.
Ilie Bolojan polgármester Facebook-bejegyzésben emlékezett a neves építészre, akinek a város oly sokat köszönhet. „A 20. század elején, amikor a város fejlődésnek lendült, a magyar és zsidó közösség pedig jelentősen hozzájárult városunk épített örökségéhez, noha csak 42 évet élt, olyan projekteket valósított meg, melyekhez másoknak több élet kellett volna” – írta az elöljáró.
Rámutatott, az ifjabb Rimanóczy szobrát a római katolikus egyházzal együttműködve állították fel a Barátok temploma elé, amelynek kriptájába édesapjával, id. Rimanóczy Kálmánnal, a város másik nagy építészével együtt nyugszik.
„Úgy illik, hogy azokat az embereket, akik rányomták a bélyegüket a város történelmére, akik teljesítik a kötelességüket, ott, ahol vannak, tisztelet övezze, nemzetiségtől, vallási hovatartozástól és történelmi kortól függetlenül” – fogalmazott a román Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusa.
A polgármester tanácsadójaként dolgozó Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke az MTI-nek elmondta: már hónapokkal ezelőtt május elsejére, ifjabb Rimanóczy Kálmán születésének a 150. évfordulójára tervezték a szoboravatást, de a járványügyi korlátozások miatt le kellett mondaniuk az ünnepi ceremóniáról.
Az életnagyságúnál nagyobb bronzszobor a nagyváradiak által Barátok templomaként ismert váradolaszi plébániatemplom előtti térre került.
Alexandru Păsat szobrászművész alkotása délceg elegáns úriemberként mutatja be az építészt, akinek fontos szerepe volt Nagyvárad mai arculatának a kialakításában. A műalkotást interaktív szobornak szánják, talapzata alig emelkedik ki a járdaszintből, így bárki melléléphet, fényképet készíthet vele.
Ifj. Rimanóczy Kálmán főműve, a nagyváradi városháza
Fotó: Facebook/Ilie Bolojan
Zatykó Gyula a helyszínválasztást azzal indokolta, hogy a 42 évesen elhunyt Rimanóczy Kálmán földi maradványait a felszámolt olaszi temetőből a Barátok templomának alagsorában helyezték örök nyugalomra, magát a templomot pedig az építész tervei szerint alakították át, így nyerte el mai arculatát.
Május elsején, ifj. Rimanóczy Kálmán születésének 150. évfordulóján avatnák fel a neves építész nagyváradi szobrát. Az önkormányzat által kiírt tervpályázatot Alexandru Păsat szobrászművész nyerte.
Ifjabb Rimanóczy Kálmán tervei alapján épült fel Nagyváradon a városháza, a pénzügyi igazgatóság palotája, a görögkatolikus püspöki palota, az ortodox püspökség jelenlegi székháza, a volt központi takarékpénztár épülete, a Moskovits-, a Rimanóczy- és az Apolló-palota, Debrecenben pedig az Első Takarékpénztár palotája.
Teret neveznek el, illetve szobrot állítanak Nagyváradon a város jeles építészének, ifjabb Rimanóczy Kálmánnak. Ez a Barátok temploma néven emlegetett olaszi római katolikus templom előtt kapna helyet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!