2012. április 25., 08:502012. április 25., 08:50
A marosvásárhelyi székhelyű Milvus Csoport madárvédelmi egyesület elnöke, Papp Tamás biológus a Krónika megkeresésére elmondta: a város határában egy Európa-szerte veszélyeztetett madárfaj, a túzok él és költ. Ez a nagy testű, pulykaszerű madár Magyarországon még több helyütt is fellelhető, elsősorban a Dévaványai Túzokrezervátumban, amely a Körös–Maros Nemzeti Park része, Romániában viszont már mindenütt eltűnt, egyedül Nagyszalonta és a határ között él még.
A tízkilósra is megnövő szárnyas méreteinél fogva igen nehézkesen repül, így az egyesületi elnök szerint félő, hogy a húsznál is több szélmalom forgó lapátjait nem tudná kikerülni. Mint elmagyarázta, a világon sehol nem tesztelték még, hogyan képes a túzok „együtt élni” a szélerőművekkel, de fokozottan védett fajról lévén szó, nem volna szerencsés, ha épp a szalontai projekt során derülne ki, hogy a malmok még inkább veszélyeztetnék a populációt.
Papp Tamás egyébként azt mondja, nem kizárólag a túzokokkal van gond a park területén, hiszen számos költöző madár útvonala is itt halad el, emellett sok az olyan ragadozófaj, például az egerészölyv vagy a gatyás ölyv, amely az egész telet itt tölti. És nemcsak az a baj, hogy a figyelmetlenül vagy nehézkesen repülő madarakkal akár végezhetnek is a forgó lapátok: a környezetvédő szerint az sem kívánatos, hogy az itt költő madarakat arra kényszerítsék az erőművek, hogy folyamatosan kikerüljék őket, hiszen ezzel gyakorlatilag kiszorítják a madarakat az élőhelyükről.
Az átvonuló madarak esetében megoldás lehet, ha a park működtetője radarral figyeli a légteret, és ha észleli a rajok közeledését, néhány napra leállítja az erőművet – Nyugat-Európában erre is van példa. A Milvus Csoport egyébként már tavaly írásban és szóban is figyelmeztette az önkormányzatot, hogy a beruházás konfliktusokat fog szülni. A madárvédők azt javasolják, hogy a parkot ne a város nyugati, hanem a keleti határába telepítsék, ott ugyanis nincs ilyen méretű madárpopuláció.
Török László szalontai polgármester azonban azt mondja, nem véletlen, hogy épp a nyugati határban rajzolták meg a park tervét. Elmagyarázta: két éven át készült a tanulmány, amelyből kiderült, hol a szélerősség szempontjából a legelőnyösebb egy ilyen beruházás megvalósítása. A város keleti határában nem adottak a feltételek egy szélerőműparkra – jelentette ki. Török úgy tudja, a túzok nem repül 5-6 méternél magasabbra, így a 90–100 méter magasságú szélmalmok nem jelenthetnek számára veszélyt. A zöldek tiltakozásának eredményeképpen a Bihar Megyei Környezetvédelmi Ügynökség egyelőre nem engedélyezte az építkezést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március 15-e a szabadság és a magyarság egységének az ünnepe, amikor magyarok milliói egyet mondanak, és egyet gondolnak a piros-fehér-zöld kokárdák és lobogók alatt Kézdivásárhelytől Sopronig, Clevelandtől Sepsiszentgyörgyig.
A kincses városban idén is több százan vettek részt a nemzeti ünnep alkalmából szervezett megemlékezésen.
A nemzet ereje nem abból fakad, hogy külön-külön erősek vagyunk, hanem abból, hogy számíthatunk egymásra, bízunk egymásban, és kiállunk egymásért – hangoztatta a magyar nemzeti ünnep alkalmából közzétett üzenetében vasárnap Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
A nemzetpolitika célja, hogy minden magyar ember életminősége javuljon és a magyar nemzet megmaradjon, a külhoni magyarok megmaradásához pedig erős anyaország és erős nemzetpolitika kell – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Kolozsváron.
A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.
Ismét benyújthatják a külhoni magyar oktatási intézményekbe járó diákok szülei a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmét. A 2025/2026-os tanévre diákonként bruttó 100 ezer forint jár, a jelentkezéseket elektronikus úton várják.
Sorsunk ma egyetlen döntésen múlik. Itt az idő hát, hogy mi, magyarok újra összefogjunk, és együtt, közösen védjük meg az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikai eredményeit.
Közel 130 olyan magyar emlékjelet kutatott fel a Bánságban Bodó Barna temesvári politológus, amelyek az első világháború utáni román közigazgatás beavatkozása nyomán eltűntek vagy „átalakultak”.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken figyelmeztette a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal villamosításán és korszerűsítésén dolgozó kivitelezőket, hogy négy hónap áll rendelkezésükre a munkálatok felgyorsítására a kritikus szakaszokon.
Hatalmas munkát végzett a magyar kormány a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel és a helyi magyar közösségekkel közösen azáltal, hogy teljesen természetes módon kapcsolódott a helyi törekvésekhez Soltész Miklós szerint.
Látogatottsági adatok