Nagyszabású tiltakozó akciókat szerveznek az orvosok szeptemberben

Elmondta, a tervek szerint a tiltakozásokat szeptember 18–24. között akarják lebonyolítani, ezidő alatt a pénzügy- és az egészségügyi minisztérium épülete előtt is sztrájkőrséget állnának. \"Elsődleges célunk, hogy felhívjuk a kormány figyelmét arra, hogy a fele sem tréfa annak, ami az ágazatban zajlik. Elegünk van abból, hogy folyamatosan megaláznak bennünket – mondta az érdekvédelmi szervezet vezetője. Azt szeretnénk továbbá, hogy a kormány több pénzt fordítson az ágazat működtetésére és fejlesztésére, és el akarjuk érni, hogy a bérezésre vonatkozó új törvény is megfeleljen az elvárásainknak.\"

Új bértörvényt követelnek

Marius Sepi, a Sanitas szakszervezet alelnöke hozzátette, amennyiben az országos szintű tiltakozások hatására az illetékes hatóságok nem veszik figyelembe követeléseiket, az orvosok \"radikálisabb módszerekhez folyamodhatnak.\" Rámutatott továbbá, az orvosok teljesítményalapú bérezésére vonatkozó tervét nem fogadják el, mivel az ágazatban dolgozók egy részét diszkriminálja. Marius Sepi szerint a terv célja inkább az, hogy kétszeresen megadózzák az orvosok jövedelmét.

Mint ismeretes, a minisztérium elképzelései szerint a kórházi kezelésre szoruló betegek írásban kérhetnék, hogy egy adott egészségügyi intézmény orvosa kezelje vagy operálja őket, ebben az esetben pedig a pácienseknek meghatározott összeget kellene fizetniük a kórháznak. A járóbeteg-rendelőkben jelentkezők szintén kiválaszthatnák az őket kivizsgáló szakembert, a konzultációért pedig 150 lejt kellene fizetniük. A páciensek által befizetett összeg 60 százalékát a kezelőorvos kapná, 30 százalék a kisegítő személyzethez, asszisztensekhez kerülne, a maradék 10 százalékot pedig az intézmény vezetősége elosztaná a többi alkalmazott között.

\"Elképesztő, Nicolăescu miket talál ki\"

Antal Álmos, a sepsiszentgyörgyi kórház orvos-igazgatója szerint nem vezet sehová a vadkapitalizmus beszabadítása az egészségügyi rendszerbe. A Krónikának nyilatkozva hangsúlyozta, ha az egészségügyi minisztérium azt akarja, hogy az orvosok az állami szférában maradjanak, akkor az állami fizetést kell megemelni, nem különböző \"cselekhez\" folyamodni, hogy pluszpénzekhez juthassanak.

\"Ha eldöntik, hogy megemelik a fizetéseket, akkor vizsgálják meg, hogy van-e erre lehetőség, de ne sajátos romániai megoldásként az orvosok szabadidejével rendelkezzenek, hogy akkor miként keressük meg a pénzünket\" – fogalmazta meg a nőgyógyász szakorvos. Antal Álmos szerint Eugen Nicolăescu egészségügyi miniszter folyamatosan azt bizonyítja, nem érti a rendszer működését. \"Elképesztő, amiket mostanában kitalál. Legutóbb azt javasolta, hogy a folyamatos ötnapos kórházi bennfekvés helyett ötször egy napos beutalással gyógyítsuk a betegeket – ez is mutatja, mennyire nem ért ahhoz, amiről beszél\", mutatott rá. Antal attól tart, hogy az egészségügyben még azt is tönkreteszik, ami még valamennyire működik.

Vasile Neagovici, a Sanitas szakszervezet Kovászna megyei elnöke lapunknak elmondta, már el is küldte a minisztériumnak a tervezett módosításokra vonatkozó észrevételeit. \"Ennél ostobább tervezetet nem láttam, még a cikkelyek sincsenek rendesen megszámozva. Porhintés az egész, ezzel próbálják megelőzni az őszre beígért nagyméretű tiltakozó megmozdulást\" –mondta a szakszervezeti bizalmi. Neagovici szerint a tervezetnek rengeteg hiányossága van, például nem jelölik meg, hogy miből kell finanszírozni a közkórházakban a magánklinikák kialakítását, majd ezek működését. Azt sem világos, hogy az itt kezelt betegeknek miből vásárolnak majd gyógyszert és fogyóanyagot – mutatott rá.

Quo vadis magánklinikák?

Földes Béla nagyváradi ideggyógyász-főorvos a Krónikának úgy nyilatkozott, több pontban is ellentmondásosnak tartja azt a tervezetet, melynek értelmében a közkórházak a területükön magánrészlegeket vagy -klinikákat alakíthatnának ki. Ezekben ugyanazok az orvosok tevékenykednének, miután lejárt az állami egységben a munkaidejük, s ezért külön bért kapnának.

\"Összeszámoltam, hogy legalább hat-hét jogszabályt kellene megváltoztatni ahhoz, hogy ez a terv gyakorlatba ültethető legyen\" – hívta fel a figyelmet a doktor. Kifejtette, jelenleg például az állami fizetéses járóbeteg-ellátókban nem is alkalmazhatnak főállásban orvost, csak részmunkaidőben. \"Az ötlet amúgy nem új, már nálunk is voltak korábban ilyen irányú próbálkozások, de ott ahol ez működik, más a biztosítási rendszer is\" – mutatott rá.

Földes ismételten hangot adott azon véleményének, mely szerint nem szabad azt sugallni a betegeknek, hogy fizetniük kell. \"A romániai egészségügyi rendszerben a legtöbb pénzt az adminisztráció viszi el. Először a bürokráciát és az adminisztrációt kellene csökkenteni, és el kell dönteni, hogy mi a távlati terve az országnak az orvosi ellátás terén. Vissza kellene vinni azt a kiindulási ponthoz\" – magyarázta Földes.

Gheorghe Carp, a nagyváradi megyei kórház menedzserigazgatójának még nem volt ideje részletesen áttanulmányozni a tervezetet, így annak esetleges hiányosságait sem ismeri. Lapunknak azonban jelezte, pár nap múlva már körvonalazódni fog, hogy milyen módosítási javaslatokat tesznek, továbbá az is, hogy jövőre miként tudják majd a rendeletet gyakorlatba ültetni. Ismert ugyanis, hogy próbaintézményként a Bihar megyei klinika az elsők között fogja tesztelni az új egészségügyi törvénytervet. Carp emlékeztetett rá, hogy ők már régóta sürgetnek ilyen jellegű intézkedést, de a mostani elképzelésről konkrét véleményt csak a későbbiekben tud mondani.