Archív felvétel
Fotó: Facebook/Kolozsvári Magyar Napok
A Kolozsvári Magyar Napok (KMN) a létezés magyar minőségének egyik különleges formája; nemcsak azt mutatja meg, milyen páratlan kulturális örökséggel rendelkezünk, hanem azt is, hogy ennek megőrzése közös felelősségünk – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár hétfőn este Kolozsváron, az erdélyi magyar kulturális fesztivál 15. kiadásának nyitógáláján.
2024. augusztus 19., 21:392024. augusztus 19., 21:39
2024. augusztus 20., 11:572024. augusztus 20., 11:57
A magyar színházat zsúfolásig megtöltő közönséghez intézett beszédében a politikus az emlékezés fontosságára hívta fel a figyelmet. A magyar államalapítás mellett felidézte, hogy 708 éve ezen a napon adta vissza Károly Róbert király Kolozsvár szabad királyi városi rangját, majd 15 éve néhány fiatal úgy döntött, magyar kulturális fesztivált hoz létre Erdély fővárosában.
Egy küzdelmekkel terhes, sok kihívással farkasszemet néző, de összességében mégis előremutató és büszkeségre okot adó korszak nyitányát” – idézte az MTI Nagy Jánost.
Rámutatott: mára a KMN a Kárpát-medence egyik legnagyobb kulturális seregszemléjévé nőtte ki magát, példáját számos erdélyi város követte. Úgy értékelte, „ez komoly fegyvertény”, bátor tett, mely összhangban van Bethlen Gábor fejedelem jelmondatával: „nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet”.
Ma is sokan azt szeretnék, ha a magyarok kicsinek, gyengének, megtörhetőnek látnák magukat, holott, ha különböző országokba szétszakítva is, a magyarság a Kárpát-medence legnagyobb lélekszámú nemzete. „Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség!” – mondta.
Kitért a magyarok béke melletti elkötelezettségére, és arra, hogy a Kárpát-medence és Közép-Európa népei mindig együttműködve tudták felvirágoztatni a térséget. „Élhetünk szegényen - külön-külön, vagy együttműködve - gazdagon” – mondta.
Hozzátette: Magyarország ezért érdekelt Románia fejlődésében, és uniós elnöksége alatt támogatja schengeni tagságának elnyerését, a Budapest-Kolozsvár gyorsvasút tervét, mely Bukarestbe is elvezethet.
„Boldog születésnapot, Kolozsvár! Isten éltessen mindannyiunkat” – köszöntötte a jelenlévőket Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke a város „születésnapján”. Az idei mottóra – A hét meg a nyolcát – utalva elmondta: a középkori szállóigével a hét erényre és a nyolc bibliai boldogságra is utalni akartak, mert ezek adják a rendezvény alapját. Úgy vélte, a KMN 15 éve azt fogja jelezni a jövő régészeinek, hogy Kolozsváron, Erdélyben erős, színes magyar kulturális és társadalmi élet zajlott.
Idén két ajándékkal is készültek – mondta –, egy ezer darabos kirakóssal a magyarnapozókkal teli Főtérről, és egy, az idén Europa Nostra-díjjal kitüntetett Szent Mihály-templomot ábrázoló régi képeslappal.
Leleplezték szombaton az Europa Nostra díjhoz (Európai Örökség Díj) járó bronzplakettet a kolozsvári Szent Mihály-templom falán.
„A Kolozsvári Magyar Napok 15 éve a mi számunkra egy új keretet ad a múló időnek” – fogalmazott Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. Hangsúlyozta: a „mi”-be az erdélyi, partiumi, máramarosi, magyarországi és a Kárpát-medencei magyarság is beletartozik.
„A kultúrát nem eltörölni kell, hanem szeretni, érteni és élni benne. A közösségtől nem szabadulni kell, hanem azt újra és újra építeni” – mondta az RMDSZ elnöke, aki szerint a KMN szervezői épp ezt teszik.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Szövetség alelnöke a KMN alapítására emlékezett, és megállapította, hogy az ötlet időtállónak bizonyult. Úgy vélte, a siker kulcsa sok más aspektus mellett „a rendezvénynek okot, keretet és értelmet adó történelmi település, a soha fel nem adható város, Kolozsvár”, a Székelyföld és a Partium magyarságát összekötő szellemi híd tartópillére, a transzszilvanizmus szellemi fővárosa.
Kényszer és lehetőség. A KMN szervezői az elmúlt 15 évben sikerrel feledtették el a kényszert, és éltek a lehetőséggel” – fogalmazott.
A nyitógálán átadták a Kincses Kolozsvárért-díjat, mellyel a magyar napokat szervező Kincses Kolozsvár Egyesület Erdély és Kolozsvár egy-egy kiemelkedő életművére igyekszik felhívni a figyelmet.
A díjazottat Sipos Gábor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület alelnöke méltatta, rámutatva, hogy az akadémikus a legismertebb erdélyi magyar történész a Székelyföldtől Kolozsváron át Nagyváradig. A díjazott vastaps közepette köszönte meg „a gyönyörű ünnepet”, és Isten áldását kérte a rendezvényre és szervezőire. A nyitógálát a Magyar Állami Népi Együttes Nagyvárosi Vándorok című tánckoncertje tette ünnepélyesebbé.
Egyed Ákos történész vehette át idén a Kincses Kolozsvárért-díjat, melyet hétfőn este adtak át a kincses város magyar színházában a 15. Kolozsvári Magyar Napok nyitógáláján.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga riasztásokat adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A meteorológusok ugyanakkor elsőfokú hőségriasztásokat is kiadtak az ország több megyéjére és a fővárosra.
Az Európai Zöldek Pártja (EGP) és a SENS felszólította a román kormányt, a nagyváradi városvezetést és az illetékes hatóságokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy a Nagyvárad Pride-ot biztonságos körülmények között lehessen megrendezni.
„Mindannyiunknak újra fel kell tennünk ugyanazt a kérdést: miért megyek vasárnap a templomba?” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.
„Istenből élmény lett. Az istentiszteletből program. A gyülekezetből szolgáltató. Mi pedig fogyasztók lettünk” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!