Archív felvétel
Fotó: Facebook/Kolozsvári Magyar Napok
A Kolozsvári Magyar Napok (KMN) a létezés magyar minőségének egyik különleges formája; nemcsak azt mutatja meg, milyen páratlan kulturális örökséggel rendelkezünk, hanem azt is, hogy ennek megőrzése közös felelősségünk – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár hétfőn este Kolozsváron, az erdélyi magyar kulturális fesztivál 15. kiadásának nyitógáláján.
2024. augusztus 19., 21:392024. augusztus 19., 21:39
2024. augusztus 20., 11:572024. augusztus 20., 11:57
A magyar színházat zsúfolásig megtöltő közönséghez intézett beszédében a politikus az emlékezés fontosságára hívta fel a figyelmet. A magyar államalapítás mellett felidézte, hogy 708 éve ezen a napon adta vissza Károly Róbert király Kolozsvár szabad királyi városi rangját, majd 15 éve néhány fiatal úgy döntött, magyar kulturális fesztivált hoz létre Erdély fővárosában.
Egy küzdelmekkel terhes, sok kihívással farkasszemet néző, de összességében mégis előremutató és büszkeségre okot adó korszak nyitányát” – idézte az MTI Nagy Jánost.
Rámutatott: mára a KMN a Kárpát-medence egyik legnagyobb kulturális seregszemléjévé nőtte ki magát, példáját számos erdélyi város követte. Úgy értékelte, „ez komoly fegyvertény”, bátor tett, mely összhangban van Bethlen Gábor fejedelem jelmondatával: „nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet”.
Ma is sokan azt szeretnék, ha a magyarok kicsinek, gyengének, megtörhetőnek látnák magukat, holott, ha különböző országokba szétszakítva is, a magyarság a Kárpát-medence legnagyobb lélekszámú nemzete. „Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség!” – mondta.
Kitért a magyarok béke melletti elkötelezettségére, és arra, hogy a Kárpát-medence és Közép-Európa népei mindig együttműködve tudták felvirágoztatni a térséget. „Élhetünk szegényen - külön-külön, vagy együttműködve - gazdagon” – mondta.
Hozzátette: Magyarország ezért érdekelt Románia fejlődésében, és uniós elnöksége alatt támogatja schengeni tagságának elnyerését, a Budapest-Kolozsvár gyorsvasút tervét, mely Bukarestbe is elvezethet.
„Boldog születésnapot, Kolozsvár! Isten éltessen mindannyiunkat” – köszöntötte a jelenlévőket Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke a város „születésnapján”. Az idei mottóra – A hét meg a nyolcát – utalva elmondta: a középkori szállóigével a hét erényre és a nyolc bibliai boldogságra is utalni akartak, mert ezek adják a rendezvény alapját. Úgy vélte, a KMN 15 éve azt fogja jelezni a jövő régészeinek, hogy Kolozsváron, Erdélyben erős, színes magyar kulturális és társadalmi élet zajlott.
Idén két ajándékkal is készültek – mondta –, egy ezer darabos kirakóssal a magyarnapozókkal teli Főtérről, és egy, az idén Europa Nostra-díjjal kitüntetett Szent Mihály-templomot ábrázoló régi képeslappal.
Leleplezték szombaton az Europa Nostra díjhoz (Európai Örökség Díj) járó bronzplakettet a kolozsvári Szent Mihály-templom falán.
„A Kolozsvári Magyar Napok 15 éve a mi számunkra egy új keretet ad a múló időnek” – fogalmazott Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. Hangsúlyozta: a „mi”-be az erdélyi, partiumi, máramarosi, magyarországi és a Kárpát-medencei magyarság is beletartozik.
„A kultúrát nem eltörölni kell, hanem szeretni, érteni és élni benne. A közösségtől nem szabadulni kell, hanem azt újra és újra építeni” – mondta az RMDSZ elnöke, aki szerint a KMN szervezői épp ezt teszik.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Szövetség alelnöke a KMN alapítására emlékezett, és megállapította, hogy az ötlet időtállónak bizonyult. Úgy vélte, a siker kulcsa sok más aspektus mellett „a rendezvénynek okot, keretet és értelmet adó történelmi település, a soha fel nem adható város, Kolozsvár”, a Székelyföld és a Partium magyarságát összekötő szellemi híd tartópillére, a transzszilvanizmus szellemi fővárosa.
Kényszer és lehetőség. A KMN szervezői az elmúlt 15 évben sikerrel feledtették el a kényszert, és éltek a lehetőséggel” – fogalmazott.
A nyitógálán átadták a Kincses Kolozsvárért-díjat, mellyel a magyar napokat szervező Kincses Kolozsvár Egyesület Erdély és Kolozsvár egy-egy kiemelkedő életművére igyekszik felhívni a figyelmet.
A díjazottat Sipos Gábor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület alelnöke méltatta, rámutatva, hogy az akadémikus a legismertebb erdélyi magyar történész a Székelyföldtől Kolozsváron át Nagyváradig. A díjazott vastaps közepette köszönte meg „a gyönyörű ünnepet”, és Isten áldását kérte a rendezvényre és szervezőire. A nyitógálát a Magyar Állami Népi Együttes Nagyvárosi Vándorok című tánckoncertje tette ünnepélyesebbé.
Egyed Ákos történész vehette át idén a Kincses Kolozsvárért-díjat, melyet hétfőn este adtak át a kincses város magyar színházában a 15. Kolozsvári Magyar Napok nyitógáláján.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mennyibe kerül ma kimondani az igent, és visszahozza-e az árát egy lakodalom? Egyre többe kerül esküvőt szervezni Romániában, miközben a fiatalok már egészen másként gondolkodnak a nagy napról.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!