
Eugen Vajda építész, Graham Bell, az Europa Nostra igazgatótancsának tagja, László Attila főesperes-plébános, Makay Dorottya építész, Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere és Maksay Ádám tervező-építész (balról jobbra) leleplezi az Europa Nostra-díjnak emléket állító emléktáblát a kolozsvári Szent Mihály-templom falán
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Leleplezték szombaton az Europa Nostra díjhoz (Európai Örökség Díj) járó bronzplakettet a kolozsvári Szent Mihály-templom falán. Az Erdély egyik jelképének számító kolozsvári római katolikus templom szakszerű helyreállításáért ítélték oda az európai műemlékvédelmi szakterület legrangosabb elismerését.
2024. augusztus 17., 21:052024. augusztus 17., 21:05
A templomi ünnepségen Graham Bell, az Europa Nostra bizottság igazgatótanácsának tagja beszédében kijelentette: a Kolozsvár Főterén álló templom egyedülálló, és felújítása egész Európában inspiráló. A díj 40 ország elismerése, hiszen a projekt egyetemes értékek megőrzéséről szól, célja megjeleníteni a történelmi és a mai Európa közötti kapcsolatot.
mert a felújítás meggyógyította a templom „testét”, új életet lehelt belé, ami európai viszonylatban példaértékű. Emlékeztetett, hogy Romániában a Szeben megyei Szászalmádi evangélikus templomának a helyreállítását is díjazták az idén.
László Attila kolozs-dobokai főesperes, a Szent Mihály-templom plébánosa beszédében úgy fogalmazott: a Kolozsvár Főterén álló templom „minden múlandósága ellenére egyre inkább emlékeztet a Mindenhatóra”. Örömének adott hangot, hogy már „Európa térképén is jegyzik”. Közölte, hogy a turisták előtt megnyitott istenházát több mint 70 ezren látogatták meg, ami szavai szerint igazolja, hogy „a kemény, becsületes munkának volt értelme”.
Oláh Emese kolozsvári alpolgármester szerint a Szent Mihály-templom „ma is élő szimbólum Kolozsvár identitásában, iránytű, 76 méteres tornya – amely Erdélyben a legmagasabb – a szellemi és a lelki irányt is mutatja”. Az MTI szerint felidézte: Erdély második legnagyobb templomát példaértékű összefogás eredményeként újították fel, és a közösségnek az a jövőbeni feladata, hogy továbbra is belakja. Hozzátette:
Eugen Vaida, az Europa Nostra bizottság romániai képviselője aláhúzta: az épületet, a közösséget és a szakembercsapatot is díjazták. Utóbbit külön megdícsérte, emlékeztetve arra, hogy Romániában a műemlékvédelem terén számos nehézség van, a kolozsvári felújítási projekt pedig azt mutatja, hogy lehet kiemelkedő munkát végezi. Kiemelte: a templom felújításán dolgozó szakembercsapat sok erdélyi műemlék helyreállításán dolgozott, a kolozsvári építőtelep egy „restaurálási iskola” is volt, ahol megannyi diák tanulta a szakmát. Elmondta továbbá, hogy az idei díjátadó Romániában lesz október 7-én.
Fotó: MTI/Kiss Gábor
aláhúzva, hogy rendkívül összetett és kihívásokkal teli munka volt, amelynek során a legkorszerűbb technológiákat ötvözték a hagyományos módszerekkel. Közölték: az Europa Nostra-díj nem csak a szakemberek munkáját ismeri el, hanem mindenkiét, aki hisz abban, hogy a kulturális örökség őrzése közös felelősség. Kiemelték, hogy Románia már 24 Europa Nostra-díjat kapott, amelyek között hat olyan munka volt, amelyet Kolozsvár környékén végeztek el.
Az ünnepség zárásaként leleplezték a Szent Mihály-templom külső falára felerősített plakettet, majd a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar koncertje tette még ünnepélyesebbé az alkalmat.
A projektvezetők korábban közölték:
A templom az európai gótikus épített örökség kiemelkedő példája, az Európai Unió, a magyar és a román állam támogatásával újították fel, 2022. augusztus 13-án szentelték újra. Építése a 14. század második felében kezdődött és a 15. század első felében fejeződött be. Jelenlegi, neogótikus tornya 1837 és 1859 között épült.
Kolozsváron korábban az egykori unitárius püspöki rezidencia, a jelenleg kulturális központként működő Vallásszabadság Háza részesült Európai Örökség Díjban 2022-ben.

A Kolozsvári Magyar Napok a mi szemléletünkben nem egy sajátos ifjúsági vagy zenei fesztivál, hanem ennél kicsit másabb, kicsit talán több – jelentette ki Gergely Balázs főszervező.
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Brassóban a medvék már nem csak az élőket zavarják, hanem a temetőben is gyakran felbukkannak, a sírokon taposnak, a pap a csendőrséggel éjszaka járőrözik a sírkertben.
A medvék és a viperák egyre gyakrabban jelennek meg a népszerű túraútvonalakon, ezért a most kezdődő nyári időszakban fokozott elővigyázatosságra van szükség – hívta fel a figyelmet a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
szóljon hozzá!