
Egyed Ákos történész (jobbra) átveszi a Kincses Kolozsvárért-díjat Gergely Balázs főszervezőtől
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Egyed Ákos történész vehette át idén a Kincses Kolozsvárért-díjat, melyet hétfőn este adtak át a kincses város magyar színházában a 15. Kolozsvári Magyar Napok nyitógáláján.
2024. augusztus 19., 22:082024. augusztus 19., 22:08
2024. augusztus 20., 11:542024. augusztus 20., 11:54
A díjjal a Kolozsvári Magyar Napokat is szervező Kincses Kolozsvár Egyesület Erdély és Kolozsvár egy-egy kiemelkedő életművére igyekszik felhívni a figyelmet.
A díjazottat Sipos Gábor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület alelnöke méltatta. Laudációjában úgy fogalmazott: az akadémikus kitüntetése nem okoz meglepetést, hiszen ő a legismertebb erdélyi magyar történész a Székelyföldtől Kolozsváron át Nagyváradig. Ismertsége több évtizedes kitartó munkásságának, eredményei különféle szintű széleskörű közzétételének köszönhető – értékelt Sipos Gábor, aki szerint
„Ne féljünk e szótól, a tucatnyi kötet, rengeteg tanulmány, több kiadást megért monográfiák szerzője megérdemli, hogy közönsége méltányolja munkásságát” – fogalmazott a méltató.
Emlékeztetett: Egyed Ákos kutatásainak egyik kiemelendő része az újkori Erdély gazdaság- és társadalomtörténete, tanulmányokban foglalta össze az erdélyi jobbágyfelszabadítás következményeit, tárta fel a 19–20. századi fordulóján bekövetkezett modernizáció különféle aspektusait.
– mondta. Tanulmányokban, monográfiákban foglalta össze az egykori határőrvidék történetét, az 1848–49-es szabadságharc eseményeit. „2016-ban a három kötetes Székelyföld története koronázta meg addigi munkáját, e nagy vállalkozásban oroszlánrészt vállalt szerzőként, szerkesztőként egyaránt” – hangzott el.
Sipos Gábor laudációjában a díjazott Kolozsvárhoz kapcsolódó műveit is kiemelte, emlékeztetve, hogy Egyed Ákos egyetemi tanulmányai óta a kincses városban él, és gazdag múltjának részleteit számos tanulmányban, ismeretterjesztő írásban ismertette. Közölt a korszerűsödő városról, annak szerepköreiről, Kőváry Lászlóról, de Mikó Imre 19. századi politikusról, tudományszervezőről, tudósról írt monográfiáit is ide sorolta.
Munkássága elismeréseként a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választotta, a debreceni és az egri egyetem díszdoktorává fogadta, 2016-ban az RMDSZ életmű-díjában részesült.

A Kolozsvári Magyar Napok (KMN) a létezés magyar minőségének egyik különleges formája; nemcsak azt mutatja meg, milyen páratlan kulturális örökséggel rendelkezünk, hanem azt is, hogy ennek megőrzése közös felelősségünk – jelentette ki Nagy János.
1945 januárjában közel 75 ezer német származású személyt deportáltak a Szovjetunióba Erdély, a Partium és a Bánság különböző településeiről. Az Arad megyei Simonyifalváról 59 lakost vittek el, közül 13-an sosem tértek vissza a lágerekből.
Heves indulatokat váltott ki a közösségi oldalakon Korodi Attilának, Csíkszereda polgármesterének az állásfoglalása, amelyben elfogadhatatlannak nevezte, hogy a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) tüntetést szervezzen a városban.
Április elsejétől péntekenként ingyenessé válik a tömegközlekedés Brassóban – erről döntött az egykori szász város közgyűlése pénteki ülésén.
Sajátos ellentétre derült fény a 166 fős lakosságú Krassó-Szörény megyei Temesfőn: miközben az alapvető szolgáltatások is hiányoznak, a polgármester luxus közlekedési eszközt használ.
Bírálta az adóemeléseket és a „valódi életperspektívák” hiányát Novák Károly Eduárd korábbi RMDSZ-es sportminiszter.
Az Erdélyi Református Egyházkerület megfontolja, vagy elgondolkodik azon, hogy kilép a Református Egyházak Világközösségéből, vagy felfüggeszti tagságát – jelentette ki Kolumbán Vilmos, az egyházkerület püspöke szombaton az M1 aktuális csatornán.
Büntetőeljárást indított a kolozsvári bírósági ügyészség egy 68 éves volt tiszt ellen, miután tavaly év végén szexuálisan bántalmazott egy 17 éves lányt.
A fejlesztési minisztérium létrehozta az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében tervezett 4500 új bölcsődei hely közel háromnegyedét – jelentette be Cseke Attila miniszter, aki szombaton Lugoson avatott fel egy új bölcsődét.
A 13 éves gyanúsított szerint egy sor konfliktus és kölcsönös zaklatás áll a csenei gyilkosság hátterében, amely során brutálisan megöltek, majd felgyújtottak és elástak egy 15 éves fiút.
Bár az erdélyi magyar autonómiaküzdelem nem érte el célját, több járulékos sikere is van, ezek egyike a Székelyföld fogalom legitimmé válása – jelentette ki Bakk Miklós politológus.
szóljon hozzá!