Nagy adósság a partiumi egyetemen

A Krónika úgy tudja, a nagyváradi felsőoktatási intézmény adóssága mára meghaladja a 3,5 millió lejt, a pénzügyi gondokat pedig a jelenlegi vezetőség „megörökölte”. Az egyetem vezetői egyelőre nem nyilatkoznak.

Mintegy 3,5 millió lejes (közel 800 ezer euró) adósságot halmozott fel lapunk információi szerint az elmúlt hat évben a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE), amelynek rektora és gazdasági igazgatója nemrég felajánlotta lemondását. Nagy mértékben a tetemes hiány vezetett oda, hogy – mint arról beszámoltunk – ettől a tanévtől a Sapientia Alapítvány ellenőrzi a nagyváradi felsőoktatási intézmény pénzügyi tevékenységét, és a magyar államtól kapott támogatás kezelését.

A Sulyok István Református Főiskola jogutódjaként 1999-ben alakult, 2008-ban akkreditált, első romániai magyar egyetem gazdálkodásában tetten érhető hiányosságok már az év elején nyilvánvalóvá váltak az intézményben. Emiatt a stratégiai irányító- és ellenőrző testületeként működő alapítók tanácsa februárban külső könyvszakértői kivizsgálást rendelt el a pontos kép felvázolására, ugyanakkor a gazdasági bizottságtól is átfogó jelentést kért az egyetem gazdálkodásáról.

A Krónika birtokába került adatok szerint a pénzügyi gondok még a jelenlegi vezetőség előtti időszakból eredeztethetők, 2009 óta ugyanakkor folyamatosan gyarapodott a PKE adóssága, különösen 2012-ben és 2013-ban, amikor egyaránt több mint egymillió lejjel nőtt a költségvetési hiány. A tavaly foganatosított költségmegtakarítások nyomán a deficit az egy évvel korábbihoz képest közel felére csökkent.

Úgy tudjuk, az egyik legnagyobb „lyukat” az ütötte a felsőoktatási intézmény büdzséjében, hogy a PKE összesen tizennégy alkalommal pályázott a Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program (HURO) keretében, ezek a projektek pedig pénzügyi szempontból ráfizetésnek bizonyultak.

A PKE egyebek mellett olyan HURO-projektekben vett részt, mint például a romák munkaerőpiaci integrációjának elősegítése a Bihar–Hajdú-Bihar Eurorégióban, határmenti pedagógusközösségek interkulturális kompetenciáinak erősítése, felnőtt- és szakképzési együttműködés, és a 14 pályázat keretében összesen mintegy 750 ezer eurót hívott le. Az ezeken a pályázatokon való részvétel ugyanakkor önrészt is feltételezett, ezeket a költségeket pedig az utólagos elszámolásig saját forrásból kellett fedezni.

Ezeknek a költségeknek a fedezésére az egyetem bankhitelt vett fel, amelynek összege információink szerint tavaly több mint 300 ezer euróra rúgott. Mivel csak késéssel számolta el a HURO-projekteket, az egyetem nem tudta tartani a kölcsön viszszafizetésére vállalt ütemtervet, emiatt a kamat és a hitelkeret évről évre növekedett. Ráadásul mivel a kölcsön kamatát a PKE nem számolhatta el költségtételként a Sapientia felé, kizárólag saját jövedelméből fedezhette volna, amiből viszont nem futotta.

De nemcsak a bankkölcsön törlesztése okozta a hiányt a tanintézet költségvetésében, hanem az is, hogy a kiadások meghaladták a bevételeket. Bár a PKE jövedelme – ahol a magyar állami finanszírozás jelenti a legnagyobb tételt – évről évre nőtt (hat évvel ezelőtt 5,1 millió, 2014-ben pedig 12,1 millió lejből gazdálkodhatott az egyetem), a működési költségek 2009 óta folyamatosan túllépték a hozzájuk rendelt bevételeket; a legnagyobb mértékben 2012-ben, 110 százalékkal.

Úgy tudjuk, a súlyos pénzügyi helyzetbe került egyetem 2013-ban késve tudta kifizetni közterheit a román államnak, emiatt a pénzügyi hatóság zárolta a számláit, és több mint 300 ezer lejes büntetőkamatot rótt rá. Tetézi a PKE hiányát, hogy a diákok számára előnyös lakhatási lehetőséget biztosító Arany János kollégium veszteséges, mintegy egymillió lejes fenntartása tavaly a bevétele közel kétszeresére rúgott. A Krónika úgy tudja, az idén végzett külső könyvszakértői vizsgálat arra tett javaslatot, hogy a gazdasági döntések a jövőben egyetlen döntéshozó kezében összpontosuljanak a PKE-nél, aki felel a költségvetés betartásáért.

Mint ismert, az alapítók tanácsa nemrég elrendelte a korábban elindított belső kivizsgálások folytatását, és meghagyta az egyetem szenátusának a súlyos helyzet rendezéséhez és megoldásához szükséges intézkedések megtételét. János Szabolcs rektor és Berei Annamária gazdasági igazgató az eddigi kivizsgálás, illetve az elkészített szakértői jelentés következtetései alapján, a testülettel egyetértésben ajánlotta fel lemondását.

Különben a történtek nyomán hasonló döntést hozott Horváth Gizella rektorhelyettes és Balogh Brigitta tudományos titkár is. Lapunk úgy tudja, lemondólevelében Berei Annamária felhívja a figyelmet, hogy bár számtalanszor, több vezetőségi testületben jelezte a komoly gazdasági nehézségeket, ezek megoldása érdekében évekig nem tettek lépéseket.

A gazdasági igazgató szerint a független pénzügyi és gazdálkodási átvilágítás szerkezeti problémákat állapított meg, a kialakult hiány mértéke pedig egy folyamat eredménye, ami már 2009 előtt elkezdődött. Berei egyébként kifogásolja, hogy az alapítók tanácsa által októberben megbízólevél alapján kijelölt, további ellenőrzésekkel megbízott bizottság tagjai – köztük a megbízó levélben nem szereplő Pajzos Csaba gazdasági bizottsági elnök, a közgazdaság-tudományi kar dékánja – azonnali lemondását követelték.

Lapunk szerette volna reagáltatni a kialakult helyzetre a PKE vezetőit. János Szabolcs rektortól, illetve az alapítók tanácsa alelnöki, valamint az egyetem igazgatótanácsa elnöki tisztségét betöltő Tolnay Istvántól azonban egyaránt azt a választ kaptuk, hogy közös megegyezés alapján csak a szenátus november 18-ai ülése után nyilatkoznak.

Belső forrásaink szerint az egyetem két vezető testületében betöltött tisztsége folytán Tolnay mindvégig részt vett a döntéshozatalban, és rálátása volt a gazdálkodási nehézségekre, az eladósodás mértékére. A felsőoktatási intézmény berkeiben sokan azt is furcsállják, hogy csak most robbant ki az ügy, és hogy a lehetséges felelősök közül mindössze két személyt nevesítettek. A szenátus ülésén várhatóan hangsúlyosan terítékre kerül a tanintézet gazdasági helyzete, valamint a PKE különböző testületeinek a felelőssége.