
Fotó: MTI
A már elkészült műalkotás felállítása így tovább késik, bár 2005-ben, Gheorghe Funar egykori polgármester leváltását követően a kezdeményezők úgy nyilatkoztak: hónapok kérdése a püspök szobrának felállítása.
Az alkotás azt követően került ismét a figyelem középpontjába, hogy a kolozsvári Avram Iancu-szobor esetleges eltávolítása körül kialakult vitába a Gheorghe Funar a Márton Áronnak emléket állító szobrot is belekeverte. Az egykori városvezetőt felháborította, hogy civil kezdeményezés következtében Kolozsváron felmerült az általa felállíttatott Avram Iancu szobor eltávolításának ötlete. Tegnapi, Emil Boc jelenlegi polgármesterhez intézett nyílt levelében a Szekuritáté besúgójának nevezte a püspököt, aki szerinte a Székely hadosztály hadnagyaként sok románellenes terrorista cselekmény értelmi szerzője volt. László Attila, helyi tanácsos, a megyei RMDSZ elnöke aljas rágalomnak nevezte a kijelentéseket, mint mondta „a volt városvezető fejében megint összeütköztek a vonatok, ha azt hiszi, hogy még mindig tömegeket lehet megmozgatni az ilyen aberrációkkal.”
Ugyanakkor a Nagy-Románia Párt szenátora nyílt levelében felkéri a jelenlegi városvezetőt, hogy szervezzen közvitát Márton Áron „románellenes, terrorista tevékenységéről”, melyen a Vatra Românească Egyesület és az Avram Iancu Egyesület képviselői is kifejthetik véleményüket. Funar szerint Emil Bocnak a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottsághoz (CNSAS) kellene fordulnia a püspök dossziéjáért.
Márton Áron szobrát először 2004-ben szerették volna felállítani, azonban a kincses város központi részének általános városrendezési terve akkor még nem készült el. Ezenkívül Funar polgármesterségének utolsó évében a helyi tanács megelégelte a városvezető újabb és újabb szoborállítási elképzeléseit, ezért minden köztéri műalkotás felállításához kapcsolódó tervet elvetettek.
A Czirják Árpád érseki helynök, volt kolozsvári főesperes kezdeményezte szobrot a tervek szerint a templom bejáratától balra eső zöldövezetben, az ott lévő fenyőfák előtt helyeznék el A Márton Áron szobor felállítása László Attila szerint a jelenleg is nacionalista hangulatkeltések miatt késik, pedig a polgármesteri hivatalban már megtalálták a területtel kapcsolatos jogi bonyodalmak megoldását. A szobor felállításához csak az építkezési engedély szükséges, ám ezt a polgármester nem írhatja alá addig, míg nincs tisztázva a talapzat alatt lévő terület jogi helyzete. „A 19. század végén, amikor a templom körüli épületeket lebontották, az egyház egy kitételt iktatott a telekkönyvbe: a templomkertben nem szabad építkezéseket engedélyezni” – mondta lapunknak László Attila. Szerinte ezt a kitételt csak hosszas törvényszéki procedúrát követően lehetne törölni, ám az engedélyeztetési eljárás alatt felfigyeltek arra, hogy a templomkertből pár négyzetméter terület köztulajdonban van. Ennek bérbeadása lerövidítené a jóváhagyási folyamatot. Az egyház kérvényezte a terület haszonbérbeadását a helyi tanácsnál, az ilyen jellegű döntésekhez azonban kétharmados, minősített többség kell, ami a júliusi voksoláson nem gyűlt össze. A tanácsosok annak ellenére nem szavazták meg a terület koncesszionálását, hogy korábban 30 ezer lej elkülönítését szavazták meg a talapzat felállításának költségeire. A helyi tanács PRM-s tagjai többek között azzal érveltek a telek bérbeadásának elutasítása mellett, hogy a Márton Áron püspök románellenes cselekedeteket hajtott végre. „Czirják Árpád volt főesperes érdeme ez a kezdeményezés, azt szerettük volna, hogy még tisztségében legyen a felszenteléskor” – mondta Boros János alpolgármester. Hozzátette, az ügyben pénteken ismét volt egy koalíciós egyeztetés a helyi képviselőkkel és polgármesterrel, és várhatóan még ebben hónapban ismét napirendre kerül a terület bérbeadásának ügye. Mint mondta, a minősített többség megszerzéséhez a Szociáldemokrata Párt tanácsosainak szavazataira is szükség lesz, de bízik abban, hogy őket is sikerül meggyőzni.
A magyarországi Karcagon megöntött műalkotás jelenleg egy Budapest melletti szoborkertben várja, hogy Kolozsváron eleget tegyenek a szükséges formaságoknak, és felállíthassák a Szent Mihály-templom mellett. „Két éve elkészült a szobor, már csak fel kell állítani” – mondta lapunknak a szovátai Bocskai Vince, a műalkotás készítője. A püspök szobrának kivitelezésére 2001 novemberében hirdettek meghívásos alapú pályázatot. Nyolc művészt kértek fel a részvételre, az érsekség döntése nyomán a Bocskai alkotása nyert. Az egészalakos szobor az öntött vaskerítés mögött, 5-6 méterrel a fenyőfák előtt kapna helyet. A 80 centiméteres talapzaton álló, 2 méter 90 centiméter magas figura a Szent Mihály-plébánia épülete fele néz majd.
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.