Hirdetés

Nacionalista aknamunka

•  Fotó: MTI

Fotó: MTI

Kilenc négyzetméter bérbeadásán múlik Márton Áron szobrának felállítása Kolozsváron Kilenc négyzetméteres terület bérbeadásán múlott, hogy Kolozsváron ma sincs felállítva Márton Áron püspök szobra. A Szent Mihály-plébánia ugyanis azért nem rendelkezik a szoborállításhoz szükséges építkezési engedéllyel, mert a helyi tanács nem szavazta meg a szükséges kilenc négyzetméternyi terület bérbeadását.

Lázár Lehel

Lázár Lehel

2007. szeptember 11., 00:002007. szeptember 11., 00:00

A már elkészült műalkotás felállítása így tovább késik, bár 2005-ben, Gheorghe Funar egykori polgármester leváltását követően a kezdeményezők úgy nyilatkoztak: hónapok kérdése a püspök szobrának felállítása.
Az alkotás azt követően került ismét a figyelem középpontjába, hogy a kolozsvári Avram Iancu-szobor esetleges eltávolítása körül kialakult vitába a Gheorghe Funar a Márton Áronnak emléket állító szobrot is belekeverte. Az egykori városvezetőt felháborította, hogy civil kezdeményezés következtében Kolozsváron felmerült az általa felállíttatott Avram Iancu szobor eltávolításának ötlete. Tegnapi, Emil Boc jelenlegi polgármesterhez intézett nyílt levelében a Szekuritáté besúgójának nevezte a püspököt, aki szerinte a Székely hadosztály hadnagyaként sok románellenes terrorista cselekmény értelmi szerzője volt. László Attila, helyi tanácsos, a megyei RMDSZ elnöke aljas rágalomnak nevezte a kijelentéseket, mint mondta „a volt városvezető fejében megint összeütköztek a vonatok, ha azt hiszi, hogy még mindig tömegeket lehet megmozgatni az ilyen aberrációkkal.”
Ugyanakkor a Nagy-Románia Párt szenátora nyílt levelében felkéri a jelenlegi városvezetőt, hogy szervezzen közvitát Márton Áron „románellenes, terrorista tevékenységéről”, melyen a Vatra Românească Egyesület és az Avram Iancu Egyesület képviselői is kifejthetik véleményüket. Funar szerint Emil Bocnak a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottsághoz (CNSAS) kellene fordulnia a püspök dossziéjáért.
Márton Áron szobrát először 2004-ben szerették volna felállítani, azonban a kincses város központi részének általános városrendezési terve akkor még nem készült el. Ezenkívül Funar polgármesterségének utolsó évében a helyi tanács megelégelte a városvezető újabb és újabb szoborállítási elképzeléseit, ezért minden köztéri műalkotás felállításához kapcsolódó tervet elvetettek.
A Czirják Árpád érseki helynök, volt kolozsvári főesperes kezdeményezte szobrot a tervek szerint a templom bejáratától balra eső zöldövezetben, az ott lévő fenyőfák előtt helyeznék el A Márton Áron szobor felállítása László Attila szerint a jelenleg is nacionalista hangulatkeltések miatt késik, pedig a polgármesteri hivatalban már megtalálták a területtel kapcsolatos jogi bonyodalmak megoldását. A szobor felállításához csak az építkezési engedély szükséges, ám ezt a polgármester nem írhatja alá addig, míg nincs tisztázva a talapzat alatt lévő terület jogi helyzete. „A 19. század végén, amikor a templom körüli épületeket lebontották, az egyház egy kitételt iktatott a telekkönyvbe: a templomkertben nem szabad építkezéseket engedélyezni” – mondta lapunknak László Attila. Szerinte ezt a kitételt csak hosszas törvényszéki procedúrát követően lehetne törölni, ám az engedélyeztetési eljárás alatt felfigyeltek arra, hogy a templomkertből pár négyzetméter terület köztulajdonban van. Ennek bérbeadása lerövidítené a jóváhagyási folyamatot. Az egyház kérvényezte a terület haszonbérbeadását a helyi tanácsnál, az ilyen jellegű döntésekhez azonban kétharmados, minősített többség kell, ami a júliusi voksoláson nem gyűlt össze. A tanácsosok annak ellenére nem szavazták meg a terület koncesszionálását, hogy korábban 30 ezer lej elkülönítését szavazták meg a talapzat felállításának költségeire. A helyi tanács PRM-s tagjai többek között azzal érveltek a telek bérbeadásának elutasítása mellett, hogy a Márton Áron püspök románellenes cselekedeteket hajtott végre. „Czirják Árpád volt főesperes érdeme ez a kezdeményezés, azt szerettük volna, hogy még tisztségében legyen a felszenteléskor” – mondta Boros János alpolgármester. Hozzátette, az ügyben pénteken ismét volt egy koalíciós egyeztetés a helyi képviselőkkel és polgármesterrel, és várhatóan még ebben hónapban ismét napirendre kerül a terület bérbeadásának ügye. Mint mondta, a minősített többség megszerzéséhez a Szociáldemokrata Párt tanácsosainak szavazataira is szükség lesz, de bízik abban, hogy őket is sikerül meggyőzni.
A magyarországi Karcagon megöntött műalkotás jelenleg egy Budapest melletti szoborkertben várja, hogy Kolozsváron eleget tegyenek a szükséges formaságoknak, és felállíthassák a Szent Mihály-templom mellett. „Két éve elkészült a szobor, már csak fel kell állítani” – mondta lapunknak a szovátai Bocskai Vince, a műalkotás készítője. A püspök szobrának kivitelezésére 2001 novemberében hirdettek meghívásos alapú pályázatot. Nyolc művészt kértek fel a részvételre, az érsekség döntése nyomán a Bocskai alkotása nyert. Az egészalakos szobor az öntött vaskerítés mögött, 5-6 méterrel a fenyőfák előtt kapna helyet. A 80 centiméteres talapzaton álló, 2 méter 90 centiméter magas figura a Szent Mihály-plébánia épülete fele néz majd.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 23., péntek

A névtelen levél és a fekete füzet. Zsók László '56-os háromszéki politikai elítélt meghurcoltatásáról, emlékeiről (1.)

Zsók László 1942. január 8-án született Csíkdánfalván. Az elemit szülőfalujában, a középiskolát Csíkszeredában, az akkori 1-es számú gimnáziumban, a mai Márton Áron Főgimnáziumban végezte. Azaz végezte volna.

A névtelen levél és a fekete füzet. Zsók László '56-os háromszéki politikai elítélt meghurcoltatásáról, emlékeiről (1.)
Hirdetés
2026. október 22., csütörtök

A „parancs” ellenére sem költözik ki az aradi várból a helyőrség, ezért uniós támogatásról maradt le a város

Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.

A „parancs” ellenére sem költözik ki az aradi várból a helyőrség, ezért uniós támogatásról maradt le a város
2026. október 22., csütörtök

Két nap föld alatti tiltakozás után feljöttek a felszínre a fizetésük csökkenése miatt dühös bányászok

Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.

Két nap föld alatti tiltakozás után feljöttek a felszínre a fizetésük csökkenése miatt dühös bányászok
2026. október 22., csütörtök

Megvédeni a jövőt: nem csak a múltra emlékeztet a romániai kommunista diktatúra múzeuma Székelyföldön

Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.

Megvédeni a jövőt: nem csak a múltra emlékeztet a romániai kommunista diktatúra múzeuma Székelyföldön
Hirdetés
2026. október 21., szerda

Iskolapszichológusok és tanácsadók segítségét kérték a késelés utáni első tanítási napon Besztercén

Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.

Iskolapszichológusok és tanácsadók segítségét kérték a késelés utáni első tanítási napon Besztercén
2026. október 21., szerda

Kolozsvár polgármestere gettók és no-gó zónák kialakulásától tart a vendégmunkások miatt

Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.

Kolozsvár polgármestere gettók és no-gó zónák kialakulásától tart a vendégmunkások miatt
2026. október 21., szerda

Erdély-szerte megemlékezéseket tartanak az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján

A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.

Erdély-szerte megemlékezéseket tartanak az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján
Hirdetés
2026. október 21., szerda

Újra vadászhatnak a medvékre, de a kártérítések körül továbbra is nagy a baj

Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.

Újra vadászhatnak a medvékre, de a kártérítések körül továbbra is nagy a baj
2026. október 21., szerda

„Nincs mentség az erőszakra”: cselekvési tervet ígér a miniszterelnök a besztercei késelés után

Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.

„Nincs mentség az erőszakra”: cselekvési tervet ígér a miniszterelnök a besztercei késelés után
2026. október 21., szerda

Ideiglenesen Tóth Csaba látja el a prefektusi feladatokat Arad megyében

Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.

Ideiglenesen Tóth Csaba látja el a prefektusi feladatokat Arad megyében
Hirdetés
Hirdetés