
Gergely Zoltán kolozsvári szobrászművész terve, ami a lakosság egy részének tetszését nem nyerte el
Fotó: Sepsiszentgyörgy Önkormányzata
Indulatokat, felháborodást váltott és vált ki, napok óta kommenthadjáratokat, sőt gyűlölködő hangnemben folytatott diskurzusokat indított el a közösségi oldalon a Sepsiszentgyörgyön felállítandó Petőfi-szobor ügye, amelyről Vécsi Nagy Zoltán művészettörténészt, az Erdélyi Művészeti Központ (EMŰK) korábbi vezetőjét kérdeztük.
2023. január 11., 08:432023. január 11., 08:43
Miután az alkotás kiválasztására felkért szakmai zsűri Gergely Zoltán kolozsvári szobrászművész tervét fogadta el, az önkormányzat lakossági nyomásra új pályázatot ír ki a köztéri alkotásra. Petőfi köztéri szobrát július végén avatná fel a Kovászna megyei és a sepsiszentgyörgyi önkormányzat, valamint a helyi kulturális intézmények által meghirdetett Petőfi-emlékév záróeseményeként. A sepsiszentgyörgyi önkormányzat által korábban kiírt pályázatra hat pályamű érkezett, a szakmai zsűri Gergely Zoltán tervét ítélte a legjobbnak, aki hétköznapi emberként ábrázolta az ifjú költőt. A nyertes pályaművet azonban számos kritika érte a lakosság részéről a közösségi oldalakon,
A Krónika megkeresésére Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész, a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ (EMŰK) korábbi vezetője úgy vélekedett,
„Kétféle gyakorlat van a pályázat esetében: az egyik, hogy a pályázók beküldik a maketteket, ezek kiállításra kerülnek és a közönség is hozzászólhat. És azután, figyelembe véve a közönség véleményét is, dönt a szakmai zsűri. A másik mód, hogy ha a megrendelő nem érzi magát szakértőnek, akkor felkér elbírálásra szakértőket. Egyébként a pályázók közül mindenki megpróbálta értelmezni azt a Petőfi-képet, amit a költőről tudunk” – mondta Vécsi Nagy Zoltán.

Elbírálták a Petőfi Sándor egész alakos szobrának megalkotására beérkezett pályaműveket – tájékoztat a sepsiszentgyörgyi városháza. A pályázatot Gergely Zoltán kolozsvári szobrászművész nyerte.
A szakmai zsűri tagjai Bocskai Vince szobrászművész, Vetró András szobrászművész, Jánó Mihály művészettörténész, Bordás Beáta művészettörténész, Czimbalmos-Kozma Csaba városgondnok voltak.
Komoly bizottság döntötte el, hogy melyik pályamű nyerjen, olyan komoly bizottság, amelyen kívül nem nagyon lehet megbízhatóbbat összehívni Erdélyben. És ez a bizottság el tudja dönteni, melyik terv alkalmas arra, hogy köztéri szoborrá váljon. Ezt felülbíráltatni a lakossággal nem etikus, megzavarja a köztéri szobor állításának további sorsát, mindenki bizalmatlan lesz mindenkivel szemben” – mondta a művészettörténész. Hozzátette,
„Ráadásul Gergely Zoltán szobrászművész rögtön jelezte, hogy hajlandó tárgyalni arról, milyen legyen a szobor, tehát nem egy rugalmatlan alkotóról van szó. A benyújtott terv pedig általában vázlat egy nagy szoborhoz” – mondta Vécsi Nagy Zoltán. Azt is elmondta, a művésszel le lehet ülni tárgyalni, ahogy régen a pápák, királyok megrendelőkként tárgyaltak az alkotókkal – ezt is meg lehet tenni. Vécsi Nagy Zoltán azt mondta, hiányolja, hogy a megrendelő nem támaszkodott eléggé a zsűri meglátására, így sajnos a jelenlegi helyzet kellemetlen, mert
„Ahányan vagyunk, annyiféleképpen képzeljük el egy ilyen közismert személyiség figuráját, mint amilyen Petőfi. Az én magánvéleményem sem egyezik minden részletében a kétségtelenül legtöbbet ígérő pályamű által megjelenített és a kiírásnak leginkább megfelelő Petőfi-képpel, de mivel ismerem Gergely Zoltán korább felállított kiváló köztéri szobrait, bíztam annak végső művészi megoldásában. Mindenképpen rossznak tartom, hogy lakossági nyomásra visszavonták a döntést. Nehéz elképzelni, hogy miként lehetne most megfelelőképpen megoldani ezt a helyzetet” – mondta Vécsi Nagy Zoltán. Kifejtette,
„Most már ezek után nem lehet úgy csinálni, hogy rejtve marad a pályázat és egyszer csak lesz egy szobor. Most már muszáj végigjátszani ezt a játékot, de kell tisztán tudni, hogy mi a pontos kiírás, stb. Én többször ültem köztéri szobrot elbíráló bizottságban, és megfogadtam, hogy többé nem teszem. Amikor az ember azt mondja, hogy neki nem tetszik az illető terv, akkor a döntés megjelenésénél nem tüntetik fel, hogy az illető zsűritagnak nem tetszett, hanem csak azt, hogy kik voltak az ítészek” – mondta a művészettörténész.

Kifogásolja a Sepsiszentgyörgyön felállítandó Petőfi-szobor kiválasztására felkért szakmai zsűri, hogy az önkormányzat lakossági nyomásra új pályázatot ír ki a köztéri alkotásra.
Amint arról beszámoltunk, a zsűri egyik tagja, Vetró András kézdivásárhelyi szobrászművész a Háromszék napilap megkeresésére a múlt héten azt mondta, Petőfi Sándor emblematikus alakját nagy kihívás újszerűen megmintázni, megítélése szerint Gergely Zoltánnak ez sikerült. „Nem volt helyes lépés engedni az utca nyomásának, és új pályázatot kiírni” – fejtette ki Vetró András, aki azt is közölte, nem kíván az új elbíráló bizottság tagja lenni.
A sepsiszentgyörgyi városvezetés azzal indokolta az új kiírást, hogy az eredeti nem a szabadságharcos, forradalmár Petőfit helyezte előtérbe, hanem az egész embert, így az új kiírás megköveteli a költőre és korára jellemző jegyek megjelenítését. „Egy szakmai grémium által meghatározott sorrendet soha nem fogok megváltoztatni, de a lakosság véleményét is szeretném figyelembe venni” – írta korábbi közleményében Antal Árpád polgármester.
Épp Sepsiszentgyörgyön 2010 óta A három szék című alkotása, 2013-tól Márton Áron püspök egész alakos szobra a római katolikus érseki palotában Gyulafehérváron, 2013-tól Kós Károly mellszobra a Kolozs megyei Sztánán, 2014-től báró Kemény Zsigmond mellszobra a Maros megyei Pusztakamaráson. 2016-ban készült el Gergely Zoltán alkotásaként Márton Áron püspök szarkofágja, amely a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyházban található. Szintén 2016-tól látható az 5000 elhurcolt magyar civil férfi emlékműve a kolozsvári Házsongárdi temetőben. Dávid Ferencnek, az unitárius egyház alapítójának egész alakos kolozsvári szobrát is Gergely Zoltán készítette: a 2019-ben felavatott szobor a belvárosi unitárius templom és a János Zsigmond Unitárius Kollégium között kialakított kis téren látható.
Az elmúlt tíz évben példátlan mértékű fejlesztések valósultak meg az erdélyi református egyházban a magyar állami támogatásoknak köszönhetően. Kolumbán Vilmos József püspök szerint a beruházások messze túlmutatnak az épületek felújításán.
Elkezdődik az erdélyi szecessziós építészet kiemelkedő példájának tartott marosvásárhelyi közigazgatási palota külső felújítása. A Maros megyei önkormányzat aláírta a kivitelezési szerződést a közbeszerzést elnyerő céggel – közölték.
Az erdélyi magyar autonómiaküzdelem jelenlegi helyzetéről és európai összefüggéseiről beszélt Tőkés László, Szilágyi Zsolt, valamint Teresa Calveras, a Katalán Nemzetgyűlés főtitkára egy szerdai kolozsvári sajtótájékoztatón.
Szerdán kora reggel kigyulladt egy habszivacsgyár Aradon, az óriási füst miatt a lakosság egy részét Ro-Alert üzenetben figyelmeztették a légszennyezés veszélyeire. A kigyulladt gyár füstje a határ túloldalán is látszott.
Immár több mint 50 százalékban elkészült az A1-es autópálya dél-erdélyi szakaszának még hiányzó, „medvealagutas” része, azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy a sztráda nem készül el az idei határidőre.
Az elmúlt hetekben több súlyos közlekedési baleset történt romániai településeken, amelyekben kerékpárosok vesztették életüket, vagy súlyos, maradandó sérüléseket szenvedtek. A rendőrség a legfontosabb közlekedési szabályok betartására figyelmeztet.
Częstochowa és Krakkó szentélyeihez tizedik alkalommal indul el a Fekete Madonna Zarándokvonat június 22–26. között. A jubileumi zarándoklat a Kárpát-medence magyarságának egyik legjelentősebb közös lelki eseménye.
A szilágycsehi ortodox közösség adománygyűjtő kampányt indított a helyi református templom helyreállításának támogatására, miután a 16. századi műemlék templom tornya február elején összeomlott – adta hírül kedden az Agerpres hírügynökség.
Kockázatos drogokkal való kereskedelemmel, bűnsegédlettel, valamint bizonyítékok eltüntetésével vagy megsemmisítésével gyanúsítanak több személyt Arad megyében.
A Szegedi Tudományegyetem, a temesvári Victor Babeş Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és az OncoHelp Egyesület részvételével, uniós támogatással indult egy 2028 elejéig tartó projekt, amely az antibiotikum-rezisztencia elleni hatékony fellépést segíti.
szóljon hozzá!