A humánerőforrással történő megfelelő foglalkozás is pótolhatja a hatalmas űrt
Fotó: Kristó Róbert
Hivatalos becslés szerint legalább egymillió ember hiányzik a romániai munkaerőpiacról. Nagyon sok cégvezető keres munkatársakat, mások pedig azon iparkodnak, hogy a meglévőket megtartsák. Összeállításunkban gazdasági szakemberekkel és külföldön munkát vállaló erdélyiekkel beszélgettünk.
2018. augusztus 11., 11:482018. augusztus 11., 11:48
Tulajdonképpen senkit nem lepett meg – legkevésbé a vállalkozókat – Eugen Teodorovici pénzügyminiszter minapi bejelentése, miszerint egymillió ember hiányzik a romániai munkaerőpiacról. A különböző források az ország határain túl dolgozó romániai munkavállalók számát 3 és 4 millió közöttire teszik, ez a munkaképes réteg hiányzik a hazai gazdaságból.
Miközben a rendszerváltás óta az ország elveszítette lakosságának legalább 17 százalékát – ebből az aktív lakosság számaránya lényegesen magasabb –,
Az utóbbi néhány évben újraindult ugyan a szakmunkásképzés, de az előző évtized rossz tapasztalatai miatt ez az oktatási forma ma sem népszerű. A meghirdetett helyekre legtöbbször nincs elegendő jelentkező. A hazai munkaerőpiac ördögi körben mozog.
Kun Árpád, egy Kolozsvár közeli autószerviz tulajdonosa arra panaszkodik, hogy bár három héten át hirdetett a helyi Paprika Rádióban – autószerelő szakmunkásokat keres –, a hirdetés ideje alatt senki nem hívta fel telefonon. A magyarfenesi vállalkozó szerint nem egyedi esetről van szó, az összes környékbeli üzletember ismerőse hasonló gondokkal küzd. Az autószerelő szakember szerint már rég illúzió, hogy jól képzett szakmunkásokat lehessen alkalmazni. Rendszerint olyanok jönnek, akiket egy-két év alatt ő maga tanít meg a szakmára, majd többnyire továbbállnak, mert úgy gondolják, már értenek annyira a szakmához, hogy saját szakállukra vállaljanak kocsijavítást.
„A mai világban nagyon nehéz új szakmunkást alkalmazni, és nagyon nehéz a meglévőket megtartani” – magyarázza a szerviztulajdonos, aki szerint
Kun úgy véli, a Nyugat-Európában kínált munka bére azért tűnik sokkal többnek, mert vendégmunkásként a hét minden napján, reggeltől estig dolgoznak. Aki viszont beleszámítja, hogy itthon van a családja mellett, és a hétvégéi szabadok, mindent egybevetve Erdélyben is kijöhetnek a számításai.
Építőipari vállalkozóként a kolozsvári Kádár Zsolt azért van kissé jobb helyzetben, mert maga toborozza a munkaerőt Székelyföldről és Csángóvidékről, ahol a kolozsvári szintű keresetek vonzóak, főleg, ha szállást is tud biztosítani. Ezzel együtt ő is munkaerőhiánnyal küzd, mert az érkezők még nem értenek annyira a kőművességhez, hogy nagyobb szakértelmet igénylő munkát bízzon rájuk. A tíztagú csoportban mindössze négy jó szakember dolgozik, a többi most tanulja a szakmát, ami késlelteti a felvállalt munkák átadási határidejét.
– panaszolja a vállalkozó.
Néhány külföldön dolgozó erdélyi magyar munkavállalóval is felvettük a kapcsolatot, akiket arra kértünk, mondják el, milyen feltételek mellett térnének haza. A három megkérdezett az alacsony hazai bérekkel magyarázza, hogy nem itthon, hanem Nyugat-Európában dolgozik. K. Lajos építőipari szakmunkás négy éve van távol Szilágyságban élő családjától, amelyet évente háromszor lát.
„Tizenöt évet dolgoztam Erdélyben kőművesként, amíg úgy döntöttem, hogy távozom. Kézbe nagyobb összeget fizettek, de a munkakönyvemben mindig minimálbér szerepelt. Amire nem tudtunk kölcsönt felvenni, nem tudtunk egyről kettőre haladni” – panaszolja a középkorú férfi, aki azt tervezi, hogy még egy évet kinn dolgozik, utána hazatér, mert öt év svédországi legális munkavállalás után minimálnyugdíjra jogosult, ami nagyobb a romániai átlagnyugdíjnál.
Erika öt éve Nagy-Britanniában pincérkedik, azelőtt hajón dolgozott. Érettségi után távozott Marosvásárhelyről, és azt mondja, már nem sok értelmét látja annak, hogy hazatérjen.
– magyarázza. Bárdos Aranka helyzete annyiban más, hogy kéthetente Zilahról ingázik egy München melletti kis településre, ahol idős embert gondoz. Amikor elvégezte az asszisztensképzőt, hirdetésre jelentkezett, és azonnal felvették, menet közben tanult meg németül. Kéthetente váltják egymást egy másik szilágysági fiatalasszonnyal. „Nagyon nehéz ez a két hét, mert állandóan a beteg mellett kell légy, de kibírható. Annyit keresek, mintha itt három hónapot dolgoznék nővérként” – mondja Aranka, aki ezt csak átmeneti pénzkereseti lehetőségként vállalja, amíg sikerül befejezni most épülő otthonukat. Utána itthon helyezkedne el az egészségügyben.
Dácz Tibor közgazdász, a Magyar Unitárius Egyház gazdasági előadó-tanácsosa két egyházi tulajdonú, vendéglátóipari kft.-t felügyel Kolozsváron. Megfogalmazása szerint ma
„Hiányzik a takarító személyzet, a vendéglátóipari alkalmazott és a legkülönbözőbb szakmunkás, ezeket a romániai bérezési rendszerben mindig rosszul fizették meg. Ezekben a szakmákban Nyugat-Európában sokkal többet lehet keresni, így érthető, hogy aki teheti, odamegy” – magyarázza a baj egyik okát a gazdasági szakember.
A legkevésbé megfizetett szakterületek küszködnek a legnagyobb munkaerőhiánnyal
Fotó: Kristó Róbert
Az alacsony fizetések mellett a munkaerőhiány másik fő oka a hiányos szakképzés. A hogyan tovább kérdésére válaszolva Dácz szerint ezt nem lehet parancsszóra történő fizetésemeléssel orvosolni.
Dácz szerint ha megkérdezzük az alkalmazottakat, mindenki a fizetést teszi az első helyre. A humánerőforrás-politika azonban ennél több. Amelyik cég csapatépítéssel, folyamatos szakképzéssel és jó szóval motiválja alkalmazottait, ott a kisebb fizetés is vonzó lehet. Nálunk a humánerőforrás kultúrája most kezd fejlődni. Eddig főleg multinacionális cégek foglalkoztak vele, mert ők már korábban felismerték a jelentkező munkaerőhiányt, most azonban a közepes és kis cégek is egyre többet fordítanak alkalmazottaik megtartására.
Dácz szerint áttörést hozhatna a romániai munkaerőpiacon a szakképzés állami felkarolása és új, pozitív színben történő bemutatása. „Minél több fiatalt bátorítani kell arra, hogy szakmát tanuljon. A szülők is fel kell hogy ismerjék, nem vagyunk egyformák: sokan jobban boldogulnak az életben egy jó szakmával, mintha továbbtanulnának” – fogalmaz Dácz Tibor.
Geréb László székelyudvarhelyi közgazdász, egyetemi oktató, a kis- és középvállalatok jó ismerője szerint a munkaerő egyre inkább az erdélyi nagyvárosokba összpontosul.
Ez a szakember szerint azt jelenti, hogy azok a cégek maradnak meg, amelyek profi menedzsmenttel rendelkeznek, tevékenységüket nyereségessé tudják tenni, valamint tisztességes fizetést biztosítanak az alkalmazottaknak. Geréb szerint más út nincs, az egyre nagyobb munkaerőhiány új stratégiák kidolgozására készteti az életképes vállalatokat.
Geréb László is úgy véli, hogy a szakoktatás újragondolása lehet a jó megoldás. A közgazdász szerint nem csupán a képzés, hanem az iskolák és a munkaerőpiac közötti kapcsolat is megszakadt. Ezt próbálja újjáépíteni az utóbbi években bevezetett duális képzés, amely azonban csak aprólékosan fejti ki pozitív hatását.
A székelyföldi szakember pozitív előrelépésnek tartja, hogy az utóbbi években a romániai bérek erőteljes növekedésnek indultak, ami akár megoldást is jelenthet a problémára. „Csak az elmúlt két évben 25 százalékkal nőtt az átlagbér” – emlékeztet. Tehát van bizonyos szintű bérfelzárkózás, amely javarészt a jelentős állami fizetésemelésekkel magyarázható.
Geréb László szerint újfajta megoldás körvonalazódik az erdélyi munkaerőhiány orvoslására. A romániai cégeknek leányvállalatot kell nyitniuk Németországban, Angliában, tehát egy nyugati fejlett államban. Ha az alkalmazottakban a magasabb fizetés iránti igény felmerül, külföldön ugyanannál a vállalatnál helyezkedhetnek el, amelynél korábban dolgoztak. Így a cég nem veszíti el szakképzett munkásait, valamint két lábon áll.
Ehhez a vállalatnak csak egy kiváló kapcsolati személyt kell találnia az adott országban, aki beindítja az ottani ügyeket. Közben ez a munkavállalónak is biztonságérzetet nyújt, hiszen hazaköltözés esetén sem marad állás nélkül. A munkások fél évet itthon, fél évet pedig külföldön dolgozhatnak.
„Két-három év alatt olyan cégeink lettek, amelyek már több millió eurós projektekkel dolgoznak, miközben néhány éve még azon gondolkoztak, hogy hazai vállalatukat is be kell zárniuk, mivel minden szakemberük elment” – magyarázta Geréb László.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.
Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Vádat emelt a Temes megyei törvényszéki ügyészség a januárban elkövetett csenei gyermekgyilkosság három, szintén kiskorú elkövetője közül kettő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Felbátorították Közép-Európa egyik legnagyobb sípályakomplexumának képviselői a Bihar Megyei Tanács elnökét, miután közösen megvizsgálták Biharfüred és Vârtop adottságait, síparadicsommá alakításuknak potenciális fejlesztési lehetőségeit.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!