Mozgássérültek számára tartanak foglalkozást Csíkszeredában

Az immár harmadik alkalommal sorra kerülő rendezvény kedden kezdődött és augusztus 5-éig tart, a programban 19 gyermek és 23 felnőtt vesz részt. A keddi megnyitón a szervezők elmondták: a foglalkozás során a Pető-módszert, más néven a konduktív nevelési rendszert használják, amely „az emberben rejlő csodát próbálja előhívni\", lehetőséget ad a személyiség teljes kibontakoztatására.

A gyerekek és a felnőttek beszéd-, illetve értelmi és szociális fejlesztését összekötik a mozgásfejlesztéssel, továbbá lehetővé teszik a társakkal való együttműködést. A háromhetes programot a mozgásállapotot, valamint az értelmi és a szociális készségeket felmérő vizsgálat előzte meg, ennek eredményei és az életkor alapján osztották csoportokba a jelentkezőket, hogy hatékonyabb legyen a foglalkozás.

Csuka Pál, a Pető András Főiskola nemzetközi projektekért felelős vezetője rámutatott: a gyermekeket három csoportra osztották, számukra minden hétköznap kétórás foglalkozást tartanak, a felnőttek pedig heti két–három alkalommal találkoznak, két kiskorúval pedig egyéni foglalkozásokat szerveznek. A legfiatalabb jelentkező 1 éves és 3 hónapos, a legidősebb 80 éves. A gyerekekkel tartott programokba a szülőket is bevonják, ennek kapcsán Szász Emese programfelelős, a Caritas munkatársa elárulta: hosszú távon önsegítő csoportokat hoznak létre a felnőttek és a szülők számára, hogy ne szakadjon meg a kapcsolat, és mindig tudjanak támaszt nyújtani, amennyiben szükség van erre.

Csuka Pál arról is beszámolt, hogy az elmúlt két évben a csíkszeredai foglalkozások előtt több mint 150 jelentkezőt vizsgáltak meg, a háromhetes programban pedig összesen 74 gyermek és 60 felnőtt vett részt. Noha az idei akció már elkezdődött, továbbra is várják a jelentkezőket. A projektvezető hangsúlyozta: a programban való részvétel komoly munkát és erőfeszítést igényel, nagyon intenzívek a foglalkozások, csütörtökre el is fáradnak a gyerekek. „A foglalkozások játékos jellegűek, hogy a gyerek ne érezze túl komolynak, megerőltetőnek. Az első napon adódnak kisebb problémák, mert még új számukra a szituáció, de a harmadik napra már nincs sírás. Akkor már sokkal inkább az a baj, hogy nem akarnak hazamenni, szeretnének még játszani″ – tette hozzá Csuka.

A mozgássérültek fejlesztését és nevelését célzó foglalkozásokat egyébként a konduktorok vezetik, akik egy személyben pedagógusok és pszichológusok. Ők mutatják a cél fele vezető utat, a betegek szellemi és fizikai fejlődését felügyelik. A  Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete januártól Erdélyben is tervez konduktori képzést indítani. A csíkszeredai tevékenység a magyar kormány, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a Gyulafehérvári Caritas Fogyatékkal Élőket Támogató Szolgálatának együttműködésével valósul meg.