Korodi Attila és Tánczos Barna a mogyorófakeresztek állításakor
Az úzvölgyi katonai temetőben tizennégy olyan hadi sírt jelöltek meg csütörtökön mogyorófavesszőből készült keresztekkel, amelyekben az osztrák–magyar sereg elesettjei nyugszanak, ám Dormánfalva önkormányzata a román hősöknek szánt betonkereszteket állított rájuk.
2019. május 09., 16:222019. május 09., 16:22
2019. május 09., 20:592019. május 09., 20:59
Mogyorófavesszőből összekötött feszületekkel pontosan megjelölték 14 hősi halott betonkeresztekkel „ellepett” sírhelyét csütörtökön az úzvölgyi katonai temetőben. Korodi Attila Hargita megyei parlamenti képviselő – akit mogyorófavessző-metszés közben értünk el telefonon – a Krónikának elmondta,
Az úzvölgyi haditemető körül kialakult helyzet rendezése egész Székelyföld számára kiemelt ügy, és közös fellépést követel – hangzott el azon az egyeztetésen, amelyet a székelyföldi tanácselnökök tartottak Kolozsváron, miután Magyarország miniszterelnökét személyesen tájékoztatták.
Korodi kifejtette, az osztrák–magyar katonai temető bécsi levéltárban fellelhető térképén pontosan be van jelölve az Úz völgyében elesett 14 hősi halott neve és sírhelye – azoké az elesetteké, akiknek sírjaira önkényesen betonkereszteket állított Dormánfalva önkormányzata. A 14 hősi halott nyugvóhelyét Korodi Attila képviselő, Tánczos Barna szenátor és Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere mogyorófavesszőből összekötött keresztekkel jelölte meg, mint ahogy a Nyergestetőn is ágakból kötözött keresztek állnak az emlékhelyen.
Újabb fordulat az úzvölgyi katonatemető ügyében: egy birtokunkba jutott videofelvétel azt bizonyítja, hogy a román fél már a tavalyi centenáriumi évben eltervezte, hogy emlékművet állít a sírkertbe a hősi halált halt román katonák emlékére.
A lépésről a politikum, a civil szféra és a történelmi magyar egyházak képviselői által létrehozott kezdeményező bizottság döntött. A település- és megyeközi határvita, illetve a több országot érintő diplomáciai konfliktus rendezése érdekében megalakult testület határozata szerint a 14 hősi halottról a vasárnapi úzvölgyi ökumenikus tábori istentiszteleten emlékeznek meg.
Szolidaritásukat fejezték ki az alcsíki polgármesterek Csíkszentmárton polgármestere, illetve a helybéliek mellett az úzvölgyi katonatemető körül kialakult helyzet miatt. A községvezetők szerdán Csíkszentmártonban tartott sajtótájékoztatóján arra intették a lakosságot, hogy tartózkodjanak az önbíráskodástól.
Korodi arról is beszámolt, hogy megkapta a bákói regionális építkezési felügyelőség hivatalos döntését, amelyben
A hatóság felszólította Bákó megye prefektusát, hogy mérlegelje az építési engedély megtámadását a közigazgatási bíróságon. A közigazgatási per automatikusan felfüggesztené az építési engedély hatályát, és a jogerős ítéletig érvénytelenítené az okmányt. A hatóság felsorolta azokat a dokumentumokat, amelyekkel a dormánfalvi önkormányzat saját vagyonába vette a temetőt, de azt is megállapította, hogy egy 2010-es kormányhatározat a területet Csíkszentmárton közterületeként határozza meg. A hatóság azt is törvényellenesnek találta, hogy a dormánfalvi önkormányzat nem kérte a kulturális tárca jóváhagyását az emlékmű művészi koncepciójára vonatkozóan.
Korodi Attila úgy véli, Bákó megyében további eljárások várhatók. A parlamenti képviselő arra biztat, hogy minél többen vegyenek részt a május 12-én 15 órától sorra kerülő ökumenikus istentiszteleten, amelyen az úzvölgyi hadi temetőért imádkoznak, és amelyen „fel kell mutatni Székelyföld erejét”.
Mint ismeretes, a Bákó megyei Dormánfalva önkormányzata a közigazgatásilag Csíkszentmártonhoz tartozó Úzvölgye első világháborús osztrák–magyar katonai temetőjében román katonai emlékhelyet hozott létre, 52 betonkeresztet és egy nagy méretű ortodox keresztet állított fel. Az emlékműavatást május 17-re hirdették meg.
Babucs Zoltán hadtörténész szerint az úzvölgyi katonai temető kibővítése rendkívül súlyos mértékben sérti a hadisírokról szóló magyar–román államközi megállapodást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás