
Korodi Attila és Tánczos Barna a mogyorófakeresztek állításakor
Az úzvölgyi katonai temetőben tizennégy olyan hadi sírt jelöltek meg csütörtökön mogyorófavesszőből készült keresztekkel, amelyekben az osztrák–magyar sereg elesettjei nyugszanak, ám Dormánfalva önkormányzata a román hősöknek szánt betonkereszteket állított rájuk.
2019. május 09., 16:222019. május 09., 16:22
2019. május 09., 20:592019. május 09., 20:59
Mogyorófavesszőből összekötött feszületekkel pontosan megjelölték 14 hősi halott betonkeresztekkel „ellepett” sírhelyét csütörtökön az úzvölgyi katonai temetőben. Korodi Attila Hargita megyei parlamenti képviselő – akit mogyorófavessző-metszés közben értünk el telefonon – a Krónikának elmondta,

Az úzvölgyi haditemető körül kialakult helyzet rendezése egész Székelyföld számára kiemelt ügy, és közös fellépést követel – hangzott el azon az egyeztetésen, amelyet a székelyföldi tanácselnökök tartottak Kolozsváron, miután Magyarország miniszterelnökét személyesen tájékoztatták.
Korodi kifejtette, az osztrák–magyar katonai temető bécsi levéltárban fellelhető térképén pontosan be van jelölve az Úz völgyében elesett 14 hősi halott neve és sírhelye – azoké az elesetteké, akiknek sírjaira önkényesen betonkereszteket állított Dormánfalva önkormányzata. A 14 hősi halott nyugvóhelyét Korodi Attila képviselő, Tánczos Barna szenátor és Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere mogyorófavesszőből összekötött keresztekkel jelölte meg, mint ahogy a Nyergestetőn is ágakból kötözött keresztek állnak az emlékhelyen.

Újabb fordulat az úzvölgyi katonatemető ügyében: egy birtokunkba jutott videofelvétel azt bizonyítja, hogy a román fél már a tavalyi centenáriumi évben eltervezte, hogy emlékművet állít a sírkertbe a hősi halált halt román katonák emlékére.
A lépésről a politikum, a civil szféra és a történelmi magyar egyházak képviselői által létrehozott kezdeményező bizottság döntött. A település- és megyeközi határvita, illetve a több országot érintő diplomáciai konfliktus rendezése érdekében megalakult testület határozata szerint a 14 hősi halottról a vasárnapi úzvölgyi ökumenikus tábori istentiszteleten emlékeznek meg.

Szolidaritásukat fejezték ki az alcsíki polgármesterek Csíkszentmárton polgármestere, illetve a helybéliek mellett az úzvölgyi katonatemető körül kialakult helyzet miatt. A községvezetők szerdán Csíkszentmártonban tartott sajtótájékoztatóján arra intették a lakosságot, hogy tartózkodjanak az önbíráskodástól.
Korodi arról is beszámolt, hogy megkapta a bákói regionális építkezési felügyelőség hivatalos döntését, amelyben
A hatóság felszólította Bákó megye prefektusát, hogy mérlegelje az építési engedély megtámadását a közigazgatási bíróságon. A közigazgatási per automatikusan felfüggesztené az építési engedély hatályát, és a jogerős ítéletig érvénytelenítené az okmányt. A hatóság felsorolta azokat a dokumentumokat, amelyekkel a dormánfalvi önkormányzat saját vagyonába vette a temetőt, de azt is megállapította, hogy egy 2010-es kormányhatározat a területet Csíkszentmárton közterületeként határozza meg. A hatóság azt is törvényellenesnek találta, hogy a dormánfalvi önkormányzat nem kérte a kulturális tárca jóváhagyását az emlékmű művészi koncepciójára vonatkozóan.
Korodi Attila úgy véli, Bákó megyében további eljárások várhatók. A parlamenti képviselő arra biztat, hogy minél többen vegyenek részt a május 12-én 15 órától sorra kerülő ökumenikus istentiszteleten, amelyen az úzvölgyi hadi temetőért imádkoznak, és amelyen „fel kell mutatni Székelyföld erejét”.
Mint ismeretes, a Bákó megyei Dormánfalva önkormányzata a közigazgatásilag Csíkszentmártonhoz tartozó Úzvölgye első világháborús osztrák–magyar katonai temetőjében román katonai emlékhelyet hozott létre, 52 betonkeresztet és egy nagy méretű ortodox keresztet állított fel. Az emlékműavatást május 17-re hirdették meg.

Babucs Zoltán hadtörténész szerint az úzvölgyi katonai temető kibővítése rendkívül súlyos mértékben sérti a hadisírokról szóló magyar–román államközi megállapodást.
Vádat emelt a Temes megyei törvényszéki ügyészség a januárban elkövetett csenei gyermekgyilkosság három, szintén kiskorú elkövetője közül kettő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Felbátorították Közép-Európa egyik legnagyobb sípályakomplexumának képviselői a Bihar Megyei Tanács elnökét, miután közösen megvizsgálták Biharfüred és Vârtop adottságait, síparadicsommá alakításuknak potenciális fejlesztési lehetőségeit.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Második beszélgetőkönyvével jelentkezett Csinta Samu, a Krónika volt főszerkesztője. Az Ajtók kilátással 32, korábban a Háromszék napilapban megjelent, időtállónak szánt beszélgetést gyűjt egybe írókkal, lelkészekkel, közéleti és kulturális szereplőkkel.
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
2 hozzászólás