Hétfőn is munkások dolgoztak a temető „nemzetközivé” tételén
Fotó: Pinti Attila
Babucs Zoltán hadtörténész szerint az úzvölgyi katonai temető kibővítése rendkívül súlyos mértékben sérti a hadisírokról szóló magyar–román államközi megállapodást.
2019. május 07., 18:332019. május 07., 18:33
A dokumentum ugyanis világosan kimondja, hogy „a szerződő felek kölcsönösen biztosítják a Magyar Köztársaság területén található román hadisírok és háborús emlékművek, illetve a Románia területén található magyar hadisírok és háborús emlékművek megőrzését és a háborús elesettek örök nyugalomhoz való jogát, beleértve azt is, hogy nem engedik meg a hadisírok és a háborús emlékművek közvetlen közelében olyan építmények és létesítmények elhelyezését, amelyek nem egyeztethetők össze az adott hely méltóságával.”
Hiába szabályozza államközi egyezmény a romániai magyar és a magyarországi román hadisírok jogi helyzetét, a dormánfalvi önkormányzat erre fittyet hányt. A birtokunkba jutott 1917-es térkép bizonyítja, hogy a dormánfalviak a 10. honvéd gyalogezred I. számú temetőjének sorai fölé állították a betonkereszteket.
A magyarországi hadtörténész a Krónikának elmondta, úgy tűnik, ez cseppet sem zavarja a román felet, de ezen szerinte nincs mit csodálkozni, hiszen amióta román impérium van Erdélyben, szinte minden magyar településre jutott egy-egy ortodox templom, kolostor, avagy valamilyen dáko-román mementó, hogy ezzel is igazolják, az idők kezdetétől övék volt ez a föld.
„Ha Dormánfalva román katonai temetőt akar létrehozni, akkor előbb keressen olyan sírokat, amelyekben valóban román katonák nyugszanak, hozzák rendbe azokat és ott emeljenek emlékművet, ne pedig a mi hősi temetőnk elé.
– fogalmazott Babucs Zoltán.
Az úzvölgyi első világháborús katonai temető korabeli (1917-es) térképe, részlet
Hozzátette: az 1917-ben létrejött úzvölgyi hősi temetőben osztrák–magyar, német és orosz katonák, valamint második világháborús székely határőrök nyugszanak, román pedig egy sem. Mint mondta, nemcsak az erdélyi, de az anyaországi magyarság számára is a magyar katonai hősiesség és áldozatvállalás szimbólumát jelenti a Hargita megyei sírkert, s a magyarok nemzeti érzéseit gyalázták meg azzal, hogy történelemhamisítási szándékkal megpróbálják elrománosítani ezt a hősi temetőt.
„A külügyi és a honvédelmi tárcának is tiltakoznia kell, nem söpörhetjük a szőnyeg alá. Mert ha most nem történik semmi, pár év múlva már a román történelemtankönyvek is az úzvölgyi román hősi sírokról fognak ódákat zengeni” – vélekedett lapunknak Babucs Zoltán.
Teodor Meleşcanu román külügyminiszter közbenjárását kérte az úzvölgyi katonatemető ügyében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter – közölte a tárca hétfőn az MTI-vel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás