2011. augusztus 05., 06:402011. augusztus 05., 06:40
A békés tiltakozás során ugyanakkor a két nép egyenrangúságára próbálták volna meg felhívni a MOGYE vezetőségének figyelmét. Mint arról beszámoltunk, az utóbbi hetekben számos diszkrimináció érte az intézmény magyar ajkú tanárait és diákjait. A polgármesteri hivatalba még július közepén benyújtott kérvényükben a körmenet kezdeményezői rámutatnak, hogy a történelmi egyházakat is bevonó akciójuk során a magyar vonal létrehozását kérik.
A helyi rendőrség igazgatója, Valentin Bretfelean által elnökölt bizottság egyöntetűen elutasította az Ádám Valérián által benyújtott kérvényt. Bár lapzártánkig nem indokolták meg írásban döntésüket, a testület tagjai arra hivatkoztak, hogy a RMOGYKE és a BKB lényegében nem is fordult hozzájuk kérvénnyel, hanem egyszerűen bejelentette, hogy békés tüntetést szervez. „Valóban az első mondat félreértelmezhető, de főleg félremagyarázható – ismerte el Ádám Valérián. – De akkor azt mondtam, semmi gond, kijavítom, aláírom és lepecsételem. Ezt már nem voltak hajlandók elfogadni, mondván, hogy nyújtsak be egy újabb beadványt, amit a következő ülésükön tárgyalnak meg. Egyértelmű volt: nem akarják a körmenetet engedélyezni. Ezt telefonon Bretfelean már előzőleg is tudtomra adta. Nem is csoda, hisz a bizottságban egyetlen magyar személy sem kapott helyet.” A lapunk által megkeresett rendőrségi igazgató megerősítette, valóban nem tartja helyesnek, hogy valakik az orvosi egyetem belügyeit feszegessék. „Egyetemi autonómia van, az efféle gondokra nem az utcán, hanem az intézmény falain belül kell választ keresni” – szögezte le Bretfelean. A rendőr ugyanakkor megjegyezte, szerinte nem felel meg a valóságnak az az állítás, miszerint a MOGYE magyar diákjait bárki is hátrányos megkülönböztetésben részesítené. A Krónika birtokába jutott zárt ajtós tanácskozás jegyzőkönyvéből kiderül, a többségében rendőrökből és csendőrökből álló bizottsági tagok úgy ítélik meg, hogy a körmenet „veszélyeztetné a két népcsoport közötti békés együttlétet”.
| Miután a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen csak politikai nyomásra, az oktatási minisztérium utólagos, rendkívüli beleegyezésével sikerült a magyar tagozat általános orvosi karának negyven fizetéses helyet biztosítani, kiderült, hogy a felvételizők körében nincs igény erre. Míg a román diákok betöltötték mind a nyolcvan helyet, a magyar jelentkezők közül csak harmincan éltek ezzel a jogukkal. Az érintettek a magas tandíjakra hivatkozva utasították el a pénzért való tanulás lehetőségét. Brassai Attila a gyógyszertan tanszék vezető professzora a napokban felhívást intézett a tandíjköteles hallgatók támogatására. Egy átlagos anyagi helyzetben levő családnak az egész évi tandíj kifizetése nem könnyű – hangsúlyozta Brassai, hozzátéve, egész évben várják a felajánlásokat. Azoknak is jól jön a segítség, akik vállalták, hogy fizetnek, hiszen a beiratkozáskor 2 ezer lejt le kell pengetniük. |
Hasonló álláspontra helyezkedett Dorin Florea polgármester, a tanintézmény egykori diákja. „Beszéltem az egyetem vezetőségével, ott nincs semmiféle gond. Csak hát egyesek megpróbálják szítani a kedélyeket. Meg kell nézni, kik szerveznék a tüntetést, hisz mind olyanok, akik soha semmit nem tettek az életben” – jelentette ki a RMOGYKE vezetőiről, Csiszár Anna Adriennről és Kincses Ajtay Máriáról, akik egyben az egyetem és a hazai orvos- és gyógyszerésztudomány elismert személyiségei. A város elöljárója – aki több alkalommal is rágalmazta az egyetem magyar tanárait – hozzátette: amennyiben mégsem mondanak le a tiltakozó akcióról, és a városháza beleegyezése nélkül megszervezik, komoly bírságokra számíthatnak.
Ádám Valérián még így sem nem hajlandó lemondani a körmenet szervezéséről. Mint lapunknak hangsúlyozta, pénteken reggel ismét benyújtja az ezúttal ügyvéd által megfogalmazott kérvényt. „A törvény szerint elég bejelenteni a tiltakozás időpontját és helyszínét, nem szükséges jóváhagyást kérni. De nem akarok ujjat húzni Floreával és Bretfeleannal, s átfogalmazom a beadványt” – mondta. Amint arról beszámoltunk, a RMOGYKE augusztus 11-ére nem csak Marosvásárhelyen, hanem tizenkét európai fővárosban is hasonló megmozdulást készül szervezni. A néma tüntetők fáklyával vagy gyertyával a román nagykövetségek elé vonulnának, ahol a vásárhelyi egyetem diákjai és tanárai közötti egyenjogúságért imádkoznának.
Nagyot fordult az idő kereke a Kolozsvár melletti „magyar szigeten”: a sok évtizedes elhanyagoltság, elszigeteltség után ma már Budapest és Bukarest is „a tenyerén hordozza” Györgyfalva közösségét.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
szóljon hozzá!