Módosítanák a magyar érettségizők vizsgarendjét

Árus Zsolt gyergyószentmiklósi politikus tavaly fordult a CNCD-hez, kérve, állapítsák meg, hogy az oktatási minisztérium diszkriminál az érettségi vizsgák megszervezése során, hiszen a román anyanyelvű diákoknak 18 nap alatt három szóbelit, majd 5 nap alatt szintén három írásbeli vizsgát kell letenniük, miközben a kisebbségi fiataloknak ugyanebben az időszakban 4-4 vizsgán kell megméretkezniük.

Árus arra is felhívta a figyelmet, hogy az érettségi menete kétszeresen diszkriminatív, hiszen a magyar diákok nagyobb mennyiségű tananyagból kell hogy felkészüljenek, másrészt a román érettségizőknek minden vizsga után van egy napjuk pihenni és felkészülni. Ehhez képest a magyar végzősök kénytelenek három egymást követő napon vizsgázni.

Árus Zsolt elmondta, a napokban kézbesítette a posta a diszkriminációellenes tanács döntését, miszerint a minisztérium nem diszkriminál, ennek ellenére javasolják, hogy változtasson a vizsgák menetén.

A tanács azzal indokolja döntését, hogy az anyanyelven való tanulás olyan jog és lehetőség, melyet a diákok önként vállalnak, ez részükről és az állam részéről egyaránt pluszerőfeszítést feltételez. Ugyanakkor a döntés indoklása kitér arra is, hogy a magyar diákok többletmunkája, valamint az, hogy anyanyelvből is érettségiznek, „megtérül” azáltal, hogy kapnak egy nyelvi kompetenciát igazoló oklevelet, amit a munkaerőpiacon hasznosíthatnak. A tanács továbbá rámutat: csak azok tanulhatnak tovább magyarul egyetemen, akik magyar nyelvből is letették a záróvizsgát.

„Salamoni a határozat, mert kimondják, hogy a minisztérium nem diszkriminált, de azért javasolják neki, hogy változtasson a rendszeren. Netán mégis érzik ők is, hogy az álláspontjuk téves?” – tette fel a kérdést a döntés kapcsán Árus Zsolt. Leszögezte: a bíróságon fellebbezi meg a tanács határozatát.

Halász Ferenc, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) alelnöke szerint senki nem örülne annak, ha a vizsgaidőszak a magyar fiatalok számára egy-két nappal kitolódna. A pedagógus a Krónika megkeresésére elmondta, eddig még nem volt panasz például Temes megyében amiatt, hogy a kisebbségi diákoknak több vizsgájuk van.

„Aki magyar iskolába jár, vállalja, hogy hetente emelt óraszáma van, valamint azt, hogy nyolcadik és tizenkettedik osztály után két vizsgával többet kell letennie” – magyarázta Halász Ferenc. Hozzátette, vannak olyan rendszerek, ahol a kisebbségiek nem kell az állam nyelvéből érettségizzenek.

„Évekkel ezelőtt tájékoztattak, hogy Szerbiában a román tagozaton végző diákok román nyelvből és matematikából vizsgáztak, szerb nyelvből nem. Kérdés az, hogy milyen kihatásai lehetnek a felvételi vizsgára vagy a munkavállalásra, ha román nyelvből nem érettségiznének a magyar diákok” – mutatott rá Halász Ferenc. Az RMPSZ alelnöke leszögezte, semmiképpen nem tartja szerencsésnek, hogy a magyar diákok vizsgaidőszakát meghosszabbítsák.